valasz.hu/europaimerce/beteg-a-kelta-tigris-32175

http://valasz.hu/europaimerce/beteg-a-kelta-tigris-32175

Európai mérce

Keserédes

/ 2010.10.14., csütörtök 13:52 /

Évi 32 millió euróra emeli 2011-től az Európai Bizottság a méhészeti nemzeti programok uniós támogatását. Jó hír ez a téli pihenőre vonuló méhészeknek, de az ágazat súlyos problémáira korántsem jelent megoldást.

Az eddigi 26 millió euró után 2011-től 2013-ig évi 32 millió euró hozzájárulást kapnak a méhészet nemzeti programjai a méhpusztulás elleni fellépésre, a kaptárak állománypótlására, kutatási programok beindítására. Magyarországon az elmúlt időszakban a támogatás kihasználtsága 90 százalék felett járt, jövőre a magyar méhészek pedig 1,2 milliárd forinthoz jutnak: ez 20 százalékkal több, mint az előző ciklusban. "Az Európai Bizottság ezzel azt jelezte: tud a méhészek nehézségeiről" - értékeli a Heti Válasznak a változásokat Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. "Magyarországon 900 ezer méhcsaládot tartanak számon, méhcsaládonként körülbelül 280 forint közvetett támogatásemelést kapnak a tagállamok, ami a méhészeknek 140 forint családonkénti plusztámogatást jelent" - érzékelteti a helyzetet a szakember.

"Húsz éve 20 ezren tartottak félmillió méhcsaládot, ma 14 ezren tartanak közel egymillió családot, viszont sokkal több a főállású méhész, mint annak idején" - mondja Bross. Ráadásul Magyarországon található Európa egyik legnagyobb méhészete - hatezer méhcsaláddal -, és nálunk a második legmagasabb az egy négyzetkilométerre jutó méhcsaládszám is.

A méhek ugyanakkor nálunk is tömegesen pusztulnak, s a jelenségre nincs biztos magyarázat. Itthon évente 10-20 százalékos a méhveszteség, de Franciaországban és Németországban 15 év alatt negyedére csökkent az állomány. "Pusztulnak, legyengülnek a méhek, csökken a termelőképességük. Életben tartásuk is sok küzdelemmel jár" - mondja az egyesület elnöke. Az azonban tény, hogy az intenzív növénytermesztés következtében a változatos növényvilág helyett a méhek táplálkozása szempontjából egysíkú élettér jött létre. A méhpusztulás okai között - a Varroa atkán kívül - a növényvédő szerek, a környezetszennyezés és egyéb ismeretlen tényezők is nagy szerepet játszanak.

Ráadásul évente 200 millió forintra becsülhető közvetlen kárt okoznak a méhtolvajok is, a közvetett kár pedig ennek többszöröse. Bross szerint "a tolvaj eladja őket egy jóhiszemű méhésznek, vagy addig tartja a méheket, amíg el nem pusztulnak, s ekkor a kaptárakban lévő mézet kipergeti". Az egyesület ezért rendőrségi akciócsoportot és a kaptárak kötelező megjelölését szorgalmazza.

Bár szintén üdvözli a támogatások emelését, Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képviselője inkább a fogyasztók megtévesztésére hívja fel a figyelmet. "Az EU- és nem EU-tagállamokból származó kevert méz esetében ugyanis elég egy csepp, ami az unióból származik, és máris ezt hangsúlyozhatják a csomagoláson; ugyanakkor számos, mézet csak nyomokban tartalmazó élelmiszeren használják a kaptár, a méz, a méh imázsát." A szakpolitikus ezért módosító indítványt nyújtott be a fogyasztók és a minőségi európai méz védelmében az Európai Parlament egyik kapcsolódó jelentéséhez.



MAGYAR MÉHÉSZET SZÁMOKBAN

14 EZER MÉHTARTÓ (ebből négyezer hobbiméhész).
960 EZER MÉHCSALÁD (ez az unió méhcsaládjainak 9 százaléka).
23 EZER TONNA egy átlagos évben a magyar méztermelés (ez az unió méztermelésének 12 százaléka).
50 SZÁZALÉKA AKÁCMÉZ a magyar méztermelésnek.
75 SZÁZALÉKÁT exportáljuk, 25 százalékát itthon fogyasztjuk el a méztermelésünknek.
0,6 KILÓ MÉZET fogyasztunk fejenként évente. Ez kétszer annyi, mint a rendszerváltás éveiben.
1,4 MILLIÓ forintot ad a hazai méz reklámozására a magyar állam (míg a hazai bor reklámjára 1,5 milliárdot fordít).

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.