Európai mérce

Labdába rúgnak?

Lengyelország is átalakítaná a magán-nyugdíjpénztári rendszert

/ 2010.10.31., vasárnap 15:16 /
Labdába rúgnak?

Krakkó egyik turistalátványossága, a waweli sárkány már csak emelt díjas SMS-ért hajlandó tüzet okádni, miután a magas költségek miatt eladták üzemeltetését a helyi gázszolgáltatónak. Hasonló sors vár több állami vállalatra: a lengyel kormány ugyanis a privatizációval akarja rendbe rakni az államháztartását.

Donald Tusk miniszterelnök (cikkindító fotónkon) az elmúlt évben szívesen fényképeztette magát az előtt a térkép előtt, amelyen Lengyelország volt az egyetlen zöld sziget, azaz növekedést felmutató állam az unió tagjai között. A 2009-ben végül 1,8 százalékos bővülést produkáló Lengyelország gazdasága várhatóan 3,5 százalékkal fog növekedni idén, s ezzel az eredménnyel - Németországgal holtversenyben - továbbra is az unió vezető állama lesz.

Az európai összevetésben is impozáns adat a válság ellenére töretlen belső fogyasztásnak és a 2012-es futball-Eb kapcsán elindított, nagy ütemben folyó infrastrukturális beruházásoknak köszönhető. Lengyelország idei első negyedéves makrogazdasági adatai pedig akár a reálgazdaság válságából való kilábalásnak az első jeleiként is értékelhetőek volnának (csökkent az infláció, bővült az ipari termelés és az export), de a lengyel "gazdasági csodát" beárnyékolják az államháztartás rossz mutatói: 2010-ben 7,8 százalékosra duzzadhat a költségvetési hiány, és a GDP 54 százalékára nőhet az államadósság.

A magas államháztartási deficit miatt az unió többször indított már Lengyelország ellen túlzottdeficit-eljárást, az ország vezetőinek azonban most inkább az utóbbi években jelentősen megugró államadósság miatt fáj a fejük. A lengyel alkotmány ugyanis korlátokat állít fel az államadósság mértékével kapcsolatban. Ha ezt eléri az ország, akkor kötelező érvénnyel lépni kell. Az egyik ilyen küszöb az 55 százalék: ezt pedig a lengyelek idén nyáron már vészesen megközelítették.

A kényszerítő tényezők hatására a kormánynak le kell mondania a gazdaság terén eddig folytatott kis lépések politikájáról, és hozzá kell látnia a tényleges, nem mindig népszerű reformok megvalósításához - mondja Anna Wisniewski, Magyarország varsói nagykövetségének gazdasági ügyekben illetékes titkára.

Ezért a lengyel kabinet egy többéves államfinanszírozási tervet fogadott el nyáron. Ebben az áfa- és jövedékiadó-növelés mellett egy banki különadó bevezetésének lehetőségét is vizsgálják, amelyből mintegy 1,4-1,5 milliárd zloty (100 milliárd forint) bevételre számítanak.

Felgyorsítanák a privatizációt is: 2013-ig 55 milliárd zloty (mintegy 3850 milliárd forint) bevételt remélnek az állami cégek eladásából. Főként energetikai, vegyipari, bányászati és kohászati vállalatokat értékesítenének, de eladásra kínálják a varsói tőzsdét, s több bankban meglévő állami részesedést is.

A kiadáscsökkentő intézkedések között a "kiadási szabály" bevezetése mellett (miszerint a kiadások reálértéken csak 1 százalékkal növekedhetnek) a kormány jelentős átalakításokat tervez a magánnyugdíjpénztárakba befizetett járulékokkal való gazdálkodással kapcsolatban, csökkenteni kívánja az állami alkalmazottak és intézmények számát és a hadseregre fordított kiadásokat. Szigorításokat tervez a korkedvezményes nyugdíjak terén, és visszavágná a mindenkinek járó temetési hozzájárulást is.

A szükséges gazdasági intézkedések azonban csak fél gőzzel haladnak. Az országban ősszel önkormányzati, jövőre pedig országgyűlési választásokat tartanak. Az ebből fakadó politikai nyomás pedig a reformok ellen hat - figyelmeztet Marcin Mrowiec, az UniCredit-csoporthoz tartozó Bank Pekao vezető elemzője.

Ha a lengyel kormánynak nem sikerül visszafordítania az államháztartási hiánynak, illetve az államadósságnak a növekedését, akkor a következő lépések már fájdalmasabbak lesznek. Az állami költségek befagyasztása mellett lehetőségként szerepel további áfaemelés, s legvégső esetben még az uniós támogatások társfinanszírozásának felfüggesztése is elképzelhető. Ez utóbbi pedig egyáltalán nem tenne jót a növekedés alapját jelentő beruházásoknak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Harc az idősek lelkéért: mindent elsöprő pártkampány indult a Facebookon

A pártoknak nem a fiatalok eléréséért kell ott lenni a Facebookon: a jelenlét az idősek miatt életbevágó. Néhány év alatt hermetikusan zárt és részben központilag irányított nyilvánosságok alakultak ki a világhálón. Háttér és eredményhirdetés a pártok és politikusok Facebook-teljesítményéről a csütörtöki Heti Válaszban.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.