Informatika

/ 2017.11.30., csütörtök 14:11 /

Az informatika képzési területen meghirdetett három alapszakra – gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus – érkezett idén az ötödik legtöbb első helyes jelentkező és a negyedik legtöbb felvett (a jelentkezők és felvettek több mint nyolc százaléka).

Nappali munkarendű képzésre több mint hatezer első helyes jelentkezést adtak be, a felvettek száma pedig megközelítette a négy és fél ezret. 2016-hoz képest 13 százalékos emelkedés mutatkozott a felvettek létszámában, ami a képzési terület szakjai iránti növekvő érdeklődésről tanúskodik.

Mindhárom informatikai alapszak viszonylag sok első helyes jelentkezőt tudhatott magáénak. Legnépszerűbb a mérnökinformatikus képzés, amely az alap- és osztatlan mesterképzési szakok összesített rangsorában a második legtöbb első helyes jelentkezőt vonzotta a 2017-es általános felvételi eljárás során: nappali munkarendre több mint 2700 főt, a többi munkarendet is figyelembe véve közel 3400 főt. A másik két szak is minden évben ott van a toplista első 15 helyezettje között: programtervező informatikusnak több mint kétezren jelentkeztek első helyen, a nappali munkarendre jelentkezők száma is megközelítette az 1800-at. Több mint másfél ezer jelentkező első választása a gazdaságinformatikus alapképzés volt. A nappali munkarendre felvettek száma a mérnökinformatikus alapszak esetében meghaladta a kétezer, a másik két szak esetében az ezer főt.

2017-ben az általános felvételi eljárásban az informatika képzési területhez tartozó alapszakos képzést 10 fővárosi és 13 vidéki kar vagy intézmény hirdetett. A jelentkezők több mint felét az előbbiek valamelyikébe vették fel, Budapest viszonylagos dominanciája tehát ezen a képzési területen is érezhető. Az informatika a legférfiasabb képzési terület: a felvettek öthatoda (84 százalék) férfi, de a mérnökinformatikus alapszakon arányuk megközelíti a 90 százalékot. Nőket a legnagyobb, közel 30 százalékos arányban a gazdaságinformatikus szakra felvettek között találunk.

Az informatikusok évek óta a legjobban keresett diplomások, szaktudásukat általában kiemelkedően magas fizetésekkel honorálja a munkaerőpiac. A felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti átlépésük sok esetben nem lineáris, a tanulmányok és a munkavégzés nem egymást követő életszakaszhoz kötődnek, mivel sokan már felsőfokú tanulmányaik alatt szakterületükhöz kapcsolódó, jó munkafeltételeket kínáló munkakörben tudnak elhelyezkedni.

A rangsoreredmények tanúsága szerint az informatikai képzésekre a legtöbb intézményben nem nehéz bekerülni, ám a legrangosabb egyetemeken különösen az állami ösztöndíjjal támogatott helyekért erős a verseny, ami a viszonylag magas átlagpontszámokban és az alacsonyabb első helyes bejutási arányokban egyaránt megmutatkozik. Az önköltséges hallgatók aránya sem magas, a nappali munkarendű képzésre felvetteknek mindössze 2-4 százaléka.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

informatika_01.jpg
informatika_02.jpg
informatika_03.jpg
informatika_04.jpg

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!