Mennyit ér a diplomád?

/ 2015.11.26., csütörtök 14:01 /

Ezek az adatok elsőként a Heti Válasz Felsőoktatási rangsorában jelennek meg, a legnépszerűbb szakokról szóló táblázataink egyedülállóan hasznos információkat kínálnak a jelentkezőknek arról, hogy egy adott intézményben megszerzett diploma mennyit ér a munkaerőpiacon és a végzett hallgatók milyen keresetre számíthatnak.

A magyar Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) történetében a „DPR – Adminisztratív adatbázisok integrációja 2014” kutatási program eredményeként idén először nyílt lehetőség arra, hogy a felvételi eljárás során legnépszerűbbnek bizonyult 15 szakot munkaerőpiaci és továbbtanulási adatok szerint, intézményi bontásban mutassuk be. A szakok népszerűségi sorrendjének megállapításához felhasznált alapadatok a 2015. évi általános felvételi eljárás adatbázisából származnak, minden lehetséges munkarend és finanszírozási forma figyelembevételével. A 15 legnépszerűbb szak között szerepel az ápolás és betegellátás, valamint az osztatlan tanári szak. Az ápolás és betegellátás szakot ugyanakkor a különböző szakirányok miatt kihagytuk a további elemzésekből. Az osztatlan tanári szak esetében még nem áll rendelkezésünkre kimeneti adat.

Az anonimizált adatállomány a 2009/2010-es és a 2011/2012-es tanévben végbizonyítványt szerzettekről ad munkaerőpiaci és továbbtanulási információt (átlagos havi bruttó jövedelem, a mesterszakon továbbtanulók aránya és a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya) egy, illetve három évvel az abszolutórium megszerzése után.

Módszertani háttér

A havi átlagos bruttó összjövedelmet, valamint a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók arányát a 2013. májusi adatok alapján csak a foglalkoztatottak körén belül számítottuk ki. A havi bruttó jövedelem mutatója az egyén munkaviszonyaiból és vállalkozói tevékenységéből befolyt, az adóhatóságnak bejelentett jövedelmeket összegzi. A kiugró értékek korrigálása érdekében töröltük a legmagasabb és a legalacsonyabb kereseteket (vagyis azok alsó és felső egy százalékát). A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya mutató arra vonatkozik, hogy a vizsgált csoportok végzettjeinek hány százaléka végez diplomát igénylő munkát a foglalkoztatottak körében. Azokat a foglalkozásokat tekintettük felsőfokú végzettséget igénylőnek, melyek FEOR-kódja a 0–3 érték valamelyikével kezdődik. A mesterszakon továbbtanulók aránya az abszolutórium megszerzése után tanulmányaikat bármikor MA/MSc-képzésen folytatók arányát mutatja.

Az adatok értelmezéséhez

Az intézményi kibocsátás összevetésekor figyelembe kell venni, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói összetétele már a bemenetkor is rendkívül nagy különbségeket mutat, ráadásul a végzettek a regionális egyenlőtlenségek miatt nem ugyanazzal a munkaerőpiaci környezettel találják szembe magukat felsőfokú tanulmányaik végeztével. Az összevetés szakonként történt, azonban az ezen belül eltérő szakstruktúrák, a képzési szintek és a munkarendek szerinti eltérő megoszlások szintén közrejátszhatnak a munkaerőpiaci sikeresség alakulásában. Mindezekből következik, hogy a legnépszerűbb 15 szak intézményenkénti kimeneti mutatóiból nem képezhető rangsor.

Adatkezelési útmutató

A táblázatokban a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) 2013. májusi állapota szerinti intézményi és kari elnevezések szerepelnek. Az azóta bekövetkezett intézményi és kari változásokat lábjegyzetben jelezzük. A külföldi egyetemek FIR-ben szereplő képzései nem szerepelnek az adattáblákban.

Közlési limitnek a 30-at meghaladó intézményi kibocsátást, valamint a 10-nél nagyobb esetszámot tekintettük. Az ezt el nem érő adatokat nem jelenítettük meg, azonban az összátlagokba beleszámítottuk a kiszűrt karok adatait is (ez a kis elemszám miatt nem okozott számottevő torzítást).

A táblázatokban a „nincs adat” (n. a.) megjelölés jelzi, ha az adott mutató esetében az aggregált esetszám nem érte el a közlési határt. A kimeneti mutatók közül minden esetben csak a szakkal kapcsolatban releváns mutatókat jelenítettük meg.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

mennyit_er_a_diplomad01.jpg
mennyit_er_a_diplomad02.jpg
mennyit_er_a_diplomad03.jpg
mennyit_er_a_diplomad04.jpg
mennyit_er_a_diplomad05.jpg
mennyit_er_a_diplomad06.jpg
mennyit_er_a_diplomad07.jpg
mennyit_er_a_diplomad08.jpg
mennyit_er_a_diplomad09.jpg
mennyit_er_a_diplomad10.jpg
mennyit_er_a_diplomad11.jpg
mennyit_er_a_diplomad12.jpg
mennyit_er_a_diplomad13.jpg
mennyit_er_a_diplomad14.jpg
mennyit_er_a_diplomad15.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

Amit álmunkban sem gondoltunk volna: egy év, két magyar Oscar

Egy évvel a Saul fia Oscarja és alig másfél héttel a Testről és lélekről Arany Medvéje után itt az újabb elképesztő magyar filmsiker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta a legjobb rövidfilmnek járó díjat vasárnap este a 89. Oscar-gálán Los Angelesben.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.