Európai mérce

Bekeményít az új kormány: 10 százalékos bércsökkentés jön

/ 2010.08.22., vasárnap 17:01 /
Bekeményít az új kormány: 10 százalékos bércsökkentés jön

A gazdaság fellendítése és a költségvetési hiány visszaszorítása - e két cél motiválja a visegrádi négyek tagjait. A cseheknél a rendszerváltás utáni legnagyobb megszorítással, a szlovákoknál tízezres elbocsátással indít az új kormány. A lengyelek még a választásokra figyelnek.

"Takarékos költségvetésként" mutatta be a jövő évi büdzsé tervezetét az új cseh kormány. Bár a jobbközép kabinet alig néhány hete jutott hatalomra, máris előrukkolt megszorításokat hozó, 2011-es költségvetési törvényjavaslatával. A közszférában dolgozók bére - a pedagógusok kivételével - átlagosan tíz százalékkal csökkenne, a politikusok viszont bérüknek csak öt százalékáról kénytelenek lemondani. Csehország ugyanakkor tucatnyi nagykövetségét és főkonzulátusát is bezárja.

A közszféra kiadásainak csökkentéséből és a szociális juttatások megnyirbálásából álló program Petr Nečas kormányfő szerint nem drákóian szigorú, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb megszorítása a mostani.

A pénzhiány miatt idén és jövőre 51 infrastrukturális beruházást állítanak le a csehek. A takarékosság a kormányfő szerint elkerülhetetlen, az államháztartás idei, a GDP 5,3 százaléka fölött várható hiányát így is csak 4,6 százalékra tudja lefaragni a kabinet 2011 végére. A cseh deficit leghamarabb 2013-ban csökkenhet a maastrichti bűvös három százalék alá.

Noha az új kormány adós az euró átvételének céldátumával, a Standard and Poor's (S&P) és a Moody's hitelminősítő hisz Nečas ígéreteinek, s máris stabilról pozitívra javította a cseh adósságbesoroláshoz tartozó kilátásokat. Annál is inkább, mivel Csehország bruttó hazai terméke a második negyedévben 21 hónapja nem látott mértékben nőtt, a bővülés üteme elérte az évi 2,2 százalékot.

Szintén megdicsérte a S&P Lengyelországot, ahol a Donald Tusk vezette polgári kabinet - a jövő évi választásokra készülve - ugyan nem jelentett be megszorításokat, viszont elkészítette a következő évekre szóló programját, melynek legfontosabb célkitűzése az államháztartási hiány csökkentése. Igaz, a lengyelek a nadrágszíj meghúzása helyett átírnák az államadósság számítására vonatkozó szabályokat, s a jövőre esedékes uniós elnökségük alatt ezt elfogadtatnák a tagállamokkal is.

Lengyelországban ugyanis az alkotmány előírja: ha az adósság átlépi a GDP 55 százalékát (aminek idén nagy a valószínűsége), akkor csak olyan költségvetést lehet elfogadtatni, amely nem engedi, hogy a következő évben tovább nőjön az adósság ráta. De mint ahogy a csehek, úgy a lengyelek sem szeretnék 2013-nál előbb a GDP három százaléka alá szorítani az államháztartás deficitjét, amelyet 2010-ben hét százalék közelében vár a kormány. Lengyelország óvatos a költségvetési hiány lefaragását illetően, mivel attól tart, hogy ezzel elfojtja a gazdaság fellendülését.


Bár Szlovákia 4,6 százalékos növekedéssel dicsekedhetett a második negyedévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ott is 10 százalékos bércsökkentést, adóemelést, az államigazgatási kiadások visszafogását, több tízezer fős elbocsátást tervez Iveta Radičová jobboldali kormánya. A kabinet már idén megszüntet több szociális támogatást, nagyobb változtatásokat azonban csak 2012-től vezetne be.

Északi szomszédunk eredeti költségvetési tervezetében 5,5 százalékos deficit szerepel 2010-re, a tényleges azonban ennél akár 1,5 százalékkal is magasabb lehet, hiába verik dobra a szlovákok a pozsonyi repteret vagy a vasúti fuvarozó céget.

S noha Szlovákia nem szorult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelére, az ország vezetése hallgat az IMF-re, s ajánlásának megfelelően 4,5 százalékra mérsékelné jövőre a hiányt. Ehhez persze arra van szükség, hogy a szlovák kormány jól tervezze meg az állami bevételeket: idén eddig ugyanis több mint 10 százalékkal kevesebb adó folyt be a kasszába.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.