Európai mérce

Labdába rúgnak?

Lengyelország is átalakítaná a magán-nyugdíjpénztári rendszert

/ 2010.10.31., vasárnap 15:16 /
Labdába rúgnak?

Krakkó egyik turistalátványossága, a waweli sárkány már csak emelt díjas SMS-ért hajlandó tüzet okádni, miután a magas költségek miatt eladták üzemeltetését a helyi gázszolgáltatónak. Hasonló sors vár több állami vállalatra: a lengyel kormány ugyanis a privatizációval akarja rendbe rakni az államháztartását.

Donald Tusk miniszterelnök (cikkindító fotónkon) az elmúlt évben szívesen fényképeztette magát az előtt a térkép előtt, amelyen Lengyelország volt az egyetlen zöld sziget, azaz növekedést felmutató állam az unió tagjai között. A 2009-ben végül 1,8 százalékos bővülést produkáló Lengyelország gazdasága várhatóan 3,5 százalékkal fog növekedni idén, s ezzel az eredménnyel - Németországgal holtversenyben - továbbra is az unió vezető állama lesz.

Az európai összevetésben is impozáns adat a válság ellenére töretlen belső fogyasztásnak és a 2012-es futball-Eb kapcsán elindított, nagy ütemben folyó infrastrukturális beruházásoknak köszönhető. Lengyelország idei első negyedéves makrogazdasági adatai pedig akár a reálgazdaság válságából való kilábalásnak az első jeleiként is értékelhetőek volnának (csökkent az infláció, bővült az ipari termelés és az export), de a lengyel "gazdasági csodát" beárnyékolják az államháztartás rossz mutatói: 2010-ben 7,8 százalékosra duzzadhat a költségvetési hiány, és a GDP 54 százalékára nőhet az államadósság.

A magas államháztartási deficit miatt az unió többször indított már Lengyelország ellen túlzottdeficit-eljárást, az ország vezetőinek azonban most inkább az utóbbi években jelentősen megugró államadósság miatt fáj a fejük. A lengyel alkotmány ugyanis korlátokat állít fel az államadósság mértékével kapcsolatban. Ha ezt eléri az ország, akkor kötelező érvénnyel lépni kell. Az egyik ilyen küszöb az 55 százalék: ezt pedig a lengyelek idén nyáron már vészesen megközelítették.

A kényszerítő tényezők hatására a kormánynak le kell mondania a gazdaság terén eddig folytatott kis lépések politikájáról, és hozzá kell látnia a tényleges, nem mindig népszerű reformok megvalósításához - mondja Anna Wisniewski, Magyarország varsói nagykövetségének gazdasági ügyekben illetékes titkára.

Ezért a lengyel kabinet egy többéves államfinanszírozási tervet fogadott el nyáron. Ebben az áfa- és jövedékiadó-növelés mellett egy banki különadó bevezetésének lehetőségét is vizsgálják, amelyből mintegy 1,4-1,5 milliárd zloty (100 milliárd forint) bevételre számítanak.

Felgyorsítanák a privatizációt is: 2013-ig 55 milliárd zloty (mintegy 3850 milliárd forint) bevételt remélnek az állami cégek eladásából. Főként energetikai, vegyipari, bányászati és kohászati vállalatokat értékesítenének, de eladásra kínálják a varsói tőzsdét, s több bankban meglévő állami részesedést is.

A kiadáscsökkentő intézkedések között a "kiadási szabály" bevezetése mellett (miszerint a kiadások reálértéken csak 1 százalékkal növekedhetnek) a kormány jelentős átalakításokat tervez a magánnyugdíjpénztárakba befizetett járulékokkal való gazdálkodással kapcsolatban, csökkenteni kívánja az állami alkalmazottak és intézmények számát és a hadseregre fordított kiadásokat. Szigorításokat tervez a korkedvezményes nyugdíjak terén, és visszavágná a mindenkinek járó temetési hozzájárulást is.

A szükséges gazdasági intézkedések azonban csak fél gőzzel haladnak. Az országban ősszel önkormányzati, jövőre pedig országgyűlési választásokat tartanak. Az ebből fakadó politikai nyomás pedig a reformok ellen hat - figyelmeztet Marcin Mrowiec, az UniCredit-csoporthoz tartozó Bank Pekao vezető elemzője.

Ha a lengyel kormánynak nem sikerül visszafordítania az államháztartási hiánynak, illetve az államadósságnak a növekedését, akkor a következő lépések már fájdalmasabbak lesznek. Az állami költségek befagyasztása mellett lehetőségként szerepel további áfaemelés, s legvégső esetben még az uniós támogatások társfinanszírozásának felfüggesztése is elképzelhető. Ez utóbbi pedig egyáltalán nem tenne jót a növekedés alapját jelentő beruházásoknak.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Itt nincs aktuálpolitika! „A vörösingesek nem narancssárgák”

Szolgálatnak tekintik a hivatásukat: a hajléktalanokat és cigány közösségeket istápoló Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és fia, Vecsei H. Miklós színművész is, aki többek közt a vígszínházi A Pál utcai fiúkban bűvöli el a közönséget. Páros interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Lehet fanyalogni, de minek: „Ez a magyar film új aranykora”

Két hatalmas nemzetközi sikerrel, a berlini Arany Medvével és egy Oscar-díjjal vette kezdetét a Magyar Filmhét. Számtalan más fesztiváldíj is igazolja: a magyar mozi megint felkerült a térképre. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

Amit álmunkban sem gondoltunk volna: egy év, két magyar Oscar

Egy évvel a Saul fia Oscarja és alig másfél héttel a Testről és lélekről Arany Medvéje után itt az újabb elképesztő magyar filmsiker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta a legjobb rövidfilmnek járó díjat vasárnap este a 89. Oscar-gálán Los Angelesben.