Természettudomány

A természettudományi képzés népszerűsége az elmúlt években nem sokat változott; az első helyes jelentkezők száma alapján értelmezett legnépszerűbb alapszakos képzések között évek óta nem találunk természettudományi szakot. Mindez nem újdonság és nem csak magyar sajátosság: a természettudományi képzések viszonylag alacsony vonzereje számos nyugati országban is a felsőoktatás megújulásának egyik kulcsproblémája. A terület legnépszerűbb alapszakja a biológia, mely a 2014-es év általános felvételi eljárásában több mint 700 első helyes jelentkezőt vonzott – nagyjából annyit, mint a képzésterületi listán második földrajz és kémia alapszakok együttesen.

Társadalomtudomány

A társadalomtudományi képzés alapszakjai a többciklusú képzés bevezetése előtt részben a bölcsészettudományi, részben a szociális képzéshez tartoztak; az önálló társadalomtudományi képzés Magyarországon a Bologna-folyamat terméke.

Sporttudomány

A sporttudomány képzési terület négy alapszakot és négy mesterszakot foglal magába. A terület legnépszerűbb alapszakja, a testnevelő-edző a 2014-es évi általános felvételi eljárásban mintegy ezer első helyes nappali munkarendű jelentkezőt vonzott.

Pedagógusképzés

A pedagógusképzés az ország minden térségében elérhető, a meghirdető intézmények között több egyházi fenntartású egyetemet, főiskolát is találunk. Alapképzésben csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, valamint konduktor, osztatlan képzésben pedig „osztatlan” tanári szakra jelentkezhettek tavaly a pedagóguspályát választók.

Legjobbak a világon

Számtalan különféle szempont szerint összeállított egyetemi rangsor készül a világ felsőoktatási intézményeiről. Az egyik legismertebb a sanghaji, melyet a Csiao Tung Egyetem állít össze évről évre, és az egyetemek tanárainak tudományos munkássága alapján rangsorolja az intézményeket. 2014-ben a legjobb száz egyetem listáján 56 észak-amerikai, 35 európai és kilenc ausztrál, illetve ázsiai intézmény szerepelt. A legjobb húszból 16 intézmény az Egyesült Államokban található. A legjobb magyar egyetem az ELTE, de – a korábbi évekhez hasonlóan – ez is csupán a 301–400 közötti mezőnyben való szereplésre volt elegendő. A globális rangsorok érvényességét éppen úgy sokan vitatják, mint a hazai rangsorokét.

Orvos- és egészségtudomány

Az orvos- és egészségtudományi képzés két markánsan különböző képzési ág: a hagyományos orvosképzést több évszázada gyarapodó hagyományok és a tudományhoz kötődés jellemzik, az egészségtudomány frissebb és a szolgáltatási funkciókra nyitott képzéseket foglal magában.

Műszaki képzés

A műszaki alapszakok alapvetően a mérnöki és a műszaki mérnöki tevékenység ellátására készítenek fel. A képzés tartalma az utóbbi évtizedben megújult, új, keresett szakembereket kibocsátó szakok jelentek meg, mint például a műszaki menedzser, a környezetmérnök, a biomérnök vagy éppen a molekuláris bionika alapszak.

Jogi képzés

Az önálló jogi képzési terület viszonylag új a képzési területek sorában. A korábbi jogi és igazgatási területről 2012-ben levált, és egy új képzési területhez, a közigazgatási, rendészeti és katonai területhez sorolódott az igazgatási szakok többsége.

Informatika

Informatikai képzési területen három alapszak – gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus – és négy mesterszak (az alapszakok azonos nevű mesterképzésein kívül az orvosi biotechnológia) várja a tudományterület iránt érdeklődőket. Az informatikusok évek óta a legjobban keresett diplomások közé tartoznak, szaktudásukat kiemelkedően magas fizetésekkel honorálja a munkaerőpiac. A felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti átjárás esetükben gyakran nem lineáris, a tanulmányok és a munkavégzés nem egymást követő életszakaszhoz kötődik; sokan már felsőfokú tanulmányaik alatt el tudnak helyezkedni szakterületükhöz kapcsolódó, jó munkafeltételeket kínáló állásban.

Miért nem a gazdag arab országok fogadják be a muszlim menekülteket?

Az arab menekülteknek eszükbe sem jut, hogy a gazdag olajtermelő országok irányába vegyék útjukat. Pedig ezeknek az arab államoknak szükségük van az idegen munkaerőre; jelenleg is 15 millió külföldi rendelkezik ideiglenes tartózkodási engedéllyel az öbölmenti országokban. Ez a teljes népesség 60-70 százaléka – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.

Mi késztethette pálfordulásra Angela Merkelt menekültügyben?

A már fokozhatatlannak tűnő káoszt is sikerült fokozni menekültügyben. A magyar kormány eddig abban a hitben élt, hogy egész Európát védi a bevándorlóktól, de egyáltalán nem tűnik biztosnak, hogy ezt Európa akarja-e. Az unióból érkező elvárások és a magyar intézkedések mára teljesen követhetetlenné váltak – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.

Miért vált Orbán államtitkárt 14 hónap után?

Miért tudnak orvosaink külföldön jól teljesíteni, s miért éri itthon állandó kritika az egészségügyet? Hogyan lett az egykor európai rangú magyar egészségpolitika kudarcágazattá? Miért vált 14 hónap után államtitkárt az Orbán-kormány? Kiderül a csütörtöki Heti Válaszból.

„Úgy érzem, eltapostak” – Petrás Mária az antiszemitavádról és a megbocsátásról

Nem léphetett fel Petrás Mária a Zsidó Kulturális Fesztiválon, mert szélsőjobboldali kapcsolatokkal vádolták. A Prima Primissima-díjas moldvai csángó művész mellett kiállt a Muzsikás együttes, mely nélküle nem kívánt szerepelni a rendezvényen, de még a balliberális értelmiség egy része is. Nagyinterjú Petrás Máriával a csütörtöki Heti Válaszban.