Mennyit ér a diplomád?

/ 2017.11.30., csütörtök 14:32 /

A legnépszerűbb szakokról szóló táblázataink friss információkat kínálnak a jelentkezőknek arról, hogy egy adott intézményben megszerzett diploma mennyit ér a munkaerőpiacon, és a végzett hallgatók milyen keresetre számíthatnak.

Az egyetemi sokféleséget bemutató kiadványok történetében – a magyar Diplomás Pályakövető Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése kutatási programja eredményeként – harmadjára nyílik lehetőség arra, hogy a korábban elsősorban bemeneti információkra támaszkodó módszertanok munkaerőpiaci beválással kapcsolatos mutatókkal is kiegészüljenek. Mindez azért lehetséges, mert az adatösszekötés két évfolyam teljes végzett sokaságának adatait tartalmazza, így elegendően nagyszámú végzettről rendelkezünk végzést követő munkaerőpiaci és továbbtanulási adattal, akár szakos bontásokban is. A következőkben a legnépszerűbb 15 szakot intézményi bontásban mutatjuk be a végzettek kereseti, foglalkozási és továbbtanulási helyzetének adataival.

A szakos népszerűségi sorrend megállapításához felhasznált alapadatok a 2017. évi általános felvételi eljárás adatbázisából származnak, minden lehetséges munkarend és finanszírozási forma figyelembevételével. A 15 legnépszerűbb szak között szerepelnek az óvodapedagógus és az osztatlan tanári képzések. Az óvodapedagógus szak mutatóinak számításánál nem vettük figyelembe a nemzetiségi óvodapedagógus szakon végzettek adatait. Az osztatlan tanári szak esetében – a 2013-as szakindítás miatt – nem áll rendelkezésünkre kimeneti adat, így kihagytuk az elemzésekből.

Az adatok forrása az Oktatási Hivatal DPR – Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése 2016 kutatási adatbázisa, mely a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) tanulmányi és szociodemográfiai, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a Diákhitel Központ Zrt. (DHK), az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (ONYF), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásai munkaerőpiaci adatainak egyénsoros összekapcsolása révén jött létre. Az anonimizált adatállományban a 2011/2012-es és a 2013/2014-es tanévben végbizonyítványt szerzettek munkaerőpiaci és továbbtanulási adatai szerepelnek.

Módszertani háttér

Az átlagos havi bruttó összjövedelem, valamint a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörökben dolgozók aránya a 2015. májusi adatok alapján csak a foglalkoztatottak körén belül került kiszámításra. A havi bruttó jövedelem mutatója az egyén munkaviszonyaiból és vállalkozói tevékenységéből befolyt, NAV felé bejelentett jövedelmeket összegzi. A kiugró értékek korrigálása érdekében töröltük a legmagasabb és a legalacsonyabb kereseteket (azok alsó és felső egy százalékát). A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya mutató arra vonatkozik, hogy a vizsgált csoportok végzettjeinek hány százaléka végez diplomát igénylő munkát. Azokat a foglalkozásokat tekintettük felsőfokú végzettséget igénylőnek, melyek FEOR-kódja a 0-3 értékek valamelyikével kezdődik. A mesterszakon továbbtanulók aránya az abszolutórium megszerzése után tanulmányaikat mesterképzésben folytatók arányát mutatja (legkésőbb a 2014/2015-ös tanév második félévével bezárólag; a végzést, vagyis az abszolutórium megszerzését követő egy, illetve három éven belül). Ez csak az alapképzésről kikerülők esetében értelmezett adat, az osztatlan mesterképzések esetén nem közöljük. (Az adatok eredeti forrása: a FIR 2016. májusi állapota.)

Az adatok értelmezéséhez

Az intézményi kibocsátás összevetésekor figyelembe kell venni, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói összetétele már a bemenetkor is rendkívül nagy különbségeket mutat, ráadásul a végzettek a regionális egyenlőtlenségek miatt nem ugyanazzal a munkaerőpiaci környezettel találják szembe magukat felsőfokú tanulmányaik végeztével. Az összevetés szakonként történt, azonban az ezen belül eltérő szakstruktúrák, a képzési szintek és a munkarendek szerinti eltérő megoszlások szintén közrejátszhatnak a munkaerőpiaci sikeresség alakulásában. Mindezekből következik, hogy a legnépszerűbb 15 szak intézményenkénti kimeneti mutatóiból rangsor nem képezhető.

Adatkezelési útmutató

Azokat a felsőoktatási intézményeket és településeket tüntettük fel, ahonnan a két vizsgált tanévben végzett hallgatók kikerültek. (Az adatok eredeti forrása: a FIR 2016. májusi állapota.) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézményi megnevezések a 2016. májusi állapotnak felelnek meg, az azóta bekövetkezett intézményi és kari változásokat lábjegyzetekben jelezzük. A táblázatokban nem szereplő intézmények és karok elnevezéseit megjegyzések formájában közöljük. A külföldi egyetemek FIR-ben szereplő képzései nem szerepelnek az adattáblákban.

Közlési limitnek a 30-nál több végzett hallgatót kibocsátó intézményeket, valamint a 10-nél nagyobb esetszámot tekintettük. Az ezt el nem érő adatokat nem jelenítettük meg, azonban az összátlagokba beleszámítottak a kiszűrt karok adatai is (ez a kis elemszám miatt nem okozott számottevő torzítást).

A táblázatokban a „nincs adat” (n. a.) megjelölés jelzi, ha az adott mutató esetében az aggregált esetszám nem érte el a közlési határt. A kimeneti mutatók közül minden esetben csak a szakkal kapcsolatban releváns mutatókat jelenítettük meg.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

mennyit_er_a_diplomad_01.jpg
mennyit_er_a_diplomad_02.jpg
mennyit_er_a_diplomad_03.jpg
mennyit_er_a_diplomad_04.jpg
mennyit_er_a_diplomad_05.jpg

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!