Agrárképzés

/ 2017.11.30., csütörtök 14:03 /

Az agrár képzési területen oktató felsőoktatási intézmények képzési kínálata a magyar mezőgazdaság átalakulásával párhuzamosan az elmúlt években jelentősen megváltozott, és a mai napig lendületesen fejlődik.

A felsőfokú mezőgazdasági képzés elsősorban jelentős specializálódással alkalmazkodott a változó kereslethez. Az agrár alapszakokon már menedzseri jellegű, marketing- vagy a nemzetközi kereskedelmi folyamatokba való bekapcsolódáshoz szükséges ismeretek is megszerezhetők. Az első helyes jelentkezőknek és a felvett hallgatóknak egyaránt közel öt százaléka található a képzési területhez tartozó szakoknál, bár a 2017-es általános eljárásban erre a képzési területre első helyen jelentkezők és felvettek létszáma – az előbbi 4683, az utóbbi 3422 – valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az agrárium és a vidékfejlesztés iránt érdeklődőket a 2018-as általános felvételi eljárásban 12 alapszak és három osztatlan szak, az állatorvosi, az erdőmérnöki és az újonnan induló agrármérnöki osztatlan mesterképzés várja. Az agrár képzési területen a 2017. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban volt utoljára hirdethető az állattenyésztő mérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, növénytermesztő mérnöki alapképzési szak. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak neve vidékfejlesztési agrármérnöki szakra módosult.

A képzési terület három legnépszerűbb alapszakja 2017-ben a mezőgazdasági mérnöki, az élelmiszer-mérnöki, valamint a vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzések voltak. E szakokon nappali munkarendű képzésre rendre 550, 440 és 317 jelentkező volt első helyen. Az elsőre 360, a másodikra 405, a harmadikra pedig 274 jelentkezőt vettek fel nappali munkarendű alapképzésre.

Agrár alap- vagy osztatlan mesterképzést idén 23 kar és felsőoktatási intézmény hirdetett, közülük mindössze öt volt fővárosi. A jelentkezők túlnyomórészt állami ösztöndíjas képzésekre kerültek be, a felvételi ponthatár a népszerű szakokon is többnyire alacsony volt, ugyanakkor a nagy presztízsű és egyes fővárosi egyetemi karokon a felvettek pontátlaga igen magas, a képzési terület egészét tekintve a 350 vagy akár a 400 pontot is meghaladja, mutatva, hogy ezekért a helyekért komoly verseny folyik.

A képzési területre alap- és osztatlan mesterképzésre felvettek nemek szerinti megoszlása kiegyenlített, ám az egyes szakok között nagyobb különbségek figyelhetők meg. A lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki szakra felvettek közül csak minden tizedik férfi, az állatorvos osztatlan mesterképzésre felvettek több mint háromnegyede és az élelmiszer-mérnöki, valamint a tájrendező és kertépítő mérnöki szakra felvetteknek is közel kétharmada nő. Az erdőmérnöki, a vadgazda-mérnöki, valamint a földmérő és földrendező mérnöki szakra felvetteknek azonban a háromnegyede férfi, s a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki képzés leendő nappali munkarendű hallgatói között egyetlen nőt sem találunk.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

agrarkepzes_01.jpg
agrarkepzes_02.jpg
agrarkepzes_03.jpg
agrarkepzes_04.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.