Európai mérce

Szigorúbban büntetné az unió a költségvetési fegyelmezetlenséget

/ 2010.09.18., szombat 19:54 /
Szigorúbban büntetné az unió a költségvetési fegyelmezetlenséget

Háborút hirdetett az Európai Unió a tagállamok költségvetési hiánya ellen. A pénzügyi stabilitás érdekében Brüsszel - a nemzeti szuverenitást némileg korlátozva - kontroll alá vetné a tagországok büdzséjét.

A kiegyensúlyozatlan költségvetés sebezhetővé tesz: az adósság és a hiány a fellendülés és a válság váltakozásához vezet. Ha adósságszolgálatra kell költenünk a pénzt, kevesebbet fordíthatunk a társadalom javára.

A hitelekből élő nemzedékek jelenléte pedig fenntarthatatlanná teszi a nemzeti gazdaságot - e szavakkal kezdte meg a hagyományteremtés szándékával meghirdetett, első uniós helyzetértékelő beszédét José Manuel Barroso a múlt héten. Az Európai Bizottság elnöke először tartott olyan felszólalást az Európai Parlamentben, melynek az volt a célja, hogy az unió előző évi tevékenységét értékelje, s irányt mutasson a következő esztendőre. A parlamenti illetékesek meg is fenyegették az uniós honatyákat: ha nem lesznek jelen az ülésen, szankciókra számíthatnak.

De még mielőtt az unió első embere szólásra emelkedett volna, a tagországok gazdasági és pénzügyminiszterei fontos döntést hoztak: jóváhagyták azt a szabályozást, melynek értelmében minden év első felében előzetes uniós felülvizsgálatnak vetik alá a nemzeti költségvetéseket és a gazdasági irányvonalakat.

Az új rendszerben - mely már jövőre indul - a tagállamok kormányait képviselő tanács minden év elején meghatározza majd a közösség előtt álló gazdasági kihívásokat, és iránymutatásokat ad a leküzdésükhöz. A tagoknak április végéig ezeket figyelembe véve kell módosítaniuk középtávú pénzügyi stratégiájukat, gazdasági programjaikat. Nyáron ugyancsak tanácsokat kapnak majd a következő évre szóló költségvetésük elkészítéséhez.

José Manuel Barros értékelt és szigorúságot ígért

Az "európai szemeszternek" nevezett rendszer lehetővé teszi, hogy Brüsszel fél éven át figyelemmel kísérhesse a tagországok gazdaságpolitikáját, és időben kiderüljön, ha valamelyik eltérést mutat az uniós iránytól. A módszert az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy által vezetett munkacsoport dolgozta ki azért, hogy megelőzhetővé vagy legalábbis kezelhetőbbé váljanak a gazdasági krízisek. Szakértők szerint eddig ez a legfontosabb eredménye a görög válság tovagyűrűzésének megakadályozását célzó intézkedéseknek.

Bár Van Rompuy október végén számol be arról, milyen további javaslatok láttak napvilágot a munkacsoportban, többen már most azt szorgalmazzák, hogy szankciókkal kellene sújtani azokat a tagországokat, amelyek túlzott költségvetési hiányt vagy adósságot halmoznak fel. A legsúlyosabbak a pénzügyi szankciók lehetnek: egyes felvetések szerint a költségvetési fegyelmezetlenséget a mezőgazdasági, a halászati vagy a regionális támogatások tényleges felfüggesztésével kellene megtorolnia az uniónak.

Barroso egyetért az adósságfelhalmozást megállító törekvésekkel, s úgy látja, a kormányok most hajlandóságot mutatnak a szigorúbb ellenőrzések és az eladósodás elleni szankciók elfogadására. Szerinte "a rendezett államháztartás nem öncél, hanem a foglalkoztatást szolgáló növekedés eszköze. Ezért túl kell lépni a költségvetési konszolidációt és a gazdasági növekedést szembeállító vitán. A kettő nem zárja ki egymást.

Nem arról kell beszélnünk, többet vagy kevesebbet költsünk-e, hanem arról, hogy intelligensebben költekezzünk az európai és a nemzeti költségvetések figyelembevételével." Az elnök a monetáris uniót "valódi gazdasági unióval" egészítené ki, s noha ezt bővebben nem fejtette ki, többen biztosra veszik: akármit takarjon is a felvetés, az valószínűleg a nemzeti szuverenitás további korlátozását jelentheti. Barroso szerint ugyanis "vagy együtt úszunk, vagy külön-külön süllyedünk el".

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.