Európai mérce

Beteg a kelta tigris

/ 2010.10.03., vasárnap 14:13 /
Beteg a kelta tigris

Az eurózóna legmélyebb recesszióját kell elszenvednie Írországnak: az egykori kelta tigris gazdasága súlyos problémákat görget maga előtt. Írországot sorra leminősítik, a költségvetés hiánya a húsz százalékot is meghaladhatja.

„A nemzeti fejlesztési terv szerint 2010-ben 17 százalékkal nagyobbnak kellett volna lennie az ír gazdaságnak, mint 2006-ban. Nos, tényszerűen 17 százalékkal kisebb lett" - írta Dan O'Brien, a The Irish Times gazdasági szerkesztője.

Tanulságos példa ez a nemrég még irigyelt sziget gazdaságának hátraarcáról. Az országra ráégett a PIIGS-csoporttagság bélyege. A dehonesztáló elnevezés (pigs=disznók) Portugáliát, Írországot, Olaszországot, Görögországot és Spanyolországot takarja, amelyek a legmélyebb gazdasági problémákkal küzdenek a 2008 óta tartó válságban.

Miután 2008-ban az eurózóna tagjai közül Írország került először recesszióba, 2009 áprilisában megszorító költségvetési kiigazítást kellett végrehajtania. Brian Cowen kormányfő arra számított, hogy 2010 második félévétől már bővülés várható. Volt honnan javítani, hiszen az ír gazdaság 2009-ben 7,6 százalékkal esett vissza, ami példátlan a szigetország történelmében. A Moody's nyári értékelése szerint azonban az ír kormány pénzügyi ereje és a gazdasági növekedés lehetősége csökkent, és a bankrendszer állami megsegítése még nagyobb összegeket kíván.

A gazdasági válság ugyanis leginkább a könnyelmű hitelpolitikát folytató bankszektort sújtotta. Több intézetet állami mentőövvel húztak ki a csődveszélyből. Miután az állam a vitatott NAMA ügynökségen keresztül próbálta életben tartani a hitelpiacot, a 2008-ban államosított Anglo Irish Bank bejelentette, hogy az év első felében 8,2 milliárd eurós veszteséget termelt.

Brian Cowen kormányfő elszámolta magát

Patrick Honohan, az ír nemzeti bank kormányzója szerint az Anglo Irish Bank kormányzati kisegítése 25 milliárd euróba fog kerülni. Brian Lenihan pénzügyminiszter a kormány elsőrangú feladatának tartja a bank súlyos helyzetének megoldását, miközben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) azt ígérték, hogy a jövő évi költségvetésben további hárommilliárd eurós megszorítást vezetnek keresztül.

A kis ország költségvetése mára felborult: az Eurostat szerint a 2009-es 14 százalék után idén a GDP 20 százalékára szökhet föl az államháztartás hiánya, 2011 végére pedig a GDP 94 százalékát teheti ki az államadósság. A kormány mindenesetre azt ígéri, 2014-re három százalékra csökkenti a hiányt, bár sokan kétkedőek ezzel kapcsolatban.

A rossz egyensúlyi adatok mellett azonban bizakodásra adhat okot, hogy a GDP 2,7 százalékkal nőhet idén. Lenihan pénzügyminiszter azonban hiába győzködi a piacokat, hogy országa nem szorul az IMF vagy az Európai Unió segítségére: az ír állampapírokat egyre nehezebben lehet értékesíteni, mert a befektetők csak egyre magasabb hozamok ígérete mellett hajlandók ezeket megvenni.



Lengyel, magyar - két jó barát

A korábban nagyszámú külföldi munkaerőt felszívó ír gazdaság a boom elmúltával nagyot zuhant. Jelenleg 13,8 százalékos a munkanélküliség, 445 ezren vannak állás nélkül. Évekig jórészt kelet-európaiak, litvánok, magyarok, és mindenekelőtt a lengyelek próbáltak nagy számban szerencsét a legmesszibb Nyugaton. 2006-ban hivatalosan 63 ezer (nem hivatalosan 200 ezer) lengyel volt Írországban, amivel a brit szülötteket leszámítva a legnagyobb kisebbséget alkották a szigetországban.

Lengyel közösségek, boltok, lapok és tévéadók alakultak. Az Írországban dolgozó lengyelek azonban pár év múlva, részben a válság hatására hazaindultak, hogy otthon használják fel megtakarításaikat. Ebben más nemzet gyermekei, így a magyarok is követték őket: ma már jellemzően hazafelé, és nem Írországba tart a munkaerő áramlása.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.