Európai mérce

Svájc adót vetne ki a befektetők vagyonára

/ 2010.11.12., péntek 13:50 /
Svájc adót vetne ki a befektetők vagyonára

Svájci bankok trezorjaiban és anonim számláin feltételezések szerint legalább 150 milliárd euró pihen. Egy részük a német adóhatóság elől elrejtett "fekete pénz", egy részük Németországból illegálisan kimentett magánvagyon. Kellemetlen teher a két állam közti viszonyban.

A minap Svájc és Németország kényes kapcsolatának problémáját sikerült részben áthidalnia Hans-Rudolf Merznek, az azóta hivatalából távozott svájci pénzügyminiszternek és német kollégájának, Wolfgang Schäublénak. 

A kompromisszumra tökéletesen illik a "kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt" szólás. A nemzet és a polgárok függetlenségét történelmi hagyományként védelmező alpesi ország ugyanis sikerrel védte meg a helvét szabadságeszme híres pillérét, a banktitok elvét. Németország pedig megtette az első komoly lépést annak a vádnak a megcáfolására, hogy illegális úton, CD-kre rögzített, ellopott információk megvásárlásával igyekszik leleplezni és felelősségre vonni a német adóelkerülőket.

A Bern és Berlin közti megállapodás két síkon fut: vonatkozik a tetemes idő óta svájci bankokban elrejtett magánvagyonokra és a német adóhivatalok elől elrejtett "fekete pénzekre". A svájci hatóságok kártalanítási adót fognak kivetni a bankokban meghúzódó összegekre, és azt átutalják a német államkasszának. A tulajdonosok nevét és bankszámláját azonban a továbbiakban is titok fedi.

Egyelőre tisztázatlan a több mint százezer polgárt érintő adókulcs mértéke, de előreláthatólag 25 és 35 százalék között mozog majd. Az adóból nem hivatalos felmérés szerint 30 milliárd euró folyhat be a berlini büdzsébe. Ennyi a számlatulajdonosok anonimitását garantáló "banktitok" ára. Svájc pedig a jövőben hivatalos úton is segíti a német nyomozókat: adócsalás megalapozott gyanúja esetén a svájciak kiadják a németországi befektetők adatait.

Ezzel a megoldással Svájc megúszta, hogy felkerüljön a gazdasági világszervezet, az OECD "feketelistájára", és némileg sikerült feledtetni a helvét és német viszonyra jellemző súrlódásokat. A négy hivatalos nyelvet (német, francia, olasz, rétoromán) ápoló alpesi ország a világ egyik leggazdagabb állama. Kemény pénzegységével, semlegességéből fakadó függetlenségével, népszavazásokkal működő demokratikus államrendjével, polgárainak józan életfelfogásával különlegesség Európa közepén. Északi szomszédjához fűződő kapcsolatait mégis rendre az óvatos bizalmatlanság hatja át.

Már a többség használta német nyelv megítélése is ellentétet vált ki. Anyanyelvnek mondható a svájciak beszélte "dütsch"? Vagy csupán a germán "deutsch" egyik dialektusa? Vonatkoztatható a németekre is a svájci Néppárt tiltakozása a külföldiek befogadása ellen? A jó szomszédságnak a svájciak a közel múltban azzal a politikai megállapítással adtak fricskát, hogy ők a "hiteles demokraták", mivel népszavazással utasították el további minaretek építését, miközben a németek csak vajúdnak a multikulturális problémákon.

A helvétek egy dologban viszont egyetértenek: meggyőződésük, hogy a Svájcban elrejtett német pénzek adócsavarját nem szabad túlzottan meghúzni, mert félő, hogy a milliárdok tulajdonosai elvándorolnak Szingapúrba vagy Hongkongba. És ez a pénzügyi emigráció egyik országnak sem használna.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.