Európai mérce

Robog a varsói gyors

/ 2010.06.25., péntek 12:51 /
Robog a varsói gyors

Varsónak sikerülhet az, amiről Budapest, úgy tűnik, már lemaradt: a térség pénzügyi központja címért folyó versenyben a lengyel főváros áll győzelemre.

A Frankfurt és Moszkva közötti térségben Varsó az egyetlen, ahol a legtöbb nemzetközi befektetési bank képviselteti magát. Az unió leggyorsabban fejlődő tagjaként Lengyelország ugyanis egyre több pénzügyi vállalkozás és intézmény számára vonzó célpont. A kedvező gazdasági és pénzügyi klímáról pedig a kormány gondoskodik: a lengyeleknél gőzerővel folyik a privatizáció, amit még a 2007-ben hivatalba lépett Donald Tusk által vezetett kabinet hirdetett meg. Csak erre az évre 8-9 milliárd dolláros privatizációs bevételt remélnek, s 2011-ig több mint 800 állami cég kerülhet részben vagy egészben magánkézbe a nagy iparvállalatoktól a kisebb bútor- vagy papírgyárakig. A magánosítás egyik legfőbb nyertese a varsói tőzsde, melyen fennállása óta még soha nem volt ily nagymértékű részvénykibocsátás.

A bevétel jól jön Varsónak: a görög válság kirobbanása óta Lengyelországban is kulcskérdés az államháztartás helyzete. Az euróra való érettség egyik legfontosabb mutatója a lengyelek esetében azonban korántsem áll fényesen: az államháztartás deficitje megduplázódott 2009-ben, s elérte a lengyel GDP 7,2, az államadósság pedig az 51 százalékát. Bár a várakozások szerint a hiány idén tovább nő néhány tized százalékkal, szakértők nem látnak okot aggodalomra. (Ez annak is köszönhető, hogy a háttérben menedékként a Nemzetközi Valutaalap 20,5 milliárd dolláros hitelkerete húzódik meg. Igaz, ebből egyetlen dollárnyit sem hívtak le a lengyelek, a zloty, köszöni szépen, jól tartja magát.) Sőt, van olyan világbanki elemző, aki azt tanácsolja Lengyelországnak: kerülje el a költségvetési hiány túl gyors lefaragását célzó szigorításokat, mert ezekkel elfojthatja a belső fogyasztásra épülő gazdasági fellendülést. Az unióban ugyanis Lengyelország volt az egyetlen, amely a válságban is növekedni tudott tavaly. Igaz, a 2009-es 1,8 százalékos gazdasági bővülés meg sem közelíti a 2008-as öt-, illetve a 2007-es 6,8 százalékos növekedési ütemet.

A Világbanktól szokatlan javaslat ellenére a kormány a béremelések korlátozására készül a közszférában, ezzel próbál gátat vetni az infláció további emelkedésének, hogy tartani tudja magát a jövőre célul kitűzött 2,5 százalékos fogyasztói árindexhez. Ugyanakkor ehhez sincs szükség nagy erőfeszítésre, hiszen 2007 nyara óta nem volt olyan alacsony az árak emelkedésének üteme, mint 2010 májusában. Mértéke alig haladta meg a két százalékot. A gazdasági kilábalás jeleként viszont jóval dinamikusabban nőttek a bérek, s a 4,8 százalékos emelkedésnek köszönhetően az átlagbér megközelítette a 3500 zlotyt (ez körülbelül 245 ezer forintnak felel meg).

A lengyelek tehát tudnak valamit. Nem véletlenül fogalmazott úgy első hivatalos külföldi útján a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor Varsóban, hogy "a lengyel gazdaság teljesítménye nélkül egész Európa lehangolóbb képet mutatna. Ez biztatást jelent Magyarországnak, mert azt mutatja, hogy ebben a térségben is lehet olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely a költségvetést is kordában tudja tartani, de gazdasági növekedést is el tud érni". Több más állam után Magyarország is felfedezte: Közép-Európában Lengyelország megkerülhetetlen hatalommá vált. Viszont mindkét államnak szüksége van egymás szövetségére: jövőre az első félévben Magyarország, utána Lengyelország fogja betölteni az unió soros elnökségét.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.