Cégek a felsőoktatásban

/ 2012.10.19., péntek 13:28 /

Mely cégek járulnak hozzá a legnagyobb összeggel a felsőoktatás fejlesztéséhez? Melyik tudományterület kapja a legtöbb támogatást? A Studiorum Consulting Kft. kutatása – melynek rövidített kivonatát közöljük – úttörő módon tárta fel a vállalati szféra és az egyetemi világ kapcsolatrendszerét.

A közmegegyezés szerint a jó felsőoktatási intézmények azzal növelik diplomáik értékét, hogy képesek nemcsak tudást és annak hasznosításához tartozó kompetenciákat átadni, hanem olyan kapcsolati tőkét is, mely elengedhetetlen az egyéni karrier tervezéséhez és felépítéséhez. Ezt az intézményi kompetenciát fejlesztik az intézmény cégekkel való kapcsolatai. Egy hallgatónak tehát informálódnia kell arról is, hogy milyen gazdasági kapcsolatokkal bír egy-egy felsőoktatási intézmény, hiszen ez növeli a diploma értékét.

A kutatásunkban részt vevő gazdasági szervezetek kétharmada tartott fenn kapcsolatot magyar felsőoktatási intézménnyel, további négy százaléka pedig hazai és nemzetközi felsőoktatási intézménnyel egyaránt. Minél nagyobb egy cég, vállalat, annál valószínűbb, hogy van felsőoktatási intézményhez köthető kapcsolata. A vizsgált vállalkozások döntő módon a műszaki tudományok iránt érdeklődnek. A második helyen a gazdaságtudományokat említették, de csak feleannyian, mint a műszaki tudományokat. További kiemelt terület az agrártudományok és informatikai tudományok.

A kérdőívre válaszoló gazdasági szereplők között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a legnépszerűbb partner. A vállalkozások számára az abszolút sorrendben a második legnépszerűbb intézmény a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 29 említéssel. Három felsőoktatási intézmény közel azonos (17-19) említést kapott, ezek a Budapesti Gazdasági Főiskola, az Óbudai Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem.


A legalább 500 főt foglalkoztató vállalkozások közül hat céget találtunk, amelynek legalább 6 vagy annál több felsőoktatási kontaktusa van (betűrendben: AXIÁL Javító Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Állami Autópálya Kezelő Zrt., BKV Zrt., ContinentalTeves Magyarország Kft., IBM Magyarországi Kft., Magyar Államvasutak Zrt., Magyar Posta Zrt., Magyar Suzuki Zrt., Magyar Telekom Távközlési Nyrt., METRO Kereskedelmi Kft., Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., Robert Bosch Kft.). A 250-500 fős vállalkozások közül a legtöbb, hat vagy annál is több felsőoktatási kapcsolattal a Béres Gyógyszergyár Zrt., a Bunge Növényolajipari Zrt., a Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft., az Evopro Informatikai és Automatizálási Kft. rendelkezik. A kontaktus száma szerint az 50-250 fős vállalkozások sorrendjét a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. vezeti (ötnél több intézmény), a második helyen a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Zrt. áll (négy). A kérdőívet kitöltő, legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalkozások közül a legtöbb - szám szerint öt - felsőoktatási intézménnyel a Bringóhintó Kkt. áll kapcsolatban. (Ez első hallásra meglepő lehet, a kapcsolat fő tartalma gyakornoki helyek biztosítása, továbbá egy 500 ezer forintos támogatás a 2010-es pénzügyi évben.)

A kutatás végén a legtöbb szempontot figyelembe vevő sorrendet készítettünk oly módon, hogy minden szempontot egy 0-tól 100-ig vagy egy 1-től 100-ig terjedő skálára transzformáltuk (standardizáltunk). Standardizált szempontok: a megvalósított együttműködések típusainak száma, az együttműködések anyagi értéke, a cégek által foglalkoztatott friss diplomások száma.

Az elkészített modellszámítás alapján - cégnagyságtól függetlenül - a leginkább felsőoktatás-barát vállalkozás a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., melyet kevéssel lemaradva az Audi Hungaria Motor Kft. és harmadikként a BKV Zrt. követ. A negyedik helyen három ponttal lemaradva a Robert Bosch Kft., az ötödik helyen a Magyar Suzuki Zrt. helyezkedik el (200, illetve 182 ponttal). A legkisebb vállalkozások számított sorrendjét a Bringóhintó Kkt., az 50-250 fős vállalkozásokét a Nemzeti TankönyvkiadóZrt., a 250-500 főt foglalkoztató cégekét a Duna-Dráva Cement Kft., a nagyvállalkozásokét az abszolút első Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. vezeti.

A gazdasági és a felsőoktatási intézmények kapcsolatrendszerében többnyire domináns szerepet töltenek be a nagy állami és multinacionális vállalatok, így a kapcsolatfejlesztés számára nyitottabb terület az 50-250 fős középvállalkozások és kisvállalkozások csoportja. Az áttekintett nemzetközi példákban a gazdasági és felsőoktatási szférák kapcsolatrendszerében viszonylag kiegyensúlyozottan szerepelnek az eltérő tudományterületek; ezzel szemben a hazai kép arról tanúskodik, hogy két-három tudományterület olyan szintű túlsúlyban van, hogy az már aggodalomra adhat okot.

A hazai cégek az adózott eredményük kevesebb mint fél százalékát költik a felsőoktatással való közös munkára. (Nagy-Britanniában csak a nagyvállalatok kapcsolatából a felsőoktatással évente befolyó összeg megközelíti a 600 millió fontot.) Olyan területről van tehát szó, amely fontos része a hazai felsőoktatás működésének, sőt a jövőben még tágabb tér nyílhat az együttműködés előtt.



Az adatszolgáltatók

A gazdasági szféra adatairól
A gazdasági szereplőket a Studiorum Consulting online és telefonos kérdőíves módon kereste meg. A kiküldött 1500 megkeresés alapján 51 cég töltötte ki az online kérdőívet. Az 51 kitöltő 86 százaléka volt magán-, 14 százaléka állami intézmény. A második szakaszban megkérdezett 150 cég összetétele eltér az online kérdőívekre válaszoló cégekétől. Az 500 főnél nagyobb cégek aránya 40 százalék feletti, és további 11 százalék a 250-500 főt alkalmazó vállalatok aránya. Az adatok tisztítása után 191 cég került az adatbázisba. A 191 cég 92 százaléka magán-, 18 százaléka állami tulajdonú. Valamivel több mint 40 százaléka 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztat, a mikrovállalkozások száma hat százalék.

A felsőoktatási szféra adatairól
A 2011/2012-es tanév kezdetén 70 államilag akkreditált felsőfokú intézménynek küldtünk ki online kérdőívet, melynek kérdéseit nemzetközi standardok alapján állítottuk össze. A 70 intézményből 19 válaszolt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.