Jogi képzés

/ 2017.11.30., csütörtök 14:13 /

Az első helyes jelentkezők és felvettek létszámát tekintve a jogi képzési terület a középmezőnyben található a többi képzési területhez viszonyítva, az alap- és osztatlan mesterképzésekre első helyen jelentkező több mint 4000 és a több mint 3000 felvett hallgató körülbelül öt százalékos részarányt jelent. A felvettek létszámában a tavalyihoz képest közel kétszázalékos növekedés volt.

2017-ben a képzési területhez tartozó három szak – az igazságügyi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszak, valamint a jogász osztatlan szak – közül az utóbbira került be a legtöbb, közel két és fél ezer hallgató, és itt volt a második legtöbb első helyes jelentkező: létszámuk meghaladta a háromezret. Nappali munkarendű képzésre 1700-nál többen jelentkeztek első helyen, és több mint 1300 jelentkező nyert felvételt.

A másik két alapszak lényegesen kevesebb jelentkezőt vonz. Nappali munkarendű képzésre az igazságügyi igazgatási alapszakra több mint 240-en, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszakra több mint 120-an jelentkeztek első helyen, az előbbire 165, az utóbbira 62 főt vettek fel. A jogi képzési terület sajátossága ugyanakkor a levelező munkarendű képzésben tanulók magas aránya.

E szakokat nyolc egyetemi kar képzési kínálatában találhatják meg a terület iránt érdeklődők, ezek közül a három fővárosi egyetem vette fel a sikeres jelentkezők közel 60 százalékát. A képzési területre felvettek körében a nemek közti arány a nappali munkarendű alap- és osztatlan mesterképzéseket tekintve a férfiak bő egyharmados részesedését mutatja, ám a szakok között jelentős eltérés figyelhető meg. Az osztatlan jogászképzésben nagyjából megegyezik az összes felsőoktatásba jelentkező megoszlásával, ami a nők 5-6 százalékos előnyét jelenti.

A jogász osztatlan mesterképzési szak igen nagy túljelentkezési arányú, különösen az állami ösztöndíjas képzések pontátlagai magasak. A nagyobb presztízsű fővárosi jogi karok önköltséges képzéseire sem könnyű bejutni, amit az ide felvettek 400 feletti átlagpontszáma is jól mutat.

Az idegennyelv-tudás a sikeres felvételihez szinte elengedhetetlen. Az alapképzési szakokon elsősorban az állami ösztöndíjas képzésekre való bejutásért folyik nagy verseny; míg a nappali munkarendű képzésre felvetteknek a jogász osztatlan mesterképzésben csupán 16 százaléka, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszakosoknak is csak harmada iratkozhat be állami ösztöndíjas képzésre.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

jogi_kepzes_01.jpg
jogi_kepzes_02.jpg
jogi_kepzes_03.jpg
jogi_kepzes_04.jpg

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.