Európai mérce

Roskadozik az eurózóna

/ 2010.12.22., szerda 18:31 /

Ellentmondásos évet zárt az európai gazdaság. A két esztendeje tartó válság utóhatásaival küzdve egyes országok a növekedés, mások a zuhanás útjára léptek az unióban, illetve az eurózónában. A dühös jó tanulók fizetik a felelőtlen rosszak megmentésének költségeit.

Kétség a sokszínűségben - fordíthatjuk ki az unió jelmondatát a 2010-es év jellemzéseként. A 2008-ban kitört gazdasági válság és annak kezelése újabb krízisbe döntötte az Óvilágot. Igaz, Európának már van tapasztalata ebben, hiszen jószerivel válságokból és az azokra adott, fogcsikorgatva elfogadott válaszlépésekből áll az integráció története.

2010-ben az euró fennmaradása volt a tét: a görögök, majd az írek szorultak nemzetközi segítségre. Athénnak idén a GDP 126 százalékára rúgó államadóssággal és 15 százalékos hiánnyal kellett megküzdenie. Az államháztartási problémákat maga előtt toló Görög ország áprilisban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kérte: a megszorítások elfogadása után 110 milliárd eurós hitelben állapodtak meg. Ennek nyomán európai pénzügyi stabilitási mechanizmust vezettek be az EU-ban, amellyel akár 750 milliárd eurót is meg tud mozgatni az eurózóna.

Míg Görögországot a kormányzati trükkök százai menedzselték félre, addig Írországot az elszabadult hitelpolitika süllyesztette el. A kelta tigris nagy ugrása alatt felfúvódott a hitelbuborék, a bankok szórták a hiteleket. A buborék kipukkant, majd bankmentés és államosítás következett. Az ír államháztartási hiány idén 32 százalékra, a GDP-arányos államadósság 130 százalékra szökhet fel. A példátlan helyzetben is sokáig hurráoptimista dublini kormány november végén fordult az EU-IMF duóhoz: Írország 85 milliárd eurós hitelt vehet föl, párosulva egy rendkívüli megszorító csomaggal.


A legrosszabb forgatókönyvek szerint Írország és Görögország után Portugália, Spanyolország, sőt Olaszország is kidőlhet a sorból. "Az eurózóna a túlélésért küzd. Az unió nem éli túl, ha az eurót használó tagállamok nem tudják leküzdeni adósválságukat" - nyilatkozta Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke. Legutóbb már az eurózónán kívüli Nagy-Britannia is megrendült, ezért ott is drasztikus megszorításokat vezettek be - tüntetéseket, zavargásokat váltva ki.

Ki állja a számlát? A nagyok, így elsősorban Németország és Franciaország. A német gazdaság 2010-ben több mint három százalékkal bővülhet, miközben a társadalom és az üzleti körök egy része dühösen állja a peremvidéki rossz tanuló országok kimentésének költségeit. Az európai másodhegedűs Franciaország gazdasága is stabilnak mondható.

Az idei év tanulságai változásokat fognak hozni az EU-ban. 2011-ben a tagállamok uniós iránymutatást kapnak költségvetési terveikhez. Fél éven át figyelemmel követik a tagországok gazdaságpolitikáját, hogy időben kiderüljön, ha az eltérést mutat az uniós iránytól, vagy ha egyensúlytalanság van kibontakozóban. Az elhajlókat a tervek szerint szankciók, akár az uniós támogatások megkurtításai is érhetik. Az idén bevezetett átmeneti után 2013-ra állandó pénzügyi stabilitási mechanizmust hoz létre Brüsszel, megelőzendő a későbbi válságokat. Szigorú feltételekkel adnak majd támogatást szükség esetén: a kérelmező országnak olyan kiigazítási és adósságrendezési programmal kell rendelkeznie, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF is elfogad.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.

Az M1 és a TV2 bukása után az Echo Tv lenne az új csodafegyver

Kálmán Olga a Hír Tv-be megy, az Echo lesz az új Hír TV, az ATV tulajdonosa Orbán Viktort védi és Andy Vajnával vacsorázik. „Ebben a televízióban mi folyik?” – kérdezte a Hit Gyülekezete tévéjében Tamás Gáspár Miklós. A csütörtöki Heti Válaszban mindent megmagyarázunk.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.