Európai mérce

Mindhalálig munka

/ 2010.09.05., vasárnap 08:03 /
Mindhalálig munka

Egyre magasabb nyugdíjkorhatár mellett is egyre több nyugdíjast kell eltartaniuk Európa dolgozóinak, és a jövőben csak rosszabb lesz a helyzet. A következő évtized igazolhatja a korábbi borús előrejelzéseket.

A hatvanöt év felettiek száma 22, a nyolcvan évnél idősebbek létszáma pedig 50 százalékkal nő a következő évtizedekben az Európai Unióban - olvasható az előrejelzésekben. A korfa torzulását jól mutatja az is, hogy 2050-re a fiatalkorúak száma 20 százalékkal csökken, míg a hatvan évnél idősebbek alkotják majd az összlakosság egyharmadát.

A torzulások oka ismert: a háború utáni baby boom (Magyarországon Ratkó Anna népjóléti miniszterről nevezett) korszak szülöttei már kevesebb gyereket vállaltak, mint az előző nemzedékek. A hatvanas és nyolcvanas évek között született utódaik pedig ennél is kevesebb gyereket vállaltak, miközben a nyugati országokban (és évtizedekkel lemaradva Keleten is) kialakult a jóléti állam és a fogyasztói életforma. A kényelemhez szokott nemzedékeknek azonban időskorukra szembe kell nézniük azzal, hogy elfogy mögülük a biztos öregkort adó utánpótlás. Az EU-ban jelenleg mintegy 1,4 születés jut egy nőre, miközben az önfenntartáshoz 2,1-re lenne szükség. Ezt Európában ma egy állam sem éri el, csak a franciák közelítik meg 2,0-es átlagukkal.

A demográfiai folyamatok a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát veszélyeztetik. Az Európai Bizottság arra figyelmeztet: ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, az európaiak 73 százaléka számíthat arra, hogy kevesebb nyugdíjat kap, és később mehet nyugdíjba. Európában 2060-ra megkétszereződik a nyugdíjasok száma, és minden 65 éves vagy annál idősebb lakosra már csak két munkaképes korú (15-64 éves) polgár jut majd. Ma ez az arány még egy a négyhez.

Összeurópai szintű problémáról van szó, de a nyugdíjügyek mindmáig tagállami hatáskörbe tartoznak. A Bizottság felvetette: középtávon hetven évig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt az Európai Unióban ahhoz, hogy a rendszer a jövőben is fenntartható legyen. Ezt persze nem szívesen hangoztatják az egyes kormányok, de eltérő utakon szinte minden országban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése van napirenden. Idehaza a Bajnai-kormány döntötte el, 2014-től nőne fokozatosan 62 évről 65 évre a nyugdíjkorhatár. Az Orbán-kabinet némi enyhítést vezetett be: jövő januártól nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik 40 év szolgálati viszonnyal rendelkeznek.

Az Európai Bizottság a nyugdíjprobléma megoldására az időskori és a külföldi munkavállalás ösztönzését is javasolja a tagállamoknak, mert az elhúzódó gazdasági válság tovább rontja az aktívak és inaktívak arányát. Az európaiak valós nyugdíjba vonulási kora a különböző kedvezmények és más lehetőségek miatt egyébként is valamivel alacsonyabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Az EU-ban 60 év a valós átlag, miközben a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD egészének átlaga a férfiaknál 63,5, a nőknél 62,3 év. Az Európán kívüli fejlett országok tehát ezen a téren is versenyelőnyben vannak. A Bizottság nyugdíjügyben hosszú politikai vitákra számít, de kíváncsi az európai polgárok véleményére, ezért nyilvános konzultációt indítottak november 15-ig.


Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.