Európai mérce

Beteg a kelta tigris

/ 2010.10.03., vasárnap 14:13 /
Beteg a kelta tigris

Az eurózóna legmélyebb recesszióját kell elszenvednie Írországnak: az egykori kelta tigris gazdasága súlyos problémákat görget maga előtt. Írországot sorra leminősítik, a költségvetés hiánya a húsz százalékot is meghaladhatja.

„A nemzeti fejlesztési terv szerint 2010-ben 17 százalékkal nagyobbnak kellett volna lennie az ír gazdaságnak, mint 2006-ban. Nos, tényszerűen 17 százalékkal kisebb lett" - írta Dan O'Brien, a The Irish Times gazdasági szerkesztője.

Tanulságos példa ez a nemrég még irigyelt sziget gazdaságának hátraarcáról. Az országra ráégett a PIIGS-csoporttagság bélyege. A dehonesztáló elnevezés (pigs=disznók) Portugáliát, Írországot, Olaszországot, Görögországot és Spanyolországot takarja, amelyek a legmélyebb gazdasági problémákkal küzdenek a 2008 óta tartó válságban.

Miután 2008-ban az eurózóna tagjai közül Írország került először recesszióba, 2009 áprilisában megszorító költségvetési kiigazítást kellett végrehajtania. Brian Cowen kormányfő arra számított, hogy 2010 második félévétől már bővülés várható. Volt honnan javítani, hiszen az ír gazdaság 2009-ben 7,6 százalékkal esett vissza, ami példátlan a szigetország történelmében. A Moody's nyári értékelése szerint azonban az ír kormány pénzügyi ereje és a gazdasági növekedés lehetősége csökkent, és a bankrendszer állami megsegítése még nagyobb összegeket kíván.

A gazdasági válság ugyanis leginkább a könnyelmű hitelpolitikát folytató bankszektort sújtotta. Több intézetet állami mentőövvel húztak ki a csődveszélyből. Miután az állam a vitatott NAMA ügynökségen keresztül próbálta életben tartani a hitelpiacot, a 2008-ban államosított Anglo Irish Bank bejelentette, hogy az év első felében 8,2 milliárd eurós veszteséget termelt.

Brian Cowen kormányfő elszámolta magát

Patrick Honohan, az ír nemzeti bank kormányzója szerint az Anglo Irish Bank kormányzati kisegítése 25 milliárd euróba fog kerülni. Brian Lenihan pénzügyminiszter a kormány elsőrangú feladatának tartja a bank súlyos helyzetének megoldását, miközben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) azt ígérték, hogy a jövő évi költségvetésben további hárommilliárd eurós megszorítást vezetnek keresztül.

A kis ország költségvetése mára felborult: az Eurostat szerint a 2009-es 14 százalék után idén a GDP 20 százalékára szökhet föl az államháztartás hiánya, 2011 végére pedig a GDP 94 százalékát teheti ki az államadósság. A kormány mindenesetre azt ígéri, 2014-re három százalékra csökkenti a hiányt, bár sokan kétkedőek ezzel kapcsolatban.

A rossz egyensúlyi adatok mellett azonban bizakodásra adhat okot, hogy a GDP 2,7 százalékkal nőhet idén. Lenihan pénzügyminiszter azonban hiába győzködi a piacokat, hogy országa nem szorul az IMF vagy az Európai Unió segítségére: az ír állampapírokat egyre nehezebben lehet értékesíteni, mert a befektetők csak egyre magasabb hozamok ígérete mellett hajlandók ezeket megvenni.



Lengyel, magyar - két jó barát

A korábban nagyszámú külföldi munkaerőt felszívó ír gazdaság a boom elmúltával nagyot zuhant. Jelenleg 13,8 százalékos a munkanélküliség, 445 ezren vannak állás nélkül. Évekig jórészt kelet-európaiak, litvánok, magyarok, és mindenekelőtt a lengyelek próbáltak nagy számban szerencsét a legmesszibb Nyugaton. 2006-ban hivatalosan 63 ezer (nem hivatalosan 200 ezer) lengyel volt Írországban, amivel a brit szülötteket leszámítva a legnagyobb kisebbséget alkották a szigetországban.

Lengyel közösségek, boltok, lapok és tévéadók alakultak. Az Írországban dolgozó lengyelek azonban pár év múlva, részben a válság hatására hazaindultak, hogy otthon használják fel megtakarításaikat. Ebben más nemzet gyermekei, így a magyarok is követték őket: ma már jellemzően hazafelé, és nem Írországba tart a munkaerő áramlása.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.