Épül a piramis

/ 2010.10.14., csütörtök 17:06 /

Nem szabad engednünk, hogy a tehetséges diákok beleszürküljenek a tömegoktatásba - mondja Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia új elnöke, akit a felsőoktatás gondjairól, a készülő stratégiáról és a rangsorok hasznáról is kérdeztünk.

- A Budapesti Gazdasági Főiskola, a BGF rektori irodájában beszélgetünk a budapesti Markó utcában. Olyan pazarul felújított épületben, ahol harmonikusan együtt él a múlt és a jelen.

- A régi Berzsenyi Gimnázium épületét előttünk az ELTE használta, mi 2000-ben kaptuk meg, amikor az integráció megtörtént. Három nagy hírű intézmény, a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi, a Külkereskedelmi, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola összevonásával született meg a BGF, amelynek központi épületét évről évre szépítjük és korszerűsítjük. Most fejeződött be a díszteremben Lotz Károly és Than Mór falképeinek restaurálása, amire nagyon büszkék vagyunk. Mert nemcsak a korszerű számítógéppark segít az oktatásban, hanem a velünk élő múlt, a hagyományok is.

- Számos intézmény az integrációt merő formalitásnak tekinti, szükséges rossznak. A Budapesti Gazdasági Főiskola oktatói és hallgatói elfogadták az egyesülést?

- Mi korábban is természetes szövetségesek voltunk, már az összevonás előtt is együttműködtünk, dolgoztunk közös tananyagfejlesztéseken. Nem mondom, hogy mindenkit lelkesített az integráció, voltak, akik nem pártolták, de mára elfogadták, hiszen látják az előnyeit. Egy húszezer hallgatót oktató, piacvezető intézmény hathatósabban léphet fel a hazai és a nemzetközi színtéren is, sikeresebb az interdiszciplináris kutatásokban, könnyebben tud új képzéseket akkreditáltatni, külföldi kapcsolatokat építeni.

- A BGF karai mindig is népszerűek voltak. Hogy állnak most?

- A jelentkezők tekintetében az ötödik helyen, csak a nagy tudományegyetemek előznek meg bennünket. Idén közel 15 ezren adták be hozzánk a jelentkezésüket, s 6460 hallgatót vettünk fel.

Sándorné dr. Kriszt Éva
- És hányan iratkoztak be?

- Pontos számot még nem tudok, de tavalyelőtt például különös jelenséggel szembesültünk. 821 felvett diák nem kezdte meg a tanulmányait. Először azt gondoltuk, hogy bizonyára költségtérítéses diákok, akik váratlan anyagi problémák miatt mégsem tudják vállalni a fizetési kötelezettséget. De kiderült, hogy nem elsősorban róluk van szó, hanem államilag finanszírozott helyet kapott jelentkezőkről, akik időközben meggondolták magukat, s nem is érezték szükségét, hogy ezt jelezzék. Holott mások elől vették el a lehetőséget. Tudom, hogy nehéz dönteni, ki milyen pályát választ, de nem lehetetlen. Saját fiamnak és tanítványaimnak is sokszor idézem Konfuciust, aki azt mondta: "Ha rátalálsz a munkára, amit szeretsz, egyetlen napot sem kell dolgoznod az életben."

- Hogyan fogadja a munkaerőpiac a BGF-eseket?

- A mi diplomásaink viszonylag könnyen elhelyezkednek, a visszajelzések szerint kész szakembereket bocsátunk ki, megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültséggel.

- Hasonló véleményt kevés intézményről hallunk. A Magyar Rektori Konferencia elnökeként most a felsőoktatás egészének jövőjéről gondolkodnia kell. Mi a legsürgetőbb feladat?

- Az Állami Számvevőszék 2009-es jelentésében azt írta, hogy a magyar felsőoktatásnak nincs fejlesztési stratégiája. A megállapítás valamennyiünket szíven ütött. Bár a Magyar Rektori Konferenciának nem a stratégiaalkotás a feladata, s nem vagyunk szereptévesztésben, mégis úgy éreztük, tennünk kell valamit. Felállítottuk a stratégiai, finanszírozási és elemzőbizottságot, s elkezdődött a műhelymunka, amelynek eredményeit tavasszal tesszük közzé.

- A kormányváltás mennyiben befolyásolja tevékenységüket?

- Az oktatásügy új irányítói fogadókészséget mutattak. Átadtuk a műhelymunka anyagát, beszéltünk a lehetőségekről, arról, hogy a Széchenyi-terv keretében milyen pályázatok révén juthat külső forrásokhoz a felsőoktatás.

- Sokan forradalmi változásokban reménykednek. Ön mit tart a felsőoktatás legfontosabb kérdésének?

- Hogy a képzési szerkezetben felépüljön a piramis. Minden tanulni vágyó fiatalt be kell fogadni a felsőoktatásba, végtére is maga a szándék is dicséretes, hogy tanulni akarnak. Ők képezik a piramis széles alapját. Persze a befogadáskor nem szabad diplomát ígérni nekik, mert a diplomáért keményen meg kell dolgozni. A széles merítés miatt nagy súlyt kell helyezni a ma még nem eléggé méltányolt felsőfokú szakképzésre, ahonnan pl. a szakügyintézők kerülnek ki. Eztán jön az alapképzés (BA/BSc), majd a jóval szűkebb mesterképzés (MA/ MSc), végül a piramis csúcsára kerül a doktori képzés.

- A gazdasági felsőoktatásban ez a koncepció minden bizonnyal megállja a helyét, de a tanárképzésben változásra lesz szükség.

- Ezt a Magyar Rektori Konferencia is így látja. A tanárképzést mielőbb át kell alakítani.

- A tömegessé vált felsőoktatás nem kedvez a kiemelkedő tehetségeknek.

- Ezt tartom a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb problémájának. Sajnos a tehetséges fiatalok sokszor beleszürkülnek a nagy átlagba, nincs meg a motiváció, a húzóerő. Ezen a téren lépni kell, segíthet az Erasmus-program, a külföldi ösztöndíjak, a szakkollégiumok bővítése. Jó lenne, ha minden tehetséges diák megmérettethetné magát valamelyik rangos nemzetközi intézményben. S persze az lenne a legjobb, ha vissza is jönnének, ha nemzetközi szintű kutatóhelyek, laboratóriumok várnák őket. A Magyar Tudományos Akadémia már elindított egy programot, ezt kellene tovább bővíteni. Nekem a tehetséggondozás a szívügyem.

- A jelenlegi finanszírozási rendszer nem segíti elő a minőségi oktatást. Anyagi megfontolásból számos érdemtelen hallgatót is megtartanak az intézmények, hiszen "fejpénz" jár értük. A sokféle érdeket képviselő Magyar Rektori Konferencia képes lesz egységes álláspontot képviselni a változás érdekében?

- A szándék megvan. Azt keressük, hogy miképp építhető be a finanszírozásba a minőségi komponens. Elképzelhető, hogy az intézményekbe bekerülő hallgatók pontszámait kell majd figyelembe venni. Mivel a rendszer nagyon bonyolult, csak megfontoltan szabad hozzányúlni.

- Bár szívesen tagadnánk, tudjuk, a felsőoktatás jó üzlet is. Minél több hallgatót oktat egy intézmény, annál vígabban él. Sokak szerint ezért nem fogadta el a Magyar Rektori Konferencia, hogy csak emelt szintű érettségivel lehessen bekerülni az egyetemekre és főiskolákra.

- A szavazásnál csak nagyon kis különbség volt az emelt szintű érettségit pártolók és elutasítók között. Ma már mindenki hajlik arra, hogy egységesen kérjük az emelt szintet. Ha senki sem keres kibúvót, minden intézmény azonos eséllyel indul.

- Egyre több tehetséges gimnazista készül külföldi egyetemre. Reménytelenül leszakadt a magyar felsőoktatás a világ élvonalától? Nekünk már sohasem lehet Oxford-, Harvard-, Cambridge- vagy Berkeley-szintű egyetemünk?

- Nem hiszem, hogy mindenáron hatalmas tudományegyetemeket kellene építenünk. Vannak kitűnő, világszínvonalú kutatásokat folytató intézeteink Szegeden, Debrecenben, Budapesten, ezeket kellene támogatni.

- Több cég is megkísérli rangsorba állítani a magyar felsőoktatási intézményeket. Ön szerint reális képet adnak ezek a listák?

- Azok a rangsorok hasznosak, amelyek többéves felmérések eredményeit összegzik, s ennek alapján állapítanak meg sorrendet az illető egyetemek és főiskolák között. Fontos, hogy világosak legyenek a kritériumaik és összehasonlíthatók az eredmények. Én mindig nagy érdeklődéssel várom az így összeállított rangsorokat, és nagyon büszke vagyok, ha a Budapesti Gazdasági Főiskola előkelő helyen szerepel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.