Európai mérce

Gyógy-ír

/ 2010.11.25., csütörtök 17:09 /

Bankszektorának megsegítésére hivatkozva tárgyalásokat kezdett Írország az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank szakembereivel. Ahogy a görögök esetében már megtapasztalhattuk, a tét most is az euró jövője.

Az ír ingatlanpiacon 50-60 százalékos árzuhanással járt a pénzügyi-gazdasági válság, s nyomában óriási veszteségeket kellett elkönyvelniük az ír pénzintézeteknek. Igaz, eddig csak az Anglo-Irish bankot kellett megmenteni - értsd: államosítani - 34 milliárd euróból, a pénzügyi rendszer stabilizálására viszont legalább további 50 milliárd euróra lenne szükség. Annak ellenére, hogy az ír bankszektorban már így is legalább 130 milliárd euróra (Írország bruttó hazai termékének 80 százalékára) rúg az Európai Központi Bank által nyújtott hitelek nagysága. Ezzel az írek még a görögöknél is kiszolgáltatottabbak. A bajok nagyságát mutatja, hogy az ír kormány már a nyugdíjalapok pénzére is szemet vetett: a 25 milliárd eurós keretből hétmilliárd ugyancsak bankmentésre ment el. Az ír költségvetésnek ugyanis nincs tartaléka, sőt az államháztartás idei hiánya várhatóan eléri a GDP 12 százalékát, a bankrendszer konszolidációjával együtt pedig akár a 32 százalékot is meghaladhatja. Ekkora deficitre a háború utáni Európa történetében még nem volt példa.

A hitelminősítő intézeteknél változatlanul kiváló adósbesorolással bíró Írország a bankszektorának szeretné igénybe venni Brüsszel segítségét. Az unió által májusban, a görög krízis fokozódása után felállított 440 milliárd eurós alap azonban nem nyújt lehetőséget kizárólag a bankok támogatására, mivel azt elsősorban az államcsődök megakadályozására hozták létre. S bár a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett elemzők többsége arra számít, hogy az ír állam másfél éven belül csődbe megy, Írországban másként látják a helyzetet. Dublin szerint jövő nyárig elegendő pénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy megújítsák a lejáró államadósságokat. Kérdés, mi lesz azután. Noha Brian Cowen miniszterelnök kormánya 4,5 milliárd eurós kiadáscsökkentést és 1,5 milliárdos adóemelést jelentett be, a lakosság számára fizetéscsökkenéssel is járó megszorítások nagy része így is épphogy elég a kamatokra. A szigetország államadóssága jelenleg a GDP majd' 100 százaléka.

Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy mekkora segélycsomagot kaphatnak az írek (egyesek elemzők 40, mások 120 milliárd euróról beszélnek), abban viszont mindenki egyetért: e nélkül tarthatatlanná válik az ír költségvetés jövőre. A függetlenségre és semlegességre törekvő szigetország vonakodik igénybe venni a külső segítséget, mivel ezért cserébe ismét komoly megszorításokat kell bevezetnie. Esetleg fel kell emelnie a 12,5 százalékos vállalati nyereségadó kulcsát, ami a világban az egyik legalacsonyabb, s ami korábban Írország felemelkedését biztosította. A kabinet támogatottsága így is csekély a parlamentben, ugyanis mindössze három független képviselő biztosítja a kormányzáshoz szükséges többséget. Arról nem beszélve, hogy Brian Cowen népszerűsége a mélyponton van.



"Az eurózóna a túlélésért küzd. Az unió nem éli túl, ha az eurót használó tagállamok nem tudják leküzdeni adósválságukat" - nyilatkozott Herman van Rompuy, az unió elnöke a múlt héten. A görögök és az írek után azonban könnyen lehet, hogy a portugálok is újabb léket ütnek az euró hajójába. Portugália pénzügyminisztere szerint az ír válság kockázatot jelent a közös európai pénz stabilitására, Luís Amado külügyminiszter pedig bejelentette: Portugália az euróövezetből való kilépést fontolgatja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.