Európai mérce

Roskadozik az eurózóna

/ 2010.12.22., szerda 18:31 /

Ellentmondásos évet zárt az európai gazdaság. A két esztendeje tartó válság utóhatásaival küzdve egyes országok a növekedés, mások a zuhanás útjára léptek az unióban, illetve az eurózónában. A dühös jó tanulók fizetik a felelőtlen rosszak megmentésének költségeit.

Kétség a sokszínűségben - fordíthatjuk ki az unió jelmondatát a 2010-es év jellemzéseként. A 2008-ban kitört gazdasági válság és annak kezelése újabb krízisbe döntötte az Óvilágot. Igaz, Európának már van tapasztalata ebben, hiszen jószerivel válságokból és az azokra adott, fogcsikorgatva elfogadott válaszlépésekből áll az integráció története.

2010-ben az euró fennmaradása volt a tét: a görögök, majd az írek szorultak nemzetközi segítségre. Athénnak idén a GDP 126 százalékára rúgó államadóssággal és 15 százalékos hiánnyal kellett megküzdenie. Az államháztartási problémákat maga előtt toló Görög ország áprilisban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kérte: a megszorítások elfogadása után 110 milliárd eurós hitelben állapodtak meg. Ennek nyomán európai pénzügyi stabilitási mechanizmust vezettek be az EU-ban, amellyel akár 750 milliárd eurót is meg tud mozgatni az eurózóna.

Míg Görögországot a kormányzati trükkök százai menedzselték félre, addig Írországot az elszabadult hitelpolitika süllyesztette el. A kelta tigris nagy ugrása alatt felfúvódott a hitelbuborék, a bankok szórták a hiteleket. A buborék kipukkant, majd bankmentés és államosítás következett. Az ír államháztartási hiány idén 32 százalékra, a GDP-arányos államadósság 130 százalékra szökhet fel. A példátlan helyzetben is sokáig hurráoptimista dublini kormány november végén fordult az EU-IMF duóhoz: Írország 85 milliárd eurós hitelt vehet föl, párosulva egy rendkívüli megszorító csomaggal.


A legrosszabb forgatókönyvek szerint Írország és Görögország után Portugália, Spanyolország, sőt Olaszország is kidőlhet a sorból. "Az eurózóna a túlélésért küzd. Az unió nem éli túl, ha az eurót használó tagállamok nem tudják leküzdeni adósválságukat" - nyilatkozta Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke. Legutóbb már az eurózónán kívüli Nagy-Britannia is megrendült, ezért ott is drasztikus megszorításokat vezettek be - tüntetéseket, zavargásokat váltva ki.

Ki állja a számlát? A nagyok, így elsősorban Németország és Franciaország. A német gazdaság 2010-ben több mint három százalékkal bővülhet, miközben a társadalom és az üzleti körök egy része dühösen állja a peremvidéki rossz tanuló országok kimentésének költségeit. Az európai másodhegedűs Franciaország gazdasága is stabilnak mondható.

Az idei év tanulságai változásokat fognak hozni az EU-ban. 2011-ben a tagállamok uniós iránymutatást kapnak költségvetési terveikhez. Fél éven át figyelemmel követik a tagországok gazdaságpolitikáját, hogy időben kiderüljön, ha az eltérést mutat az uniós iránytól, vagy ha egyensúlytalanság van kibontakozóban. Az elhajlókat a tervek szerint szankciók, akár az uniós támogatások megkurtításai is érhetik. Az idén bevezetett átmeneti után 2013-ra állandó pénzügyi stabilitási mechanizmust hoz létre Brüsszel, megelőzendő a későbbi válságokat. Szigorú feltételekkel adnak majd támogatást szükség esetén: a kérelmező országnak olyan kiigazítási és adósságrendezési programmal kell rendelkeznie, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF is elfogad.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Hogyan cseréljünk diktátort?

Az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót, két rombolót, három cirkálót és több kísérő hajót is a koreai partok közelébe küldött, hogy jelezze: a „stratégiai türelem” időszaka véget ért. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Öngyilkosságok: növekedés a 30 éven aluliak körében

Az elmúlt tíz évben közel negyedével csökkent hazánkban az öngyilkosságok száma. Alleluja? Igen, csakhogy az utolsó három évben a 30 éven aluliak körében emelkedés tapasztalható. Miért? Válaszok a friss Heti Válaszban.

A franciák szeme láttára dőlt össze a politikai rendszer

Sem jobbközép, sem balközép jelölt nem jutott a francia elnökválasztás második fordulójába. A centrista Emmanuel Macron az esélyes a jobboldali radikális Marine Le Pennel szemben, ám nem tudni, milyen többséggel kormányoz majd. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Szent háború Soros ellen: ki mond igazat?

Itt az újabb front a Nyugattal vívott háborúban: a parlament elé került a civilszervezeteket szabályozó törvény. Az átlátható amerikai vagy az átlátszó orosz minta a példa? Minden kiderül a friss Heti Válaszból.

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.