Európai mérce

Mindhalálig munka

/ 2010.09.05., vasárnap 08:03 /
Mindhalálig munka

Egyre magasabb nyugdíjkorhatár mellett is egyre több nyugdíjast kell eltartaniuk Európa dolgozóinak, és a jövőben csak rosszabb lesz a helyzet. A következő évtized igazolhatja a korábbi borús előrejelzéseket.

A hatvanöt év felettiek száma 22, a nyolcvan évnél idősebbek létszáma pedig 50 százalékkal nő a következő évtizedekben az Európai Unióban - olvasható az előrejelzésekben. A korfa torzulását jól mutatja az is, hogy 2050-re a fiatalkorúak száma 20 százalékkal csökken, míg a hatvan évnél idősebbek alkotják majd az összlakosság egyharmadát.

A torzulások oka ismert: a háború utáni baby boom (Magyarországon Ratkó Anna népjóléti miniszterről nevezett) korszak szülöttei már kevesebb gyereket vállaltak, mint az előző nemzedékek. A hatvanas és nyolcvanas évek között született utódaik pedig ennél is kevesebb gyereket vállaltak, miközben a nyugati országokban (és évtizedekkel lemaradva Keleten is) kialakult a jóléti állam és a fogyasztói életforma. A kényelemhez szokott nemzedékeknek azonban időskorukra szembe kell nézniük azzal, hogy elfogy mögülük a biztos öregkort adó utánpótlás. Az EU-ban jelenleg mintegy 1,4 születés jut egy nőre, miközben az önfenntartáshoz 2,1-re lenne szükség. Ezt Európában ma egy állam sem éri el, csak a franciák közelítik meg 2,0-es átlagukkal.

A demográfiai folyamatok a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát veszélyeztetik. Az Európai Bizottság arra figyelmeztet: ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, az európaiak 73 százaléka számíthat arra, hogy kevesebb nyugdíjat kap, és később mehet nyugdíjba. Európában 2060-ra megkétszereződik a nyugdíjasok száma, és minden 65 éves vagy annál idősebb lakosra már csak két munkaképes korú (15-64 éves) polgár jut majd. Ma ez az arány még egy a négyhez.

Összeurópai szintű problémáról van szó, de a nyugdíjügyek mindmáig tagállami hatáskörbe tartoznak. A Bizottság felvetette: középtávon hetven évig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt az Európai Unióban ahhoz, hogy a rendszer a jövőben is fenntartható legyen. Ezt persze nem szívesen hangoztatják az egyes kormányok, de eltérő utakon szinte minden országban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése van napirenden. Idehaza a Bajnai-kormány döntötte el, 2014-től nőne fokozatosan 62 évről 65 évre a nyugdíjkorhatár. Az Orbán-kabinet némi enyhítést vezetett be: jövő januártól nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik 40 év szolgálati viszonnyal rendelkeznek.

Az Európai Bizottság a nyugdíjprobléma megoldására az időskori és a külföldi munkavállalás ösztönzését is javasolja a tagállamoknak, mert az elhúzódó gazdasági válság tovább rontja az aktívak és inaktívak arányát. Az európaiak valós nyugdíjba vonulási kora a különböző kedvezmények és más lehetőségek miatt egyébként is valamivel alacsonyabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Az EU-ban 60 év a valós átlag, miközben a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD egészének átlaga a férfiaknál 63,5, a nőknél 62,3 év. Az Európán kívüli fejlett országok tehát ezen a téren is versenyelőnyben vannak. A Bizottság nyugdíjügyben hosszú politikai vitákra számít, de kíváncsi az európai polgárok véleményére, ezért nyilvános konzultációt indítottak november 15-ig.


Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.