Egyetem a köz szolgálatára

/ 2015.11.26., csütörtök 13:32 /

Szinte az alapoktól kezdték el felépíteni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, és még mindig rengeteg munka van hátra – mondja Patyi András. A rektor szerint az intézményben egyszerre kell a derékhadat és az elitet képezni.

– Hol tartanak ma az egyetem felépítésében?

– Szerencsére az egyetemet nem a semmiből kellett felépíteni, bár az Orczy-kerti campus létrehozását az alapoknál kellett kezdeni. Százalékosan nehéz kiszámítani, hogy állunk, mert a fejlesztési program új elemmel bővült: ez a 600 fős, civil hallgatók számára tervezett kollégium, amely egy év alatt fel is épült, és szeptember elején megnyitotta kapuit. Az ötemeletes épület két szintje egyelőre üresen maradt, hogy amikor a Ménesi útról átköltözik a Közigazgatás-tudományi Kar, az ottani kollégiumban lakó hallgatók be tudjanak költözni a szabad helyekre. Az épület többi része gyorsan megtelt.

– Milyen feltételekkel lakhatnak itt a diákok?

– A kollégium szinte egy négycsillagos szállónak megfelelő elhelyezést nyújt a szabályzatban rögzített feltétekkel. Főleg nappali tagozatos hallgatóknak tudunk szállást adni, a felvételi jelentkezés alapján. A térítési díjat tekintve egyébként a kollégium a középmezőnybe tartozik.

– Mire van még szükség a beruházás befejezéséhez?

– A beruházás nagy része uniós forrásból valósult volna meg, de ez meghiúsult, ezért hazai költségvetési forrásokból fejeződik be a campus építése. A befejezés emiatt másfél évvel későbbre csúszott, de kormányhatározat rögzíti, és a jövő évi költségvetési törvényben is szerepel egy 12,5 milliárd forintos összeg, amiből megkezdhetjük az új oktatási épület és az új sportkomplexum felépítését, és talán a rendészeti speciális épületen is elkezdődhet a munka. A 2012-es koncepció két további elemmel egészült ki: az egykori vívóterem épületének felújításával, ahol korábban a Bárka Színház működött, valamint annak a szárnyépületnek az átvételével, ahol a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola található. Kulcskérdés, hogy az ott működő, színvonalas középiskola mikor tud átköltözni a számára kijelölt, üresen álló Rippl-Rónai utcai régi iskolaépületbe. Amint ez megtörténik, a szárnyépület újra az egyetemünk részévé válhat.

– Mire használnák az épületrészt?

– A Közigazgatás-tudományi Kar mellett az egyetem Vezető-és Továbbképzési Intézete (VTKI), illetve az Államtudományi Intézet számára szeretnénk több teret biztosítani. A VTKI-ról tudni kell, hogy 75 ezer kormány-és köztisztviselő továbbképzéséért felel. Az egyetem alapításakor öt fővel működött, most létszáma a százhoz közelít, s ez teszi szükségessé a bővítést.

– Mikor költözik át a Rendészettudományi Kar az Orczy-kertbe?

– Alapfeltétel az új oktatási épület, a lőtérrel egybeépített sportközpont és a speciális rendészeti épület felépítése. Ha mindez megvalósul, akkor a négy karból három átkerülhet az Orczy-kertbe. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar középtávon változatlanul a Zrínyi Miklós-laktanyában működne a Hungária körúton, de a kormány felkérte a beruházásért felelős kormánybiztost és az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg a kar átköltöztetésének előfeltételeit. Erre jövő év közepéig kell javaslatot tenniük.

– Mennyivel több a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint az elődintézmények összessége?

– Az integrációval új minőségű intézmény jött létre. Egyes területeken gyarapodás is történt, például a Vezető-és Továbbképzési Intézetnél. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon a katonai képzés integráltan zajlik a nyelvtanfolyamoktól a mesterszakokig és a továbbképzésekig. Többek vagyunk az önálló Katasztrófavédelmi és Nemzetbiztonsági Intézet, valamint az Államtudományi Intézet létrejöttével, amit nem is nagyon hosszú távon szeretnénk az állam kutatásának tudásközpontjává alakítani. Majdnem minden szakunkat átszerveztük, újra akkreditáltuk a képzéseket, vagyis új tartalommal töltöttük meg őket. Többek vagyunk a Közigazgatás-tudományi Kar doktori iskolájának megalakításával. Remélem, hamarosan többek leszünk egy rendészettudományi doktori iskolával is, bár az akkreditációnak többször neki kellett veselkednünk.

– Milyen külföldi minták lebegnek a szemük előtt?

– Amennyire tudom, nem létezik külföldön teljesen azonos módon megszervezett intézmény, de sok NATO-tagállamban jellemző, hogy a katonai vagy rendészeti képzést folytató intézménynek vannak civil képzései is. Az viszont unikum, hogy a katonai és rendészeti képzés teljesen integrált. Nem véletlen, hogy erőteljes érdeklődés tapasztalható egyetemünk szakmai rendszere iránti. A külföldi partnerektől tudjuk, hogy hasonló integrációs elképzelések sok országban napirenden vannak. Természetesen a nagy országokban, például az Amerikai Egyesült Államokban a hadsereg, a titkosszolgálatok, a nemzetbiztonsági szervek is jóval nagyobb szervezetek.t Az integráció kívánatos mértéke attól függ, hogy egy országnak milyen kapacitásai vannak, de Magyarország esetében teljesen indokolt, hogy a rendészeti és a katonai képzések egy intézményben legyenek.

– Elitegyetem a Ludovika?

– Nem szeretem az elitegyetem jelzőt, de abból a szempontból, hogy minden tisztnek az értelmiséghez kell tartoznia, mondhatjuk, hogy elitet képzünk. Ugyanakkor egyszerre kell tudnunk elitet és a derékhadat képezni. És természetesen a közigazgatási vezetőképzésben is jelentős szerepünk van. Ami a tudományos tekintélyt illeti, elit az, akit mások annak tartanak. Szeretnénk a legjobbak lenni, és sok képzésünk a legjobbak között van.

– Az államtudományi képzés beindításával nem az a cél, hogy az ország későbbi vezetését kineveljék?

– Az Államtudományi Intézet létrehozásával régi hagyományt élesztettünk újjá. A két háború között Teleki Pál alapított hasonló intézetet, de később átnevezték, majd az 1950-es évek elején integrálták a Magyar Tudományos Akadémia intézetrendszerébe. Évtizedekig az akadémiának volt egy Állam-és Jogtudományi Intézete, de az „állam” előtagot később elhagyták, és a jogi képzésben is háttérbe szorult az államtudományok jelentősége. Az intézet létrehozásával az volt az egyik célunk, hogy lendületet, irányt adjunk az állammal foglalkozó kutatásoknak, másrészt hogy támogassuk az állammal kapcsolatos tudományok fogalmi rendszerének meghatározását. Jelenleg akkreditáció alatt áll az államtudományi mesterképzésünk, amely elsősorban államismerettel foglalkozó képzés lesz. Az állammal kapcsolatos ismeretek mellett azonban – más szakokhoz hasonlóan – sokféle tudást szeretnénk átadni, például jogot, valamint pszichológiai, rendszerelméleti, folyamatmenedzsmenttel kapcsolatos tudást. Ettől tulajdonképpen különálló dolog, hogy mit tekintünk államtudománynak. A képzési tartalom meghatározása, az új képzés létrehozása alapvetően oktatáspolitikai döntés, a tudományos besorolás viszont a tudományos világ és az akadémia kompetenciája, és ebbe sem a kormány, sem az egyetem nem kíván beleszólni.

– A jogi karok dékánjai mégis zokon vették a tervet.

– Személyesen egyeztettem a jogi képzést folytató intézmények dékánjaival, és bemutattuk nekik a képzés tervezetét. Érdemi válaszokat kaptunk, és az észrevételeiket megismertettük a fenntartói testülettel. Barátságos, kollegiális viszonyra és együttműködésre törekszünk.

– Mikor indul el a képzés?

– Legkorábban 2017-ben, de addig még jogszabályi és akkreditációs lépéseket is tenni kell, aminek egy része tőlünk független.

– A nyelvvizsgahiány miatti lemorzsolódás a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb gondja, amin semmilyen diplomamentő program nem segít érdemben. Nem volna ésszerűbb egy nyelvvizsga-amnesztia?

– Erre a kérdésre nem rektori minőségemben szeretnék válaszolni, hanem a közügyek iránt érdeklődő magánemberként. Szerintem érdemes volna különbséget tenni a klasszikus értelmiségi pályák és a gyakorlati hivatások között. Az utóbbi esetben ha valaki Magyarországon dolgozik, hasznos tagja a társadalomnak, műveli a szakmáját, és nincs szüksége idegennyelv-tudásra, akkor nem feltétlenül kellene elvárni tőle ugyanolyan szintű nyelvtudást, mint akinél ez alapkövetelmény. Az amnesztia kérdése viszont kemény dió, mert az egy időben, eredetileg azonos feltételekkel egyetemre járók között az esélyegyenlőséget biztosítani kell.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.