Mennyit ér a diplomád?

/ 2016.11.24., csütörtök 15:26 /

A legnépszerűbb szakokról szóló adataink hasznos információkat kínálnak a jelentkezőknek arról, hogy egy adott intézményben megszerzett diploma menynyit ér a munkaerőpiacon, és a végzett hallgatók milyen keresetekre számíthatnak.

A magyar Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) történetében – a DPR – Adminisztratív adatbázisok integrációja 2014 kutatási program eredményeként – tavaly nyílt először lehetőség arra, hogy a felvételi eljárás során legnépszerűbbnek bizonyult 15 szakot a munkaerő-piaci és a továbbtanulási adataik szerint, intézményi bontásban mutassuk be. A szakos népszerűségi sorrend megállapításához felhasznált alapadatok a 2016. évi általános felvételi eljárás adatbázisából származnak, minden lehetséges munkarend és finanszírozási forma figyelembevételével. A 15 legnépszerűbb szak között szerepelnek az ápolás és betegellátás, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint az osztatlan tanári képzés szakok. Az ápolás és betegellátás szakot a különböző szakirányok miatt hagytuk ki a további elemzésekből. Az osztatlan tanári szak esetében – a 2013-as szakindítás miatt – nem áll rendelkezésünkre kimeneti adat.

Az adatok forrása az Oktatási Hivatal kezelésében lévő DPR – Adminisztratív adatbázisok integrációja 2014 adatbázis. Az adatbázist az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2014-ben hozta létre a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a Diákhitel Központ Zrt, a Magyar Államkincstár (MÁK), az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (ONYF), a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásokban szereplő adatok egyénsoros összekapcsolásával. Az anonimizált adatállomány a 2009/2010-es és a 2011/2012-es tanévben végbizonyítványt szerzettekről ad munkaerő-piaci és továbbtanulási információt (átlagos havi bruttó jövedelem, a mesterszakon továbbtanulók aránya és a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya) egy, illetve három évvel az abszolutórium megszerzése után.

Módszertani háttér

A havi átlagos bruttó összjövedelmet, valamint a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók arányát a 2013. májusi adatok alapján csak a foglalkoztatottak körén belül számították ki. A havi bruttó jövedelem mutatója az egyén munkaviszonyaiból és vállalkozói tevékenységéből befolyt, a NAV-nak bejelentett jövedelmeket összegzi. A kiugró értékek korrigálása érdekében töröltük a legmagasabb és a legalacsonyabb kereseteket (azok alsó és felső egy százalékát). A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya mutató arra vonatkozik, hogy a vizsgált csoportok végzettjeinek hány százaléka folytat diplomát igénylő munkát a foglalkoztatottak körében. Azokat a foglalkozásokat tekintettük felsőfokú végzettséget igénylőnek, melyek FEOR-kódja a 0–3 értékek valamelyikével kezdődik. A mesterszakon továbbtanulók aránya az abszolutórium megszerzése után tanulmányaikat bármikor MA/MSc-képzésen folytatók arányát mutatja. (Ezt a mutatót csupán az alapképzéses végzettek figyelembevételével számították ki.)

Az adatok értelmezéséhez

Az intézményi kibocsátás összevetésekor figyelembe kell venni, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói összetétele már a bemenetkor is nagy különbségeket mutat, ráadásul a végzettek a területi egyenlőtlenségek miatt nem ugyanazzal a munkaerő-piaci környezettel találják szembe magukat felsőfokú tanulmányaik végeztével. Az összevetés szakonként történt, azonban az ezen belül eltérő szakstruktúrák, a képzési szintek és a munkarendek szerinti eltérő megoszlások szintén közrejátszhatnak a munkaerő-piaci sikeresség alakulásában. Mindezekből következik, hogy a legnépszerűbb 15 szak intézményenkénti kimeneti mutatóiból rangsor nem képezhető.

Adatkezelési útmutató

A táblázatokban a 2013. májusi Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) szerinti intézményi és kari elnevezések szerepelnek. Az azóta bekövetkezett intézményi és kari változásokat lábjegyzetekben jelezzük. A táblázatokban nem szereplő intézmények és karok elnevezéseit megjegyezések formájában közöljük. A külföldi egyetemek FIR-ben szereplő képzései nem szerepelnek az adattáblákban.

Közlési limitnek a 30-nál több végzett hallgatót kibocsátó intézményeket, valamint a 10-nél nagyobb esetszámot tekintettük. Az ezt el nem érő adatokat nem jelenítettük meg, azonban az összátlagokba beleszámítottuk a kiszűrt karok adatait is (ez a kis elemszám miatt nem okozott számottevő torzítást.)

A táblázatokban a „nincs adat (n. a.)” megjelölés jelzi, ha az adott mutató esetében az aggregált esetszám nem érte el a közlési határt. A kimeneti mutatók közül minden esetben csak a szakkal kapcsolatban releváns mutatók szerepelnek.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

mennyit_er_a_diplomad_01.jpg
mennyit_er_a_diplomad_02.jpg
mennyit_er_a_diplomad_03.jpg
mennyit_er_a_diplomad_04.jpg
mennyit_er_a_diplomad_05.jpg

Rosta

Bódis András

Találkozunk 2016-ban!

Itt a Fidesz-világ eddigi legnagyobb bevásárlása!

Vidéken a választásra jogosultak 26 százaléka megyeiújság-vásárló, az ország nyugati részén ez az arány 50-60 százalékos. E laphálózat megszerzése értékesebb a Fidesz számára, mint az összes eddigi médiahódítás – TV2-stül, origóstul. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.