A jó kommunikáció nem elég

/ 2010.10.14., csütörtök 18:49 /

Hosszú évek után úgy tűnik, a képzésterületet értékelő munkaerő-piaci vélemények elértek a célközönség füléhez: a nemrég a szakok népszerűségi listájának élbolyához tartozó kommunikáció és médiatudomány képzésre jelentkezők száma közel negyedével esett vissza. Bár a szak még így is a 8. legnépszerűbbnek számít, a 2010-es év trendfordulót jelenthet.

A kommunikációs képzésterület rangsorában idén 17 intézmény szerepel. A tavalyi szereplőkhöz - idén már releváns munkaerőpiaci tapasztalatokkal - a Dunaújvárosi Főiskola csatlakozott.

Az összetett lista első helyét - ahogyan negyedik éve mindig - továbbra is az ELTE foglalja el, ráadásként ez az előny évről évre stabilabbá válik. Az összetett rangsorpont javulása mögött kiegyensúlyozott teljesítmény áll: az ELTE az összes vizsgált szempont szerint javított, vagy megőrizte tavalyi pozícióját.

A legnagyobb előrelépést a vállalati perspektívában sikerült elérnie: mind a munkáltatók, mind a munkaerő-közvetítők véleménye alapján felállt rangsorban négy pozíciót javított a tavalyi évhez viszonyítva.

A lista ezüstérmese a Szegedi Tudományegyetem, amely ezzel tavalyi 3. helyezésén javított. Az összetett rangsor legnagyobb meglepetése a Pécsi Tudományegyetem, amely a 2009-es 10. helyezését dobogós helyre cserélte le. A jelenség mögött a túljelentkezési arány megugrása, illetve a foglalkoztatók és a munkaerő-közvetítők megítélésének szignifikáns javulása áll.

A listán természetesen visszacsúszások is megfigyelhetők: a tavaly még 2. Debreceni Egyetem ezúttal csak az 5. pozíciót szerezte meg, de vesztett helyezéséből a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) is.

Nagyításért kattintson a képre!


A túljelentkezés tekintetében kissé módosult a rangsor, a legmagasabb arányt ugyanis a Nyíregyházi Főiskola érte el: a szakra közel három és félszer annyian jelentkeztek, mint ahányan végül felvételt nyertek, ezzel a kiadványban elérhető legmagasabb, 5-ös rangsorpontot érdemelve ki. Jellemzően mutatja azonban a szak - és általában a felsőoktatási képzések - iránti érdeklődés csökkenését, hogy a tavalyi túljelentkezési rekorder ELTE 2009-ben még bő négyszeres túljelentkezési arányt tudott felmutatni, míg idén már a háromszorosát sem érte el. A csökkenés azonban nem egyenletesen érintett minden intézményt - így fordulhatott elő, hogy a Debreceni Egyetem, a tavalyi túljelentkezési lista 2. helyezettje ezt a mutatót tekintve a 12. helyre csúszott vissza. Érdemes megjegyezni, hogy a csökkenések ellenére a kommunikációs képzések egészére a vizsgált képzések közül még mindig a második legnagyobb, átlagosan 1,71-szeres túljelentkezés jellemző, tehát a terület még mindig nagyon népszerű az érettségizők körében.

A diák/tanár rangsorban nem figyelhetünk meg drámai változásokat: a Nyugat-magyarországi Egyetem őrzi elsőségét, igaz, idén a Károli Gáspár Református Egyetemmel osztozva a trónon, az ELTE kicsit javított ebben a rangsorban is. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az egyetemek dominálják a listát, szinte kibérelve annak első felét: a legjobb helyezést elért főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola is csak 9. lett ebben az összevetésben.

Az oktatói összetétel vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy az ELTE továbbra is a legjobbnak számít, illetve hogy a diák/tanár szemponthoz hasonlóan zömmel az egyetemek foglalják el a lista első felét - igaz, itt a legjobb eredményt elért főiskola, a ZSKF az 5. helyre kvalifikálta magát, és a Nyíregyházi Főiskola is maga mögé utasít két egyetemet (a ZSKF tavaly 3. helyezett volt ebben a kategóriában). A foglalkoztatók véleménye átrendeződött a tavalyi évhez viszonyítva. Az ELTE a 2009-es 5. helyről az élre ugrott, míg a Pécsi Tudományegyetem - ahogyan már említettük - ebben a rangsorban javított sokat: hét pozíciót ugorva a lista második helyezettje lett.

A tavaly még holtversenyben listaelső BME ugyanakkor a 8. helyre esett vissza. A nagy változások mögött az húzódhat meg, hogy a korábbi időszakban a munkáltatóknak még viszonylag kevesebb közvetlen tapasztalatuk volt a konkrétan a kommunikáció és médiatudomány alapképzésről érkező hallgatókkal kapcsolatban (hiszen az első ilyen évfolyam 2009-ben végzett, az egyetemek korábbi képzései pedig még nem egy országosan egységesített rendszerben zajlottak, hanem intézményenként eltérő néven és tartalommal). A korábbi években emiatt többet nyomott a latba egy intézmény egyéb területeken megszerzett jó hírneve. Mostanra azonban már a végzettek zöme az új típusú, egységesített elnevezésű képzésekről érkezik a munkáltatókhoz, ami könnyebbé teszi az összehasonlító értékelést.

A munkaerő-közvetítők véleménye alapján felálló rangsor nagyon hasonló változásokat mutat: az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem négy-négy helyet tudott javítani, míg a BME itt is nyolc pozíciót rontott. Ebben a listában a Budapesti Corvinus Egyetemet ítélték a legjobbnak.

A potenciális foglalkoztatók véleménye továbbra is az, hogy a kommunikációs képzésterület nagyobb létszámú hallgatót indít el, mint ahányat a piac felvenni képes. Ez különösen azért igaz, mert az elsődleges foglalkoztatónak gondolt média-, reklám- és PR-ügynökségek, valamint a nagyobb tartalomszolgáltatók egybehangzóan állítják: a kommunikációs képzés a legtöbb esetben inkább másoddiplomaként állná meg a helyét, például egy közgazdasági képesítést kiegészítve. Sokan ezért inkább csak közgazdászokat alkalmaznak, a kreatív jellegű tevékenységekre pedig művészeti iskolákból keresnek tehetséges embereket. Még mindig igaz, hogy sok végzett hallgató nem rendelkezik használható nyelvtudással.

A vállalati szereplők a képzés egészét túltelítettnek és változó színvonalúnak látják. Pozitív tendencia azonban megfigyelhető: főként a jobb nevű egyetemekről érkeznek ugyanis olyan hallgatók is, akik már a korai szakaszban nagyon tudatosan - szakmai gyakorlatokkal, egyéb képesítésekkel, külföldi tapasztalattal - fejlesztették képességeiket. A vélemények szerint a Corvinus, az ELTE és több nagyobb múltú intézmény színvonalas képzése stabil alapot nyújt az ilyen fejlődéshez. A nagy tömegre azonban továbbra is a csodavárás jellemző, az egyik munkáltató megfogalmazásában: "Vannak olyanok, akik kijönnek a főiskoláról, és még mindig azt hiszik, hogy 4 év múlva, napi 3 óra munkával csillagászati összegért ügyvezetők lesznek a cégben."

Megállapíthatjuk tehát, hogy a kommunikációs képzésterület elindult a munkaerő-piaci elvárások irányába - a tavalyi 3007 jelentkező után idén csak 2281 ember választotta első helyen a szakot -, de az érzékelhető változáshoz az idén elindult tendenciáknak a jövőben is folytatódniuk kell.



Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.