Európai mérce

Keserédes

/ 2010.10.14., csütörtök 13:52 /

Évi 32 millió euróra emeli 2011-től az Európai Bizottság a méhészeti nemzeti programok uniós támogatását. Jó hír ez a téli pihenőre vonuló méhészeknek, de az ágazat súlyos problémáira korántsem jelent megoldást.

Az eddigi 26 millió euró után 2011-től 2013-ig évi 32 millió euró hozzájárulást kapnak a méhészet nemzeti programjai a méhpusztulás elleni fellépésre, a kaptárak állománypótlására, kutatási programok beindítására. Magyarországon az elmúlt időszakban a támogatás kihasználtsága 90 százalék felett járt, jövőre a magyar méhészek pedig 1,2 milliárd forinthoz jutnak: ez 20 százalékkal több, mint az előző ciklusban. "Az Európai Bizottság ezzel azt jelezte: tud a méhészek nehézségeiről" - értékeli a Heti Válasznak a változásokat Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. "Magyarországon 900 ezer méhcsaládot tartanak számon, méhcsaládonként körülbelül 280 forint közvetett támogatásemelést kapnak a tagállamok, ami a méhészeknek 140 forint családonkénti plusztámogatást jelent" - érzékelteti a helyzetet a szakember.

"Húsz éve 20 ezren tartottak félmillió méhcsaládot, ma 14 ezren tartanak közel egymillió családot, viszont sokkal több a főállású méhész, mint annak idején" - mondja Bross. Ráadásul Magyarországon található Európa egyik legnagyobb méhészete - hatezer méhcsaláddal -, és nálunk a második legmagasabb az egy négyzetkilométerre jutó méhcsaládszám is.

A méhek ugyanakkor nálunk is tömegesen pusztulnak, s a jelenségre nincs biztos magyarázat. Itthon évente 10-20 százalékos a méhveszteség, de Franciaországban és Németországban 15 év alatt negyedére csökkent az állomány. "Pusztulnak, legyengülnek a méhek, csökken a termelőképességük. Életben tartásuk is sok küzdelemmel jár" - mondja az egyesület elnöke. Az azonban tény, hogy az intenzív növénytermesztés következtében a változatos növényvilág helyett a méhek táplálkozása szempontjából egysíkú élettér jött létre. A méhpusztulás okai között - a Varroa atkán kívül - a növényvédő szerek, a környezetszennyezés és egyéb ismeretlen tényezők is nagy szerepet játszanak.

Ráadásul évente 200 millió forintra becsülhető közvetlen kárt okoznak a méhtolvajok is, a közvetett kár pedig ennek többszöröse. Bross szerint "a tolvaj eladja őket egy jóhiszemű méhésznek, vagy addig tartja a méheket, amíg el nem pusztulnak, s ekkor a kaptárakban lévő mézet kipergeti". Az egyesület ezért rendőrségi akciócsoportot és a kaptárak kötelező megjelölését szorgalmazza.

Bár szintén üdvözli a támogatások emelését, Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képviselője inkább a fogyasztók megtévesztésére hívja fel a figyelmet. "Az EU- és nem EU-tagállamokból származó kevert méz esetében ugyanis elég egy csepp, ami az unióból származik, és máris ezt hangsúlyozhatják a csomagoláson; ugyanakkor számos, mézet csak nyomokban tartalmazó élelmiszeren használják a kaptár, a méz, a méh imázsát." A szakpolitikus ezért módosító indítványt nyújtott be a fogyasztók és a minőségi európai méz védelmében az Európai Parlament egyik kapcsolódó jelentéséhez.



MAGYAR MÉHÉSZET SZÁMOKBAN

14 EZER MÉHTARTÓ (ebből négyezer hobbiméhész).
960 EZER MÉHCSALÁD (ez az unió méhcsaládjainak 9 százaléka).
23 EZER TONNA egy átlagos évben a magyar méztermelés (ez az unió méztermelésének 12 százaléka).
50 SZÁZALÉKA AKÁCMÉZ a magyar méztermelésnek.
75 SZÁZALÉKÁT exportáljuk, 25 százalékát itthon fogyasztjuk el a méztermelésünknek.
0,6 KILÓ MÉZET fogyasztunk fejenként évente. Ez kétszer annyi, mint a rendszerváltás éveiben.
1,4 MILLIÓ forintot ad a hazai méz reklámozására a magyar állam (míg a hazai bor reklámjára 1,5 milliárdot fordít).

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.