A rangsorok módszertana

/ 2017.11.30., csütörtök 13:42 /

A 13. felsőoktatási rangsor készítésekor az volt a célunk, hogy több szempont figyelembevételével minél árnyaltabb képet adjunk a karok és intézmények kiválóságáról az egyes képzési területeken és a legnépszerűbb szakokon.

A 13. felsőoktatási rangsor a tavalyi kiadvánnyal majdnem azonos módszertan szerint készült, de frissített adatbázisok felhasználásával. Az egyetemeket, főiskolákat idén is a felvett hallgatók és az oktatók kiválósága, valamint a végzett hallgatók sikeressége alapján vetjük össze. A képzési területenként készült elemzések mellett rangsoroljuk az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbbnek bizonyult három szakot meghirdető felsőoktatási intézményeket és karokat is. A szakos rangsorok esetében – a gyakran igen alacsony esetszámok miatt – nem vettük figyelembe a végzettek sikerességét, helyette a legnépszerűbb 15 szak végzettjeinek eredményességét külön táblázatokban mutatjuk be.

Az egyes képzési területeknél és szakoknál azokat a mutatókat szerepeltettük, amelyek a legjobban jellemzik az oktatók és a felvett hallgatók kiválóságát. Minden olyan kart vagy intézményt rangsoroltunk, ahol tíznél több jelentkezőt felvettek az adott szakra vagy a képzési terület szakjaira nappali munkarendű képzésre.

Az első helyes jelentkezők esetében szintén akkor rangsoroltuk az intézményeket, ha rendelkeznek tíz főnél több felvett első helyes jelentkezővel, a felvett hallgatók átlagpontja szempontjából pedig akkor állítottunk alrangsorokat, ha a finanszírozási forma (állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzés) szerinti bontásban bármelyik szakon legalább két karon legalább öt-öt felvett hallgató volt.

A hallgatói kiválósági mutatók esetében az alapképzéseket és osztatlan képzéseket vizsgáltuk, nappali munkarendet és minden finanszírozási formát figyelembe véve a jelentkezési és felvételi adatbázis alapján. Az alkalmazott indikátorok:

• felvettek átlagpontja (zárójelben az önköltséges képzésre felvettek átlagpontja);

• a szakra első helyen jelentkezők közül bejutottak aránya;

• legalább komplex B2 szintű (középfokú) nyelvvizsgával, illetve annak megfelelő nyelvtudással rendelkezők aránya;

• az adott szakon vagy a képzési terület szakjain kötelező érettségi tárgyból emelt szinten legalább jó minősítést elért felvettek vagy jeles minősítést elértek aránya, ha a szakon a kötelező tárgyat emelt szinten kell teljesíteni;

• tanulmányi versenyen – a sporttudomány esetében sportversenyen – többletpontot érő helyezést szerzett felvettek aránya.

Az oktatói kiválóság mutatóit a Felsőoktatási Információs Rendszer 2017. októberben érvényes adatai alapján számítottuk ki, mely az intézmények kötelező adatszolgáltatásán alapuló közhiteles nyilvántartás. Az alkalmazott indikátorok:

• A karon főállású oktatók közül tudományos fokozattal rendelkezők aránya;

• A karon egy oktatóra vagy tanárra jutó aktív hallgatók száma.

Az egyes képzési területeken végzett hallgatók eredményességének mutatói a Diplomás Pályakövető Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése 2016 adatbázisából származnak. A táblázatokban a 2011/2012-es és a 2013/2014-es tanévben alap- és osztatlan – bármely munkarendű és finanszírozási formájú – képzésen abszolutóriumot szerzett hallgatók NAV felé bejelentett, 2015 májusára vonatkozó foglalkoztatottsági adatai szerepelnek. Ez esetben a havi átlagos bruttó összjövedelem és a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak aránya került a rangsorképző szempontok közé.

Az elmúlt években lezajlott intézményi változásoknak megfelelően a jogutódlással más egyetemek részévé vált korábbi karok és intézmények képzéseinek végzettjeit a jogutód intézményeknél vettük számításba, ahol lehetséges volt. A mutatók részletes számítási módszertanát a legnépszerűbb 15 szak végzettjeinek eredményességét bemutató fejezetben ismertetjük.

A táblázatokban szereplő értékeket egy tizedesjegyre kerekítve közöljük, de a rangsoroláskor a teljes értéket figyelembe vettük. Ez az oka, ha két intézménynél azonos érték, de különböző helyezés látható. Az adathiányt „n. a.” (nincs adat) rövidítéssel jeleztük. Tájékoztatásként közöljük a felvettek létszámát és a felvételi ponthatárt (ha eltért, külön az állami ösztöndíjas és zárójelben az önköltséges képzésekre felvettek létszámát és a ponthatárokat), de ezek a rangsorolásba nem számítottak bele.

A felvételi eljárás kezdete és 2017 ősze között több intézményi átszervezésre és névváltozásra került sor. A rangsorolás során arra törekedtünk, hogy az intézményeket a kiadvány szerkesztésekor ismert és a 2018-as általános felvételi eljárás során várható elnevezésükkel jelenítsük meg, a táblázatok alatt lábjegyzetben jelezve a képzéseket eredetileg meghirdető intézményeket. Ha nem lehetett egyértelműen megfeleltetni a képzést tavaly és idén hirdető intézményeket, azt szintén a táblázatok alatti jegyzetekben jeleztük.

* * *

Hogyan használd a rangsort?

A rengeteg adat első látásra bizonyára riasztónak tűnik, de ne ijedj meg: a rangsor nem arra való, hogy az összes táblázatot végigböngészd. Keresd meg azt a szakot vagy szakokat, ahova felvételizni szeretnél, és hasonlítsd össze, mely intézmények mutatói a kedvezőbbek. A rangsor végén található másfajta táblázatokban a várható fizetésekről és a továbbtanulási arányokról is találsz adatot. Ha a kinézett adatot nem találod meg a rangsorban (hiszen nagyon sok szak van), az összesített képzési területi mutató még mindig hasznos tájékoztatás lehet.

* * *

A kiadvány elkészítésében közreműködtek:

Bakos Károly, Bárdos Anna, Buzás Irén, Demcsákné dr. Ódor Zsuzsanna, Hámori Ádám, Pethő Judit, Primusz Flóra, Sebők Anna, Székács-Román Ildikó, Ujj Dániel.

A felhasznált adatok forrása:

az Oktatási Hivatal kezelésében lévő felsőoktatási jelentkezési és felvételi statisztikai adatbázis a 2017. évi általános felsőoktatási eljárásra vonatkozóan, a 2017. szeptember 22-i státusz szerint; az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program által elrendelt, a Felsőoktatási Információs Rendszer statisztikai modulja által előállított intézményi adatok a 2017. október 15-i állapotnak megfelelően; továbbá a Diplomás Pályakövetési Rendszer – Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése 2016 kutatási program adatbázisa.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.