Európai mérce

A dán modellt vezetné be a Fidesz

/ 2010.02.04., csütörtök 08:32 /

Összement Magyarország: már hárommegyényit vesztett el területéből. Az elmúlt években ekkora földterület került külföldiek - főleg osztrákok - kezére. Jövőre lejár a külföldiek magyarországi földvásárlását tiltó uniós moratórium. Meghosszabbítása kérdéses, a modern földtörvény pedig késik.

Komoly agrárdiplomáciai lobbiba kell kezdenie a következő kormánynak, ha három évvel ki szeretné tolni a külföldi magánszemélyek magyarországi földvásárlására vonatkozó tilalmat. A siker még akkor is kétséges, ha hazánknak jövőre - az unió elnökeként - sikerülne valamennyi új tagállamot maga mellé állítania.

E téren leginkább Lengyelországra számíthatunk, ahol főként a német spekulatív tőke földfelvásárlásától tartanak. Ráadásul a lengyelek eredményesek a lobbizás terén: 2009 végén például kivívták, hogy az unió új tagországai további négy évig támogathassák költségvetésükből gazdáik termőföldvásárlásait.

Ezeket a törekvéseket nem nézik jó szemmel a térségünkben terjeszkedő németek, olaszok vagy hollandok. Az osztrákok pedig kifejezetten jelentős haszonnal kecsegtető befektetésnek tartják a magyarországi földvásárlásokat, ezért nem valószínű, hogy az osztrák állam - polgárai ellenében - a magyar érdekeket támogassa. A Burgenlandi Agrárkamara egyenesen beismerte, hogy az Ausztriában tapasztalható földínség miatt az osztrák gazdák arra törekednek, hogy még a szigorú magyar jogszabályokat is kijátsszák, s megkeressék a kiskapukat.

 

Múlt ősszel a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke, Roszík Péter hívta fel a figyelmet arra, hogy zsebszerződések révén több százezer hektár termőföld került illegálisan külföldi - többnyire osztrák - kézre, s csak arra várnak, hogy 2011 után legalizálhassák tulajdonukat. Az elnök ma már egymillió hektárról beszél, ami három megyének, a művelésbe vont ötmillió hektárnyi termőterület 20 százalékának felel meg.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint alapos érvek szólnak a moratórium meghosszabbítása mellett. Egyrészt továbbra is nagy, egyes esetekben akár tízszeres is lehet a különbség a termőföldár tekintetében hazánk és az unió egyes tagállamai között. Ráadásul a válság miatt a földpiacon is nyomottak az árak, ez pedig a spekulánsoknak kedvez. Másrészt a magyar gazdák uniós támogatása csak 2013-ban emelkedik a régi tagországok szintjére. "Amíg ez a különbség létezik, hogyan is várhatná el az unió, hogy szabad földpiacot biztosítsunk azoknak, akik nagyobb támogatási erőfölénnyel rendelkeznek?" - teszi fel a kérdést a politikus.

A Földbróker.hu portál szakértője, Fűr Zoltán azonban gyengének találja Font érveit. A termőföldárak 2008-ban, a válságban is 30-40 százalékkal nőttek, s a nyugat-európai földár már "csak" két-háromszorosa a hazainak. A földpiacon pedig nem tapasztalható jelentős zavar, ami indokolná a moratórium fenntartását. Szerinte a földtörvényben kellene korlátokat felállítani a külföldiek tulajdonszerzésének megakadályozására, "de egyelőre nem látni ezeket a fantáziadús jogszabályokat".

"A Fidesz, kormányra kerülve, az év második felében kezdeményezi az uniónál a moratórium meghosszabbítását, s átalakítaná a földtörvényt is, főleg a dán példa alapján" - nyilatkozza lapunknak Font Sándor. Utóbbi azt jelenti, hogy továbbra sem juthatnának földtulajdonhoz a jogi személyek (a társas vállalkozások), és a külföldi magánszemélyek is csak akkor, ha letelepednek az országban, életvitelszerű gazdálkodást folytatnak, s szakirányú végzettséget szereznek hazánkban. Font - a dánokhoz hasonlóan - 300 hektárban határozná meg egy-egy földbirtok maximális területét is. Kérdés viszont, mi lesz az osztatlan közös tulajdonú földek sorsa, melyeknek jogi rendezése is több tízmilliárd forintba kerülne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.