Európai mérce

Keserédes

/ 2010.10.14., csütörtök 13:52 /

Évi 32 millió euróra emeli 2011-től az Európai Bizottság a méhészeti nemzeti programok uniós támogatását. Jó hír ez a téli pihenőre vonuló méhészeknek, de az ágazat súlyos problémáira korántsem jelent megoldást.

Az eddigi 26 millió euró után 2011-től 2013-ig évi 32 millió euró hozzájárulást kapnak a méhészet nemzeti programjai a méhpusztulás elleni fellépésre, a kaptárak állománypótlására, kutatási programok beindítására. Magyarországon az elmúlt időszakban a támogatás kihasználtsága 90 százalék felett járt, jövőre a magyar méhészek pedig 1,2 milliárd forinthoz jutnak: ez 20 százalékkal több, mint az előző ciklusban. "Az Európai Bizottság ezzel azt jelezte: tud a méhészek nehézségeiről" - értékeli a Heti Válasznak a változásokat Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. "Magyarországon 900 ezer méhcsaládot tartanak számon, méhcsaládonként körülbelül 280 forint közvetett támogatásemelést kapnak a tagállamok, ami a méhészeknek 140 forint családonkénti plusztámogatást jelent" - érzékelteti a helyzetet a szakember.

"Húsz éve 20 ezren tartottak félmillió méhcsaládot, ma 14 ezren tartanak közel egymillió családot, viszont sokkal több a főállású méhész, mint annak idején" - mondja Bross. Ráadásul Magyarországon található Európa egyik legnagyobb méhészete - hatezer méhcsaláddal -, és nálunk a második legmagasabb az egy négyzetkilométerre jutó méhcsaládszám is.

A méhek ugyanakkor nálunk is tömegesen pusztulnak, s a jelenségre nincs biztos magyarázat. Itthon évente 10-20 százalékos a méhveszteség, de Franciaországban és Németországban 15 év alatt negyedére csökkent az állomány. "Pusztulnak, legyengülnek a méhek, csökken a termelőképességük. Életben tartásuk is sok küzdelemmel jár" - mondja az egyesület elnöke. Az azonban tény, hogy az intenzív növénytermesztés következtében a változatos növényvilág helyett a méhek táplálkozása szempontjából egysíkú élettér jött létre. A méhpusztulás okai között - a Varroa atkán kívül - a növényvédő szerek, a környezetszennyezés és egyéb ismeretlen tényezők is nagy szerepet játszanak.

Ráadásul évente 200 millió forintra becsülhető közvetlen kárt okoznak a méhtolvajok is, a közvetett kár pedig ennek többszöröse. Bross szerint "a tolvaj eladja őket egy jóhiszemű méhésznek, vagy addig tartja a méheket, amíg el nem pusztulnak, s ekkor a kaptárakban lévő mézet kipergeti". Az egyesület ezért rendőrségi akciócsoportot és a kaptárak kötelező megjelölését szorgalmazza.

Bár szintén üdvözli a támogatások emelését, Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képviselője inkább a fogyasztók megtévesztésére hívja fel a figyelmet. "Az EU- és nem EU-tagállamokból származó kevert méz esetében ugyanis elég egy csepp, ami az unióból származik, és máris ezt hangsúlyozhatják a csomagoláson; ugyanakkor számos, mézet csak nyomokban tartalmazó élelmiszeren használják a kaptár, a méz, a méh imázsát." A szakpolitikus ezért módosító indítványt nyújtott be a fogyasztók és a minőségi európai méz védelmében az Európai Parlament egyik kapcsolódó jelentéséhez.



MAGYAR MÉHÉSZET SZÁMOKBAN

14 EZER MÉHTARTÓ (ebből négyezer hobbiméhész).
960 EZER MÉHCSALÁD (ez az unió méhcsaládjainak 9 százaléka).
23 EZER TONNA egy átlagos évben a magyar méztermelés (ez az unió méztermelésének 12 százaléka).
50 SZÁZALÉKA AKÁCMÉZ a magyar méztermelésnek.
75 SZÁZALÉKÁT exportáljuk, 25 százalékát itthon fogyasztjuk el a méztermelésünknek.
0,6 KILÓ MÉZET fogyasztunk fejenként évente. Ez kétszer annyi, mint a rendszerváltás éveiben.
1,4 MILLIÓ forintot ad a hazai méz reklámozására a magyar állam (míg a hazai bor reklámjára 1,5 milliárdot fordít).

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.