Mennyit ér a diplomád?

/ 2015.11.26., csütörtök 14:01 /

Ezek az adatok elsőként a Heti Válasz Felsőoktatási rangsorában jelennek meg, a legnépszerűbb szakokról szóló táblázataink egyedülállóan hasznos információkat kínálnak a jelentkezőknek arról, hogy egy adott intézményben megszerzett diploma mennyit ér a munkaerőpiacon és a végzett hallgatók milyen keresetre számíthatnak.

A magyar Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) történetében a „DPR – Adminisztratív adatbázisok integrációja 2014” kutatási program eredményeként idén először nyílt lehetőség arra, hogy a felvételi eljárás során legnépszerűbbnek bizonyult 15 szakot munkaerőpiaci és továbbtanulási adatok szerint, intézményi bontásban mutassuk be. A szakok népszerűségi sorrendjének megállapításához felhasznált alapadatok a 2015. évi általános felvételi eljárás adatbázisából származnak, minden lehetséges munkarend és finanszírozási forma figyelembevételével. A 15 legnépszerűbb szak között szerepel az ápolás és betegellátás, valamint az osztatlan tanári szak. Az ápolás és betegellátás szakot ugyanakkor a különböző szakirányok miatt kihagytuk a további elemzésekből. Az osztatlan tanári szak esetében még nem áll rendelkezésünkre kimeneti adat.

Az anonimizált adatállomány a 2009/2010-es és a 2011/2012-es tanévben végbizonyítványt szerzettekről ad munkaerőpiaci és továbbtanulási információt (átlagos havi bruttó jövedelem, a mesterszakon továbbtanulók aránya és a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya) egy, illetve három évvel az abszolutórium megszerzése után.

Módszertani háttér

A havi átlagos bruttó összjövedelmet, valamint a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók arányát a 2013. májusi adatok alapján csak a foglalkoztatottak körén belül számítottuk ki. A havi bruttó jövedelem mutatója az egyén munkaviszonyaiból és vállalkozói tevékenységéből befolyt, az adóhatóságnak bejelentett jövedelmeket összegzi. A kiugró értékek korrigálása érdekében töröltük a legmagasabb és a legalacsonyabb kereseteket (vagyis azok alsó és felső egy százalékát). A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya mutató arra vonatkozik, hogy a vizsgált csoportok végzettjeinek hány százaléka végez diplomát igénylő munkát a foglalkoztatottak körében. Azokat a foglalkozásokat tekintettük felsőfokú végzettséget igénylőnek, melyek FEOR-kódja a 0–3 érték valamelyikével kezdődik. A mesterszakon továbbtanulók aránya az abszolutórium megszerzése után tanulmányaikat bármikor MA/MSc-képzésen folytatók arányát mutatja.

Az adatok értelmezéséhez

Az intézményi kibocsátás összevetésekor figyelembe kell venni, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói összetétele már a bemenetkor is rendkívül nagy különbségeket mutat, ráadásul a végzettek a regionális egyenlőtlenségek miatt nem ugyanazzal a munkaerőpiaci környezettel találják szembe magukat felsőfokú tanulmányaik végeztével. Az összevetés szakonként történt, azonban az ezen belül eltérő szakstruktúrák, a képzési szintek és a munkarendek szerinti eltérő megoszlások szintén közrejátszhatnak a munkaerőpiaci sikeresség alakulásában. Mindezekből következik, hogy a legnépszerűbb 15 szak intézményenkénti kimeneti mutatóiból nem képezhető rangsor.

Adatkezelési útmutató

A táblázatokban a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) 2013. májusi állapota szerinti intézményi és kari elnevezések szerepelnek. Az azóta bekövetkezett intézményi és kari változásokat lábjegyzetben jelezzük. A külföldi egyetemek FIR-ben szereplő képzései nem szerepelnek az adattáblákban.

Közlési limitnek a 30-at meghaladó intézményi kibocsátást, valamint a 10-nél nagyobb esetszámot tekintettük. Az ezt el nem érő adatokat nem jelenítettük meg, azonban az összátlagokba beleszámítottuk a kiszűrt karok adatait is (ez a kis elemszám miatt nem okozott számottevő torzítást).

A táblázatokban a „nincs adat” (n. a.) megjelölés jelzi, ha az adott mutató esetében az aggregált esetszám nem érte el a közlési határt. A kimeneti mutatók közül minden esetben csak a szakkal kapcsolatban releváns mutatókat jelenítettük meg.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

mennyit_er_a_diplomad01.jpg
mennyit_er_a_diplomad02.jpg
mennyit_er_a_diplomad03.jpg
mennyit_er_a_diplomad04.jpg
mennyit_er_a_diplomad05.jpg
mennyit_er_a_diplomad06.jpg
mennyit_er_a_diplomad07.jpg
mennyit_er_a_diplomad08.jpg
mennyit_er_a_diplomad09.jpg
mennyit_er_a_diplomad10.jpg
mennyit_er_a_diplomad11.jpg
mennyit_er_a_diplomad12.jpg
mennyit_er_a_diplomad13.jpg
mennyit_er_a_diplomad14.jpg
mennyit_er_a_diplomad15.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.