Gép, ész, mérnök

/ 2010.10.14., csütörtök 18:16 /

Az elmúlt két évhez hasonlóan idén is tizenkét felsőoktatási intézményben folyó gépészmérnöki képzést hasonlítottunk össze. Továbbra is - immáron harmadik éve - vezeti a rangsort a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME); néhány kivételtől eltekintve nem történt jelentős változás az intézmények oktatási színvonalának megítélésében.

A három budapesti és kilenc vidéki oktatási intézményt felsorakoztató listát a BME magabiztosan vezeti. A tavalyihoz képest fokozódott a túljelentkezés az intézménybe, javult a diák/tanár arány, és javult a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya a tanári gárdán belül. A gépészmérnököket foglalkoztató cégek megítélése szerint is egyértelműen a BME-ről kerülnek ki a legfelkészültebb diákok, és a munkaerő-közvetítő cégek véleménye alapján szintén a fővárosi egyetem hallgatói iránt a legnagyobb a kereslet a piacon.

A dobogó 2. és 3. fokán helycsere történt, így lett idén a Miskolci Egyetem a 2. helyezett, köszönhetően elsősorban a foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők kiváló értékelésének. Míg előbbi rangsorban 2. helyezést ért el, a fejvadász cégek képviselői a dobogó 3. fokára sorolták az egyetemet. Az oktatói összetétel és a diák/tanár arány tekintetében továbbra is a középmezőnyben helyezkedik el az észak-magyarországi intézmény, és a túljelentkezés is fokozódott a tavalyi értékhez képest.

A rangsor 3. helyén az egy helyezéssel visszacsúszó Pannon Egyetem áll. Az oktatás színvonalát jelentős mértékben befolyásoló, egy tanárra jutó diákok száma továbbra is ebben az intézményben a legalacsonyabb, így az ezt mérő rangsorban első helyre került. Az egyetem oktatóinak összetétele is kiváló: a tavalyi évhez hasonlóan idén is ők sorakoztatnak fel a legnagyobb arányban tudományos fokozattal rendelkező tanárokat. A gépészmérnököket foglalkoztató vállalatok véleménye is javult az egyetemről, a felmérésben részt vevő fejvadász cégek képviselői azonban a tavalyinál kevésbé kedvező véleményt alkottak az intézmény oktatási színvonaláról.

Nagyításért kattintson a képre!


A legnagyobb visszaesést a Nyíregyházi Főiskola szenvedte el, amely a kedvező túljelentkezési mutatók és diák/tanár arány ellenére is a tavalyi negyedik helyről a tizedikre esett vissza. A 2009-ben 11. Debreceni Egyetem feljött a 8. helyre, a sort pedig a tavalyi évhez hasonlóan a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Kecskeméti Főiskola zárja.

A 2009-es évben tapasztalt 40%-os növekedéssel ellentétben idén mintegy 7%-kal csökkent a gépészmérnöki karokra első helyen jelentkező diákok száma. A többi képzési területhez képest a gépészmérnöki karokra jellemző 1,3-es túljelentkezési arány a közepesnél alacsonyabbnak mondható. A legnagyobb verseny a Dunaújvárosi és Nyíregyházi Főiskola, illetve a BME helyeiért folyt az érettségiző diákok körében, míg a legalacsonyabb túljelentkezés a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre és a Budapesti Műszaki Főiskolára (BMF) volt jellemző. Utóbbi feltételezhetően a karokon biztosított helyek nagy számával magyarázható, hiszen a gépészmérnököket foglalkoztató vállalatok és a munkaerő-közvetítő cégek képviselői egyaránt jó véleménnyel vannak a főiskola oktatási színvonaláról.

A túljelentkezési aránnyal ellentétben az egy tanárra jutó diákok száma a többi képzési területhez képest kedvezőbben alakult: a gépészmérnöki diplomát adó intézményekben alig több, mint huszonhat diák esik egy tanárra, míg a gazdasági, idegenforgalmi és jogi képzések esetében ugyanez az arányszám jóval meghaladja a negyvenet. A diák/tanár arány tekintetében továbbra is a Pannon Egyetem áll a rangsor élén, amelyet a Nyíregyházi Főiskola követ. A legnagyobb visszaesést a Dunaújvárosi Főiskola szenvedte el ezen mutató tekintetében; a tavalyi 6. helyről visszaesett a 9. pozícióba.

Az oktatói összetétel jellemzésére szolgáló, tudományos fokozattal rendelkező tanárok arányát kifejező mutató 0,5-es értéke némileg elmarad az összes képzési terület átlagától. A diák/tanár arányhoz hasonlóan ezen szempont szerint is a veszprémi Pannon Egyetem vezeti a rangsort, megelőzve a BME-t és a gödöllői Szent István Egyetemet.

A kutatásba bevont foglalkoztatók köre igen változatos: energetikai és infrastruktúra-fejlesztő cégek mellett megkérdeztük többek között közműtársaságok, gépjármű- és alkatrészgyártók, informatikai cégek, gyógyszergyárak és elektronikai készülékeket gyártó vállalatok véleményét is. A cégek álláspontja változatlan maradt a tavalyi évhez képest: a BME hallgatóival vannak a legjobban megelégedve, melyet a Miskolci és a Pécsi Tudományegyetem követ. A rangsor végén is változatlan a helyzet: a Kecskeméti, a Dunaújvárosi és a Nyíregyházi Főiskola oktatási színvonaláról alkották a legkevésbé kedvező véleményt a megkérdezett vállalatok képviselői.

A foglalkoztatókhoz hasonlóan a munkaerő-közvetítő cégek is a BME-n szerzett diplomát tartják a legkeresettebbnek a piacon. A Miskolci Egyetem a fejvadászok szerint is dobogós helyen szerepel, ők azonban a foglalkoztatókkal szemben a Budapesti Műszaki Főiskolát értékelték a második legjobbnak. Véleményük szerint a Dunaújvárosi, a Nyíregyházi Főiskolán, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szerzett diplomával talán nehezebb elhelyezkedni a gépészmérnöki munkaerőpiacon.

Összességében elmondható, hogy változatlanul a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyik a legmagasabb szintű gépészmérnöki képzés az országban. A színvonalas elméleti oktatás mellett a fővárosi egyetem kiváló céges kapcsolatokkal rendelkezik, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a diákok már a diploma megszerzése előtt hasznos szakmai gyakorlatokon vehessenek részt. A munkaerőpiacon ugyanis továbbra is óriási előnyt jelent az iparági tapasztalat megléte, illetve a magas szintű idegennyelv-tudás. Lényeges, hogy a diákok használják ki az egyetemen, főiskolán adódó nyelvtanulási lehetőségeket, és ne csak a diploma megszerzéséhez elengedhetetlen nyelvvizsgák teljesítésére törekedjenek. A felsőfokú tanulmányok során érdemes élni minden szakmai gyakorlati lehetőséggel, mert így - a megszerzett tapasztalatok mellett - értékes vállalati kapcsolatok kiépítésére is lehetőség nyílik.



Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.