Európai mérce

Szigorúbban büntetné az unió a költségvetési fegyelmezetlenséget

/ 2010.09.18., szombat 19:54 /
Szigorúbban büntetné az unió a költségvetési fegyelmezetlenséget

Háborút hirdetett az Európai Unió a tagállamok költségvetési hiánya ellen. A pénzügyi stabilitás érdekében Brüsszel - a nemzeti szuverenitást némileg korlátozva - kontroll alá vetné a tagországok büdzséjét.

A kiegyensúlyozatlan költségvetés sebezhetővé tesz: az adósság és a hiány a fellendülés és a válság váltakozásához vezet. Ha adósságszolgálatra kell költenünk a pénzt, kevesebbet fordíthatunk a társadalom javára.

A hitelekből élő nemzedékek jelenléte pedig fenntarthatatlanná teszi a nemzeti gazdaságot - e szavakkal kezdte meg a hagyományteremtés szándékával meghirdetett, első uniós helyzetértékelő beszédét José Manuel Barroso a múlt héten. Az Európai Bizottság elnöke először tartott olyan felszólalást az Európai Parlamentben, melynek az volt a célja, hogy az unió előző évi tevékenységét értékelje, s irányt mutasson a következő esztendőre. A parlamenti illetékesek meg is fenyegették az uniós honatyákat: ha nem lesznek jelen az ülésen, szankciókra számíthatnak.

De még mielőtt az unió első embere szólásra emelkedett volna, a tagországok gazdasági és pénzügyminiszterei fontos döntést hoztak: jóváhagyták azt a szabályozást, melynek értelmében minden év első felében előzetes uniós felülvizsgálatnak vetik alá a nemzeti költségvetéseket és a gazdasági irányvonalakat.

Az új rendszerben - mely már jövőre indul - a tagállamok kormányait képviselő tanács minden év elején meghatározza majd a közösség előtt álló gazdasági kihívásokat, és iránymutatásokat ad a leküzdésükhöz. A tagoknak április végéig ezeket figyelembe véve kell módosítaniuk középtávú pénzügyi stratégiájukat, gazdasági programjaikat. Nyáron ugyancsak tanácsokat kapnak majd a következő évre szóló költségvetésük elkészítéséhez.

José Manuel Barros értékelt és szigorúságot ígért

Az "európai szemeszternek" nevezett rendszer lehetővé teszi, hogy Brüsszel fél éven át figyelemmel kísérhesse a tagországok gazdaságpolitikáját, és időben kiderüljön, ha valamelyik eltérést mutat az uniós iránytól. A módszert az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy által vezetett munkacsoport dolgozta ki azért, hogy megelőzhetővé vagy legalábbis kezelhetőbbé váljanak a gazdasági krízisek. Szakértők szerint eddig ez a legfontosabb eredménye a görög válság tovagyűrűzésének megakadályozását célzó intézkedéseknek.

Bár Van Rompuy október végén számol be arról, milyen további javaslatok láttak napvilágot a munkacsoportban, többen már most azt szorgalmazzák, hogy szankciókkal kellene sújtani azokat a tagországokat, amelyek túlzott költségvetési hiányt vagy adósságot halmoznak fel. A legsúlyosabbak a pénzügyi szankciók lehetnek: egyes felvetések szerint a költségvetési fegyelmezetlenséget a mezőgazdasági, a halászati vagy a regionális támogatások tényleges felfüggesztésével kellene megtorolnia az uniónak.

Barroso egyetért az adósságfelhalmozást megállító törekvésekkel, s úgy látja, a kormányok most hajlandóságot mutatnak a szigorúbb ellenőrzések és az eladósodás elleni szankciók elfogadására. Szerinte "a rendezett államháztartás nem öncél, hanem a foglalkoztatást szolgáló növekedés eszköze. Ezért túl kell lépni a költségvetési konszolidációt és a gazdasági növekedést szembeállító vitán. A kettő nem zárja ki egymást.

Nem arról kell beszélnünk, többet vagy kevesebbet költsünk-e, hanem arról, hogy intelligensebben költekezzünk az európai és a nemzeti költségvetések figyelembevételével." Az elnök a monetáris uniót "valódi gazdasági unióval" egészítené ki, s noha ezt bővebben nem fejtette ki, többen biztosra veszik: akármit takarjon is a felvetés, az valószínűleg a nemzeti szuverenitás további korlátozását jelentheti. Barroso szerint ugyanis "vagy együtt úszunk, vagy külön-külön süllyedünk el".

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.

Az M1 és a TV2 bukása után az Echo Tv lenne az új csodafegyver

Kálmán Olga a Hír Tv-be megy, az Echo lesz az új Hír TV, az ATV tulajdonosa Orbán Viktort védi és Andy Vajnával vacsorázik. „Ebben a televízióban mi folyik?” – kérdezte a Hit Gyülekezete tévéjében Tamás Gáspár Miklós. A csütörtöki Heti Válaszban mindent megmagyarázunk.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.