Európai mérce

Földindulás Csehországban

/ 2010.12.08., szerda 18:13 /

Míg Magyarország a termőföldvásárlás moratóriumának meghosszabbításáért küzd, addig Csehországban jövőre már a külföldiek is szabadon vásárolhatnak termőföldet. Ennyire eltérő a két ország helyzete, vagy politikai megfontolásokról van szó?

A cseh kormány november végén úgy döntött: lehetővé teszi, hogy a külföldi állampolgárok is vásárolhassanak termőföldet, s nem kéri az EU-csatlakozással életbe léptetett moratórium meghosszabbítását. Ivan Fuksa mezőgazdasági miniszter kijelentette: "Azok a külföldiek, akik termőföldet akartak vásárolni, már kihasználták az eddigi szabályozás lehetőségeit, és amit akartak, megvettek."

Prága már évekkel korábban engedélyezte a csehországi székhelyű (akár külföldi tulajdonban lévő) társaságoknak is a termőföldvásárlást. Az egyes régiókban 1-10 százalék között mozog a külföldiek kezében lévő termőföldek aránya. "Csehország liberálisabb felfogást képvisel: az iparra és szolgáltatásra koncentráló, élelmiszerimportra szoruló cseheknek kevésbé fontos a mezőgazdaság" - vélekedik a Heti Válasznak Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő. A moratóriumot azonban csak korlátozásokkal oldják fel: aki állami földön gazdálkodik, az eladáskor előnyt fog élvezni. A külföldi földvásárlónak előírják, hogy legalább 36 hónapig aktív mezőgazdasági célokra kell majd használnia a birtokát. "Az a célunk, hogy megelőzzük a spekulációt a földekkel" - jelentette ki Petr Nečas miniszterelnök. Ezt szolgálhatta a fokozatos nyitás is, amely alatt a tőkeerős gazdálkodó réteg felkészülhetett a teljes liberalizációra. "A cseh cégeken keresztüli földvásárlás már lényegtelenítette a külföldiekre vonatkozó tiltást" - magyarázza a döntés okait lapunknak Fűr Zoltán, a Földbróker. hu vezetője, aki szerint taktikai okok (például a német munkaerő-piaci nyitás) is közrejátszhattak ebben.

A már rég iparosodott, hegyes-völgyes, gyengébb minőségű termőfölddel rendelkező Csehországban kisebb jelentősége van a mezőgazdaságnak, mint hazánkban. A cseh agrárminisztérium hangsúlyozza, hogy ma már nemcsak az élelmiszer-termelés, hanem a szociális és környezetvédelmi feladatok is fontos szerepet játszanak a gazdálkodás támogatásában.

Magyarországon viszont nemzeti ügy a földtulajdonlás: a magyar kormány szándéka, hogy a moratórium májusi lejárta után is meghosszabbítsa a külföldiek földtulajdonszerzésének tilalmát. Magyarország jövőre az unió soros elnöke lesz, s kérdés, fellép-e valamilyen politikai vagy kommunikációs zavar az eltérő érdekek egyszerre történő képviselete miatt. "Mivel a moratórium meghosszabbításáról az Európai Bizottság dönt, és abba az Európai Tanácsnak, az elnöklő országnak nincs beleszólása, Magyarország EU-elnökként is a saját érdekeit képviselheti" - mondja Glattfelder Béla. Bár továbbra is egyértelmű kormányzati szándék áll a moratórium meghosszabbítása mögött, az agráriumban sem mindenki ért ezzel egyet. Annál is inkább, mivel már a mezőgazdaság is piaci viszonyok között működik, miközben a legalapvetőbb termelőeszközt, a termőföldet egy gazdasági társaság nem veheti meg. A Bruxinfo szerint a magyar kormányzati törekvéseket siker koronázhatja: a Bizottság - lapzártánkig hivatalosan meg nem erősített információk szerint - elfogadhatja kérelmünket, amivel 2014-ig kapjuk meg a jelen állás szerinti utolsó haladékot a piacnyitásra.



A cseh mezőgazdaság számokban

A cseh termőföldek 7 százaléka van állami tulajdonban. Az összes földterület 39 százaléka szántóföld. A cseh mezőgazdaság a GDP mindössze 2,6 százalékát állítja elő, és a munkaerő 3,6 százalékát foglalkoztatja, míg Magyarországon a nemzeti össztermék 3,4 százalékát állítja elő, és a munkaerő 5 százalékát foglalkoztatja az agrárszektor.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.