Európai mérce

Szigorúbban büntetné az unió a költségvetési fegyelmezetlenséget

/ 2010.09.18., szombat 19:54 /
Szigorúbban büntetné az unió a költségvetési fegyelmezetlenséget

Háborút hirdetett az Európai Unió a tagállamok költségvetési hiánya ellen. A pénzügyi stabilitás érdekében Brüsszel - a nemzeti szuverenitást némileg korlátozva - kontroll alá vetné a tagországok büdzséjét.

A kiegyensúlyozatlan költségvetés sebezhetővé tesz: az adósság és a hiány a fellendülés és a válság váltakozásához vezet. Ha adósságszolgálatra kell költenünk a pénzt, kevesebbet fordíthatunk a társadalom javára.

A hitelekből élő nemzedékek jelenléte pedig fenntarthatatlanná teszi a nemzeti gazdaságot - e szavakkal kezdte meg a hagyományteremtés szándékával meghirdetett, első uniós helyzetértékelő beszédét José Manuel Barroso a múlt héten. Az Európai Bizottság elnöke először tartott olyan felszólalást az Európai Parlamentben, melynek az volt a célja, hogy az unió előző évi tevékenységét értékelje, s irányt mutasson a következő esztendőre. A parlamenti illetékesek meg is fenyegették az uniós honatyákat: ha nem lesznek jelen az ülésen, szankciókra számíthatnak.

De még mielőtt az unió első embere szólásra emelkedett volna, a tagországok gazdasági és pénzügyminiszterei fontos döntést hoztak: jóváhagyták azt a szabályozást, melynek értelmében minden év első felében előzetes uniós felülvizsgálatnak vetik alá a nemzeti költségvetéseket és a gazdasági irányvonalakat.

Az új rendszerben - mely már jövőre indul - a tagállamok kormányait képviselő tanács minden év elején meghatározza majd a közösség előtt álló gazdasági kihívásokat, és iránymutatásokat ad a leküzdésükhöz. A tagoknak április végéig ezeket figyelembe véve kell módosítaniuk középtávú pénzügyi stratégiájukat, gazdasági programjaikat. Nyáron ugyancsak tanácsokat kapnak majd a következő évre szóló költségvetésük elkészítéséhez.

José Manuel Barros értékelt és szigorúságot ígért

Az "európai szemeszternek" nevezett rendszer lehetővé teszi, hogy Brüsszel fél éven át figyelemmel kísérhesse a tagországok gazdaságpolitikáját, és időben kiderüljön, ha valamelyik eltérést mutat az uniós iránytól. A módszert az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy által vezetett munkacsoport dolgozta ki azért, hogy megelőzhetővé vagy legalábbis kezelhetőbbé váljanak a gazdasági krízisek. Szakértők szerint eddig ez a legfontosabb eredménye a görög válság tovagyűrűzésének megakadályozását célzó intézkedéseknek.

Bár Van Rompuy október végén számol be arról, milyen további javaslatok láttak napvilágot a munkacsoportban, többen már most azt szorgalmazzák, hogy szankciókkal kellene sújtani azokat a tagországokat, amelyek túlzott költségvetési hiányt vagy adósságot halmoznak fel. A legsúlyosabbak a pénzügyi szankciók lehetnek: egyes felvetések szerint a költségvetési fegyelmezetlenséget a mezőgazdasági, a halászati vagy a regionális támogatások tényleges felfüggesztésével kellene megtorolnia az uniónak.

Barroso egyetért az adósságfelhalmozást megállító törekvésekkel, s úgy látja, a kormányok most hajlandóságot mutatnak a szigorúbb ellenőrzések és az eladósodás elleni szankciók elfogadására. Szerinte "a rendezett államháztartás nem öncél, hanem a foglalkoztatást szolgáló növekedés eszköze. Ezért túl kell lépni a költségvetési konszolidációt és a gazdasági növekedést szembeállító vitán. A kettő nem zárja ki egymást.

Nem arról kell beszélnünk, többet vagy kevesebbet költsünk-e, hanem arról, hogy intelligensebben költekezzünk az európai és a nemzeti költségvetések figyelembevételével." Az elnök a monetáris uniót "valódi gazdasági unióval" egészítené ki, s noha ezt bővebben nem fejtette ki, többen biztosra veszik: akármit takarjon is a felvetés, az valószínűleg a nemzeti szuverenitás további korlátozását jelentheti. Barroso szerint ugyanis "vagy együtt úszunk, vagy külön-külön süllyedünk el".

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.