Európai mérce

Európa csendes?

/ 2010.05.29., szombat 18:31 /
Európa csendes?

A költségvetési kiigazítások korszaka jött el Európa-szerte: Lisszabontól Bukarestig megszorítanak a kormányok. Az euróövezet országai éppúgy bajban vannak, mint mások: politikai, pénzügyi összefogás nélkül a közös valuta sem óv meg a csődközeli helyzettől.

Ha ma alakulna meg az euróövezet, mindössze két tagja lenne: Finnország és Luxemburg. Csak ez a két uniós tagállam teljesíti ugyanis a közös valuta használóinak előírt maastrichti kritériumokat a költségvetési hiány, az államadósság, a valutaárfolyam, a kamat és az infláció tekintetében. Idén várhatóan többségben lesznek azok a tagországok, amelyek az öt követelmény közül egyiknek sem képesek megfelelni.

„Ezért az euró megalkotói is okolhatók: nem végeztek tökéletes munkát, amikor kidolgozták a stabilitási és növekedési paktum szabályait" - magyarázza lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Nem gondoltak arra, hogyan lehetne rákényszeríteni a különböző költségvetési politikákat folytató tagországokat a szigorú követelmények betartására. A közös pénz a gyengébb tagországokat eleve versenyhátrányba taszítja, ami büdzséjük borulásához és eladósodáshoz vezet. A két éve kirobbant válság rátett erre egy lapáttal: miután az összeomlást csak óriási állami és jegybanki tőkeinjekciókkal lehetett elkerülni, az egyes gazdaságok további adósságokba verték magukat. A hitelezők pedig még azelőtt benyújtották a számlát, hogy adósaik kikecmereghettek volna a bajból. A nagy deficitekkel küzdő államoknak ma két lehetőségük van: az egyik, hogy önként mérséklik hiányukat, így elkerülik az unió és a Nemzetközi Valutaalap 750 milliárd eurós hitelkeretének lehívását. Vagy - mint a görögök - megvárják, míg eljutnak a tönk szélére, és kapnak a mentőcsomagból, de vállalják az azzal járó szigorú feltételeket.

Aggódik az euróért Merkel német kancellár és Schäuble pénzügyminiszter

Úgy tűnik, az előbbi megoldást választja Portugália, Spanyol-, Olasz- és Írország. De nemcsak ők kényszerülnek önkéntes nadrágszíjhúzásra. Miután Németország 148 milliárd euróval járul a mentőkerethez, ott is 60 éve nem látott takarékossági intézkedések bevezetésére készülnek. Az eddig bejelentett megszorításokat illetően nincs új a nap alatt: az állami szférában dolgozók fizetését és a nyugdíjakat nyirbálják meg, az általános forgalmi és a jövedéki adókat emelik. Bár néhol a nagy cégek nyereségére is kivetnek luxusadót, a szigorítások elsősorban a közép- és alsó rétegeket sújtják. Az áldozatvállalásnak azonban nem lesz értelme - és hazánkban sem lesz soha euró -, ha az EU nem írja újra a maastrichti kritériumokat. A gondolkodás már megkezdődött: az Európai Bizottság azt javasolja, minden kormány előre adja le költségvetési terveit. A németek pedig az engedélyezett GDP-arányos költségvetési hiányt nem három, hanem 0,35 százalékban szabnák meg, ami rendkívül fegyelmezett gazdálkodást feltételez. Európa vezetői tehát érzékelik az euróra leselkedő veszély nagyságát, de még nem tudni, mit hajlandók megtenni a megmentésére.

Megszorítások menüje

» Közalkalmazotti bérek csökkentése: Spanyolország, Portugália, Olaszország, Románia, Írország
» Közalkalmazotti bérek befagyasztása: Spanyolország, Portugália, Görögország, Nagy-Britannia
» Közalkalmazottak elbocsátása: Románia
» 13. és 14. havi juttatások eltörlése: Görögország, Románia (13. havi)
» Nyugdíjak befagyasztása: Görögország, Spanyolország
» Nyugdíjak csökkentése: Románia
» Nyugdíjkorhatár emelése: Görögország, Franciaország
» Adóemelés: Görögország, Portugália, Németország
» Külön adók, díjak bevezetése: Franciaország, Románia, Görögország, Portugália
» Bölcsődei helyek megszüntetése: Németország
» Beruházások, fejlesztések visszafogása: Spanyolország, Portugália

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.