Európai mérce

Átszabják az unió közös agrárpolitikáját

/ 2010.08.12., csütörtök 11:22 /
Átszabják az unió közös agrárpolitikáját

Bár ezer sebből vérzik az unió közös agrárpolitikája (KAP), Magyarország haszonélvezőként mégis a fenntartásában érdekelt. Legfontosabb célja ezért az, hogy minél többet megőrizzen a támogatások és kifizetések jelenlegi szintjéből a 2014 és 2020 közötti időszakra.

Hivatalba iktatása után csak néhány hét állt az Orbán-kormány rendelkezésére ahhoz, hogy megfogalmazza a magyar mezőgazdaság érdekeit, s érvényre juttatásukért lobbizzon.

A napokban ugyanis véget ért az unióban a 2014-től életbe lépő új közös agrárpolitika előkészítésének az a része, amelyben a tagországok benyújthatták álláspontjukat. S bár Strasbourgban az Európai Parlament már el is fogadta a KAP 2013 utáni jövőjéről szóló előterjesztést, még nincs veszve semmi: ősszel az Európai Bizottság is előáll javaslataival.

Eddig több mint ötezer vélemény, ötlet, elképzelés érkezett a Bizottsághoz, s jelentős számban képviseltették magukat a magyar civilszervezetek, szakmai érdekképviseletek is.

A magyar hozzászólók nagy része azt kérte, hogy a jövőben jusson nagyobb szerep Kelet-Közép-Európának, benne Magyarországnak. (Mintegy félszáz civilszervezet pedig azt kérte az Orbán-kormánytól, hogy az uniós vita során hazánk az emberi léptékű, elsősorban a helyi termelés, feldolgozás és értékesítés, valamint a környezetbarát termelési formák mellett szálljon síkra.)

Mivel a mostani agrárpolitika az EU 15 régi tagállamára lett szabva, az nem vette figyelembe az újonnan csatlakozók érdekeit, nem volt tekintettel a regionális különbségekre és az egyes országok eltérő igényeire sem.

A 2004-ben uniós felvételt nyerő tagok csatlakozási szerződésükben úgy egyeztek meg az unióval, hogy gazdáik 2013-ig kisebb mértékű területalapú támogatásban részesülnek.

Ennek a megállapodásnak akkor az volt a célja, hogy a közös agrárpolitika 10+2 új tagország belépésével is finanszírozható maradjon, de a régi tagok tartottak az újak által keltett versenyhelyzettől, illetve attól, hogyha gazdáikkal azonos mértékű támogatást kapnak az új belépők, akkor azzal konzerválják Kelet-Közép-Európában az alacsonyabb termelési színvonalat.

Ahogy várható volt, a kiegyenlítődés és a felzárkózás helyett csak nőtt a szakadék a régi és az új tagok mezőgazdasága között.

A törésvonal az unió közös agrárpolitikáját illetően azonban nem kelet és nyugat, hanem az északi és a déli országok között húzódik. Az északi államok - Nagy-Britanniával az élen - megszüntetnék a KAP-ot, és a területalapú, közvetlen kifizetések helyett a vidékfejlesztést helyeznék előtérbe. A déliek (ide sorolható hazánk is) Franciaország vezetésével a jelenlegi támogatási struktúra fenntartásában érdekeltek.

"A világpiacon olyan versenytársak mozognak, akikre nem vonatkoznak olyan szigorú állategészségügyi, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi szabályok, mint az európai termelőkre. Ezek betartása költséges. Támogatás nélkül pedig hátrányos helyzetbe kerülnének az európai gazdálkodók a versenytársaikkal szemben" - nyilatkozza a Heti Válasznak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Bár a belépés óta eltelt öt év vegyes képet mutat, s a hazai agrárgazdaság nem tekinthető a csatlakozás nyertesének, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások szempontjából viszonylag jól állunk. Míg az EU agrártermelésének két százalékát adja hazánk, addig a KAP-pénzek 3,5 százalékát hívja le a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének adatai szerint. Így az egy hektárra vetített dotáció szempontjából a 27 tagú EU első harmadában helyezkedünk el.

A vidékfejlesztési miniszter szerint ezért is érdeke Magyarországnak, hogy a jelenlegi támogatási rendszer a reformok után is fönnmaradjon. Biztató, hogy Lengyelország - amely 2011 második félévében hazánktól veszi át az unió soros elnökségét - ugyancsak az egyenlő mezőgazdasági támogatások elfogadtatásában érdekelt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.