Európai mérce

Roskadozik az eurózóna

/ 2010.12.22., szerda 18:31 /

Ellentmondásos évet zárt az európai gazdaság. A két esztendeje tartó válság utóhatásaival küzdve egyes országok a növekedés, mások a zuhanás útjára léptek az unióban, illetve az eurózónában. A dühös jó tanulók fizetik a felelőtlen rosszak megmentésének költségeit.

Kétség a sokszínűségben - fordíthatjuk ki az unió jelmondatát a 2010-es év jellemzéseként. A 2008-ban kitört gazdasági válság és annak kezelése újabb krízisbe döntötte az Óvilágot. Igaz, Európának már van tapasztalata ebben, hiszen jószerivel válságokból és az azokra adott, fogcsikorgatva elfogadott válaszlépésekből áll az integráció története.

2010-ben az euró fennmaradása volt a tét: a görögök, majd az írek szorultak nemzetközi segítségre. Athénnak idén a GDP 126 százalékára rúgó államadóssággal és 15 százalékos hiánnyal kellett megküzdenie. Az államháztartási problémákat maga előtt toló Görög ország áprilisban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kérte: a megszorítások elfogadása után 110 milliárd eurós hitelben állapodtak meg. Ennek nyomán európai pénzügyi stabilitási mechanizmust vezettek be az EU-ban, amellyel akár 750 milliárd eurót is meg tud mozgatni az eurózóna.

Míg Görögországot a kormányzati trükkök százai menedzselték félre, addig Írországot az elszabadult hitelpolitika süllyesztette el. A kelta tigris nagy ugrása alatt felfúvódott a hitelbuborék, a bankok szórták a hiteleket. A buborék kipukkant, majd bankmentés és államosítás következett. Az ír államháztartási hiány idén 32 százalékra, a GDP-arányos államadósság 130 százalékra szökhet fel. A példátlan helyzetben is sokáig hurráoptimista dublini kormány november végén fordult az EU-IMF duóhoz: Írország 85 milliárd eurós hitelt vehet föl, párosulva egy rendkívüli megszorító csomaggal.


A legrosszabb forgatókönyvek szerint Írország és Görögország után Portugália, Spanyolország, sőt Olaszország is kidőlhet a sorból. "Az eurózóna a túlélésért küzd. Az unió nem éli túl, ha az eurót használó tagállamok nem tudják leküzdeni adósválságukat" - nyilatkozta Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke. Legutóbb már az eurózónán kívüli Nagy-Britannia is megrendült, ezért ott is drasztikus megszorításokat vezettek be - tüntetéseket, zavargásokat váltva ki.

Ki állja a számlát? A nagyok, így elsősorban Németország és Franciaország. A német gazdaság 2010-ben több mint három százalékkal bővülhet, miközben a társadalom és az üzleti körök egy része dühösen állja a peremvidéki rossz tanuló országok kimentésének költségeit. Az európai másodhegedűs Franciaország gazdasága is stabilnak mondható.

Az idei év tanulságai változásokat fognak hozni az EU-ban. 2011-ben a tagállamok uniós iránymutatást kapnak költségvetési terveikhez. Fél éven át figyelemmel követik a tagországok gazdaságpolitikáját, hogy időben kiderüljön, ha az eltérést mutat az uniós iránytól, vagy ha egyensúlytalanság van kibontakozóban. Az elhajlókat a tervek szerint szankciók, akár az uniós támogatások megkurtításai is érhetik. Az idén bevezetett átmeneti után 2013-ra állandó pénzügyi stabilitási mechanizmust hoz létre Brüsszel, megelőzendő a későbbi válságokat. Szigorú feltételekkel adnak majd támogatást szükség esetén: a kérelmező országnak olyan kiigazítási és adósságrendezési programmal kell rendelkeznie, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF is elfogad.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a lúgos orvos megsemmisített ítéletének háttere

Sorozatban helyeznek hatályon kívül ítéleteket a bíróságok ahelyett, hogy pontot tennének az ügyek végére. Lúgos orvos, a röszkei terrorper és egy kegyvesztett milliárdos. Rendszerhiba? A csütörtöki Heti Válasz feltárja az okokat.

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.