Mennyit ér a diplomád?

/ 2017.11.30., csütörtök 14:32 /

A legnépszerűbb szakokról szóló táblázataink friss információkat kínálnak a jelentkezőknek arról, hogy egy adott intézményben megszerzett diploma mennyit ér a munkaerőpiacon, és a végzett hallgatók milyen keresetre számíthatnak.

Az egyetemi sokféleséget bemutató kiadványok történetében – a magyar Diplomás Pályakövető Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése kutatási programja eredményeként – harmadjára nyílik lehetőség arra, hogy a korábban elsősorban bemeneti információkra támaszkodó módszertanok munkaerőpiaci beválással kapcsolatos mutatókkal is kiegészüljenek. Mindez azért lehetséges, mert az adatösszekötés két évfolyam teljes végzett sokaságának adatait tartalmazza, így elegendően nagyszámú végzettről rendelkezünk végzést követő munkaerőpiaci és továbbtanulási adattal, akár szakos bontásokban is. A következőkben a legnépszerűbb 15 szakot intézményi bontásban mutatjuk be a végzettek kereseti, foglalkozási és továbbtanulási helyzetének adataival.

A szakos népszerűségi sorrend megállapításához felhasznált alapadatok a 2017. évi általános felvételi eljárás adatbázisából származnak, minden lehetséges munkarend és finanszírozási forma figyelembevételével. A 15 legnépszerűbb szak között szerepelnek az óvodapedagógus és az osztatlan tanári képzések. Az óvodapedagógus szak mutatóinak számításánál nem vettük figyelembe a nemzetiségi óvodapedagógus szakon végzettek adatait. Az osztatlan tanári szak esetében – a 2013-as szakindítás miatt – nem áll rendelkezésünkre kimeneti adat, így kihagytuk az elemzésekből.

Az adatok forrása az Oktatási Hivatal DPR – Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése 2016 kutatási adatbázisa, mely a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) tanulmányi és szociodemográfiai, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a Diákhitel Központ Zrt. (DHK), az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (ONYF), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásai munkaerőpiaci adatainak egyénsoros összekapcsolása révén jött létre. Az anonimizált adatállományban a 2011/2012-es és a 2013/2014-es tanévben végbizonyítványt szerzettek munkaerőpiaci és továbbtanulási adatai szerepelnek.

Módszertani háttér

Az átlagos havi bruttó összjövedelem, valamint a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörökben dolgozók aránya a 2015. májusi adatok alapján csak a foglalkoztatottak körén belül került kiszámításra. A havi bruttó jövedelem mutatója az egyén munkaviszonyaiból és vállalkozói tevékenységéből befolyt, NAV felé bejelentett jövedelmeket összegzi. A kiugró értékek korrigálása érdekében töröltük a legmagasabb és a legalacsonyabb kereseteket (azok alsó és felső egy százalékát). A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya mutató arra vonatkozik, hogy a vizsgált csoportok végzettjeinek hány százaléka végez diplomát igénylő munkát. Azokat a foglalkozásokat tekintettük felsőfokú végzettséget igénylőnek, melyek FEOR-kódja a 0-3 értékek valamelyikével kezdődik. A mesterszakon továbbtanulók aránya az abszolutórium megszerzése után tanulmányaikat mesterképzésben folytatók arányát mutatja (legkésőbb a 2014/2015-ös tanév második félévével bezárólag; a végzést, vagyis az abszolutórium megszerzését követő egy, illetve három éven belül). Ez csak az alapképzésről kikerülők esetében értelmezett adat, az osztatlan mesterképzések esetén nem közöljük. (Az adatok eredeti forrása: a FIR 2016. májusi állapota.)

Az adatok értelmezéséhez

Az intézményi kibocsátás összevetésekor figyelembe kell venni, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói összetétele már a bemenetkor is rendkívül nagy különbségeket mutat, ráadásul a végzettek a regionális egyenlőtlenségek miatt nem ugyanazzal a munkaerőpiaci környezettel találják szembe magukat felsőfokú tanulmányaik végeztével. Az összevetés szakonként történt, azonban az ezen belül eltérő szakstruktúrák, a képzési szintek és a munkarendek szerinti eltérő megoszlások szintén közrejátszhatnak a munkaerőpiaci sikeresség alakulásában. Mindezekből következik, hogy a legnépszerűbb 15 szak intézményenkénti kimeneti mutatóiból rangsor nem képezhető.

Adatkezelési útmutató

Azokat a felsőoktatási intézményeket és településeket tüntettük fel, ahonnan a két vizsgált tanévben végzett hallgatók kikerültek. (Az adatok eredeti forrása: a FIR 2016. májusi állapota.) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézményi megnevezések a 2016. májusi állapotnak felelnek meg, az azóta bekövetkezett intézményi és kari változásokat lábjegyzetekben jelezzük. A táblázatokban nem szereplő intézmények és karok elnevezéseit megjegyzések formájában közöljük. A külföldi egyetemek FIR-ben szereplő képzései nem szerepelnek az adattáblákban.

Közlési limitnek a 30-nál több végzett hallgatót kibocsátó intézményeket, valamint a 10-nél nagyobb esetszámot tekintettük. Az ezt el nem érő adatokat nem jelenítettük meg, azonban az összátlagokba beleszámítottak a kiszűrt karok adatai is (ez a kis elemszám miatt nem okozott számottevő torzítást).

A táblázatokban a „nincs adat” (n. a.) megjelölés jelzi, ha az adott mutató esetében az aggregált esetszám nem érte el a közlési határt. A kimeneti mutatók közül minden esetben csak a szakkal kapcsolatban releváns mutatókat jelenítettük meg.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

mennyit_er_a_diplomad_01.jpg
mennyit_er_a_diplomad_02.jpg
mennyit_er_a_diplomad_03.jpg
mennyit_er_a_diplomad_04.jpg
mennyit_er_a_diplomad_05.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.