Mennyit ér a diplomád?

/ 2017.11.30., csütörtök 14:32 /

A legnépszerűbb szakokról szóló táblázataink friss információkat kínálnak a jelentkezőknek arról, hogy egy adott intézményben megszerzett diploma mennyit ér a munkaerőpiacon, és a végzett hallgatók milyen keresetre számíthatnak.

Az egyetemi sokféleséget bemutató kiadványok történetében – a magyar Diplomás Pályakövető Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése kutatási programja eredményeként – harmadjára nyílik lehetőség arra, hogy a korábban elsősorban bemeneti információkra támaszkodó módszertanok munkaerőpiaci beválással kapcsolatos mutatókkal is kiegészüljenek. Mindez azért lehetséges, mert az adatösszekötés két évfolyam teljes végzett sokaságának adatait tartalmazza, így elegendően nagyszámú végzettről rendelkezünk végzést követő munkaerőpiaci és továbbtanulási adattal, akár szakos bontásokban is. A következőkben a legnépszerűbb 15 szakot intézményi bontásban mutatjuk be a végzettek kereseti, foglalkozási és továbbtanulási helyzetének adataival.

A szakos népszerűségi sorrend megállapításához felhasznált alapadatok a 2017. évi általános felvételi eljárás adatbázisából származnak, minden lehetséges munkarend és finanszírozási forma figyelembevételével. A 15 legnépszerűbb szak között szerepelnek az óvodapedagógus és az osztatlan tanári képzések. Az óvodapedagógus szak mutatóinak számításánál nem vettük figyelembe a nemzetiségi óvodapedagógus szakon végzettek adatait. Az osztatlan tanári szak esetében – a 2013-as szakindítás miatt – nem áll rendelkezésünkre kimeneti adat, így kihagytuk az elemzésekből.

Az adatok forrása az Oktatási Hivatal DPR – Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése 2016 kutatási adatbázisa, mely a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) tanulmányi és szociodemográfiai, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a Diákhitel Központ Zrt. (DHK), az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (ONYF), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásai munkaerőpiaci adatainak egyénsoros összekapcsolása révén jött létre. Az anonimizált adatállományban a 2011/2012-es és a 2013/2014-es tanévben végbizonyítványt szerzettek munkaerőpiaci és továbbtanulási adatai szerepelnek.

Módszertani háttér

Az átlagos havi bruttó összjövedelem, valamint a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörökben dolgozók aránya a 2015. májusi adatok alapján csak a foglalkoztatottak körén belül került kiszámításra. A havi bruttó jövedelem mutatója az egyén munkaviszonyaiból és vállalkozói tevékenységéből befolyt, NAV felé bejelentett jövedelmeket összegzi. A kiugró értékek korrigálása érdekében töröltük a legmagasabb és a legalacsonyabb kereseteket (azok alsó és felső egy százalékát). A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya mutató arra vonatkozik, hogy a vizsgált csoportok végzettjeinek hány százaléka végez diplomát igénylő munkát. Azokat a foglalkozásokat tekintettük felsőfokú végzettséget igénylőnek, melyek FEOR-kódja a 0-3 értékek valamelyikével kezdődik. A mesterszakon továbbtanulók aránya az abszolutórium megszerzése után tanulmányaikat mesterképzésben folytatók arányát mutatja (legkésőbb a 2014/2015-ös tanév második félévével bezárólag; a végzést, vagyis az abszolutórium megszerzését követő egy, illetve három éven belül). Ez csak az alapképzésről kikerülők esetében értelmezett adat, az osztatlan mesterképzések esetén nem közöljük. (Az adatok eredeti forrása: a FIR 2016. májusi állapota.)

Az adatok értelmezéséhez

Az intézményi kibocsátás összevetésekor figyelembe kell venni, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói összetétele már a bemenetkor is rendkívül nagy különbségeket mutat, ráadásul a végzettek a regionális egyenlőtlenségek miatt nem ugyanazzal a munkaerőpiaci környezettel találják szembe magukat felsőfokú tanulmányaik végeztével. Az összevetés szakonként történt, azonban az ezen belül eltérő szakstruktúrák, a képzési szintek és a munkarendek szerinti eltérő megoszlások szintén közrejátszhatnak a munkaerőpiaci sikeresség alakulásában. Mindezekből következik, hogy a legnépszerűbb 15 szak intézményenkénti kimeneti mutatóiból rangsor nem képezhető.

Adatkezelési útmutató

Azokat a felsőoktatási intézményeket és településeket tüntettük fel, ahonnan a két vizsgált tanévben végzett hallgatók kikerültek. (Az adatok eredeti forrása: a FIR 2016. májusi állapota.) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézményi megnevezések a 2016. májusi állapotnak felelnek meg, az azóta bekövetkezett intézményi és kari változásokat lábjegyzetekben jelezzük. A táblázatokban nem szereplő intézmények és karok elnevezéseit megjegyzések formájában közöljük. A külföldi egyetemek FIR-ben szereplő képzései nem szerepelnek az adattáblákban.

Közlési limitnek a 30-nál több végzett hallgatót kibocsátó intézményeket, valamint a 10-nél nagyobb esetszámot tekintettük. Az ezt el nem érő adatokat nem jelenítettük meg, azonban az összátlagokba beleszámítottak a kiszűrt karok adatai is (ez a kis elemszám miatt nem okozott számottevő torzítást).

A táblázatokban a „nincs adat” (n. a.) megjelölés jelzi, ha az adott mutató esetében az aggregált esetszám nem érte el a közlési határt. A kimeneti mutatók közül minden esetben csak a szakkal kapcsolatban releváns mutatókat jelenítettük meg.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

mennyit_er_a_diplomad_01.jpg
mennyit_er_a_diplomad_02.jpg
mennyit_er_a_diplomad_03.jpg
mennyit_er_a_diplomad_04.jpg
mennyit_er_a_diplomad_05.jpg

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.