Jogi képzés

/ 2016.11.24., csütörtök 14:54 /

Az első helyes jelentkezők és felvettek létszámát tekintve a jogi képzési terület a középmezőnyben található a többi területhez viszonyítva; az alap- és osztatlan mesterképzésekre első helyen jelentkező több mint 4000 és a több mint 3000 felvett hallgató mindkét esetben öt százalékot meghaladó részarányt tesz ki. A felvettek létszámában a tavalyihoz képest hétszázalékos – alap- és osztatlan mesterképzésben ötszázalékos – növekedés volt.

2016-ban a képzési területhez tartozó három szak – az igazságügyi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszak, valamint a jogász osztatlan szak – közül az utóbbira került be a legtöbb, közel 2,5 ezer hallgató, és az összes alap- és osztatlan mesterképzés közül itt volt a második legtöbb első helyes jelentkező (létszámuk meghaladta a háromezret). Nappali munkarendű képzésre 1800-nál többen jelentkeztek első helyen, és több mint 1400 jelentkezőt vettek fel osztatlan jogász szakon.

A képzési területhez tartozó másik két alapszak lényegesen kevesebb jelentkezőt vonz, az ösztöndíjas ponthatárok is alacsonyabbak a jogászképzéshez viszonyítva, de még így is meghaladják a 400 pontot. Nappali munkarendű képzésre az igazságügyi igazgatási alapszakra több mint 300-an, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszakra 140-en jelentkeztek első helyen, az előbbire közel kétszáz főt, az utóbbira 85 főt vettek fel. A jogi képzési terület sajátossága ugyanakkor a levelező munkarendű képzésben tanulók magas aránya.

E szakokat nyolc egyetemi kar képzési kínálatában találhatják meg a jog rejtelmei iránt érdeklődők, ezek közül a három fővárosi egyetem (ebből két egyházi fenntartású) vette fel a jelentkezők közel 60 százalékát. A többi intézmény is valamelyik nagyobb, megyeszékhelyen működő (tudomány)egyetem kara.

A frissen diplomázott jogászok munkaerő-piaci kilépési adatai igen kedvezőek. A 2014-es pályakövetési eredmények szerint a jogi képzési terület végzettjei munkájuk szakmai illeszkedésével és presztízsével egyaránt elégedettebbek az átlagnál. A diploma előnyei elsősorban nem a magas kezdő fizetésben mutatkoznak meg, hiszen a jogi friss diplomások keresete átlag körüli értéket mutat. Szembetűnő azonban, hogy a jogi végzettség rendkívül jól illeszkedő munkaerő-piaci lehetőségekhez juttatja friss diplomásait. Körükben az egyik legalacsonyabb az alulfoglalkoztatás, azaz igen kevesen kénytelenek diplomát nem igénylő munkakörben elhelyezkedni.

A szakterületi munkavégzés esetén hasonló a kép: jogi diplomával nagy az esély a végzettségnek megfelelő munkakör betöltésére. Egy friss diplomás jogász jóval kisebb eséllyel tud (vagy akar) külföldi munkavégzést avagy mellékállást vállalni, mint például a bölcsészdiplomások. A pályakövetési adatokból az is jól látszik, hogy a jogi végzettséggel rendelkezők jelentős hányadát (több mint felét) a közszféra foglalkoztatja közalkalmazotti, kormány- vagy köztisztviselői pozícióban.

A rangsorelemzés eredményei alapján a jogász osztatlan mesterképzési szak nagy túljelentkezési arányú, ösztöndíjas felvételi ponthatárai az összes alap- és osztatlan mesterképzési szakhoz viszonyítva is magasnak mondhatók. De a legnagyobb presztízsű fővárosi jogi karokon az önköltséges képzésekre sem könnyű a bejutás, amit az ide felvettek 400 feletti átlagpontszáma jól mutat.

Az idegennyelv-tudás a sikeres felvételihez itt szinte elengedhetetlen. Az alapképzési szakokon elsősorban az állami ösztöndíjas helyekért nagy a verseny, de jellemző az is, hogy az első helyen jelentkezőknek legfeljebb csak 20-30 százaléka kerül be a leginkább vágyott képzésre.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

jogi_kepzes_01.jpg
jogi_kepzes_02.jpg
jogi_kepzes_03.jpg
jogi_kepzes_04.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.