Roskadozik az eurózóna
Ellentmondásos évet zárt az európai gazdaság. A két esztendeje tartó válság utóhatásaival küzdve egyes országok a növekedés, mások a zuhanás útjára léptek az unióban, illetve az eurózónában. A dühös jó tanulók fizetik a felelőtlen rosszak megmentésének költségeit.
2010-ben az euró fennmaradása volt a tét: a görögök, majd az írek szorultak nemzetközi segítségre. Athénnak idén a GDP 126 százalékára rúgó államadóssággal és 15 százalékos hiánnyal kellett megküzdenie. Az államháztartási problémákat maga előtt toló Görög ország áprilisban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kérte: a megszorítások elfogadása után 110 milliárd eurós hitelben állapodtak meg. Ennek nyomán európai pénzügyi stabilitási mechanizmust vezettek be az EU-ban, amellyel akár 750 milliárd eurót is meg tud mozgatni az eurózóna.
Míg Görögországot a kormányzati trükkök százai menedzselték félre, addig Írországot az elszabadult hitelpolitika süllyesztette el. A kelta tigris nagy ugrása alatt felfúvódott a hitelbuborék, a bankok szórták a hiteleket. A buborék kipukkant, majd bankmentés és államosítás következett. Az ír államháztartási hiány idén 32 százalékra, a GDP-arányos államadósság 130 százalékra szökhet fel. A példátlan helyzetben is sokáig hurráoptimista dublini kormány november végén fordult az EU-IMF duóhoz: Írország 85 milliárd eurós hitelt vehet föl, párosulva egy rendkívüli megszorító csomaggal.

A legrosszabb forgatókönyvek szerint Írország és Görögország után Portugália, Spanyolország, sőt Olaszország is kidőlhet a sorból. "Az eurózóna a túlélésért küzd. Az unió nem éli túl, ha az eurót használó tagállamok nem tudják leküzdeni adósválságukat" - nyilatkozta Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke. Legutóbb már az eurózónán kívüli Nagy-Britannia is megrendült, ezért ott is drasztikus megszorításokat vezettek be - tüntetéseket, zavargásokat váltva ki.
Ki állja a számlát? A nagyok, így elsősorban Németország és Franciaország. A német gazdaság 2010-ben több mint három százalékkal bővülhet, miközben a társadalom és az üzleti körök egy része dühösen állja a peremvidéki rossz tanuló országok kimentésének költségeit. Az európai másodhegedűs Franciaország gazdasága is stabilnak mondható.
Az idei év tanulságai változásokat fognak hozni az EU-ban. 2011-ben a tagállamok uniós iránymutatást kapnak költségvetési terveikhez. Fél éven át figyelemmel követik a tagországok gazdaságpolitikáját, hogy időben kiderüljön, ha az eltérést mutat az uniós iránytól, vagy ha egyensúlytalanság van kibontakozóban. Az elhajlókat a tervek szerint szankciók, akár az uniós támogatások megkurtításai is érhetik. Az idén bevezetett átmeneti után 2013-ra állandó pénzügyi stabilitási mechanizmust hoz létre Brüsszel, megelőzendő a későbbi válságokat. Szigorú feltételekkel adnak majd támogatást szükség esetén: a kérelmező országnak olyan kiigazítási és adósságrendezési programmal kell rendelkeznie, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF is elfogad.
Roskadozik az eurózóna