Európai mérce

Mégsem lesz magyar euró

/ 2010.01.18., hétfő 09:33 /

Elhamarkodottnak tartja több szakértő az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerhez történő tavaszi csatlakozásunkat. Pedig a mellette érvelők szerint ebben az esetben már az Európai Központi Bank is védené a forint árfolyamát.

Az euró magyarországi bevezetésének dátuma körüli viták azután éledtek fel, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. felvetette: még a jelenlegi kormány megkezdhetné a közös valuta bevezetésének előkészítését, és a parlament dönthetne a céldátumról. Ennek nyomán pedig már tavasszal kérhetnénk belépésünket az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerbe.

Vértes András, a GKI igazgatója szerint ugyanis ha a következő kormány az általa legkedvezőbbnek ítélt költségvetési stratégiát követi, akkor az idén átmenetileg ötszázalékos vagy kissé nagyobb lehet az államháztartás hiánya, ami jövőre viszont akár már három százalékra is csökkenhetne. Ezt a költségvetési politikát pedig szerinte már össze lehetne kötni a 2014-es euróbevezetési dátummal.

A szakértők többsége azonban korántsem osztja a GKI igazgatójának derűlátását. Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója elhamarkodottnak gondolja a tavaszi ERM-II-csatlakozást. Szerinte az euró előszobájában eltöltendő két év alatt nem érhetőek el az euró bevezetés feltételei, Simor András jegybankelnök pedig decemberben kijelentette: a közös európai fizetőeszköz átvételéhez szükséges kritériumok közül egyiket sem teljesítjük.

Eddig Magyarország csak a kötelező minimumot vitte végbe azzal, hogy létrejött a dátumokat egyelőre nem tartalmazó euróbevezetési menetrend. Bár a nemzeti bank elnöke fontosnak tartja a közös valuta mielőbbi bevezetését, azt ő is korainak érezné, hogy már most belépjünk az ERM-II rendszerbe. Előrejelzéseik szerint a maastrichti kritériumokban szereplő inflációs célt leghamarabb 2011-re teljesíthetjük, és a GDP-hez mért államadósság 80 százalékos aránya is csak jövőre indulhat csökkenésnek. A jegybank ráadásul még a 2011-es költségvetésben is lát kockázatokat, így további lépések szükségesek a három százalék alatti deficit eléréséhez.

Ahhoz, hogy egy ország az árfolyamrendszer tagja legyen, nem kell feltétlenül megfelelnie a fiskális előírásoknak. A rendszerben kötelezően eltöltendő két év alatt a nemzeti valuta árfolyamának stabilitását kell bizonyítani úgy, hogy az csak a meghatározott (általában ±15 százalékos) sávban mozoghat. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ERM-II-ben töltött túl sok idő felesleges kockázatokat hordoz: a kötött árfolyamsáv ugyanis kívánatos terepe szokott lenni a nemzeti valuta elleni spekulációs támadásoknak.

Ezért nem árt, ha az euró bevezetéséhez szükséges többi feltétel is elérhető közelségben van, hogy minél kevesebb időt kelljen az euró előszobájában tölteni. Más vélemények szerint viszont a belépés kedvezően befolyásolná az ország megítélését, és növelné a forintba vetett bizalmat. Az árfolyamrendszerben ugyanis már az Európai Központi Bank is védené a forintot.



ELŐNY AZ ÉSZTEKNÉL

Térségünk euróra váró államai közül legkorábban Észtország vezetheti be az eurót: a balti köztársaság hónapokon belül teljesítheti a feltételeket, így ott akár már 2011-ben a közös valutával fizethetnek. Lengyel- és Csehországban ugyanakkor továbbra sincs biztos dátuma az euró bevezetésének. Csehországban már eldőlt: idén nem csatlakoznak az ERM-II árfolyamrendszerhez, mivel nem lesznek képesek teljesíteni a feltételeket.

 

Elemzők szerint a cseh hiány is öt százalék felett lesz idén. Lengyelország a válság előtt 2012-es euróbevezetéssel számolt, ám most a pénzügyminiszter a 2015-ös dátumot tartja reálisnak. Magyarországon hivatalos céldátum nincs, de Vértes András mellett Bajnai Gordon miniszterelnök és Andor László uniósbiztos-jelölt is reális időpontnak tartja 2014-et. Külföldi elemzők viszont - mint például a Goldman Sachs szakértői - 2015-ös vagy későbbi bevezetéssel számolnak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.