Munka, jog

/ 2010.10.14., csütörtök 18:42 /

Az elmúlt évekhez hasonlóan ugyanazon nyolc intézmény oktatási színvonalát vizsgáltuk meg a jogászképzés területén. A jogi egyetemekre első helyen jelentkező diákok és a felvett hallgatók száma nem változott jelentős mértékben. A rangsort továbbra is magabiztosan vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) előtt.

A jogász szakokra első helyen jelentkezők száma 2009-ben 35%-kal ugrott meg a megelőző évhez képest. A növekedés - bár csökkenő mértékben - idén is folytatódott: 2010-ben mintegy 5 százalékkal emelkedett a jogi területre felvételizők száma, amely immáron meghaladja a 2800-at.

A munkaerőpiacról érkező visszajelzések ennek fényében különösen figyelemreméltóak: a korábbi években a közigazgatás "felszívta" a frissen végzett jogászhallgatók jelentős részét, napjainkban azonban egyre szűkül az állami szerveknél való elhelyezkedés lehetősége.

A rangsorban az ELTE előnye a többi egyetemmel szemben nőtt az összesített mutató alapján, a tavalyi évhez hasonlóan négy kategóriában végzett a rangsor élén: a túljelentkezés, az OTDK, a foglalkoztatók és a munkaerő-közvetítők véleménye alapján egyaránt első helyezést ért el a nyolc magyarországi jogi egyetem versenyében. A jogi képzést adó intézmények rangsorában a tavalyi évhez hasonlóan a Szegedi Tudományegyetem foglalja el a 2. helyet. A túljelentkezés tekintetében és a foglalkoztatók véleménye alapján is 3. helyre sorolt intézmény többek között kiváló oktatói összetételének is köszönheti az ELTE mögött elfoglalt pozícióját, ugyanakkor a diák/tanár arányt vizsgálva a tavalyi 6. helyhez képest idén még eggyel romlott a besorolása. A munkaerő-közvetítők véleménye alapján az SZTE - a tavalyi 3. helyezésen egyet rontva - a Debreceni Egyetemmel holtversenyben 4. lett.

Nagyításért kattintson a képre!


A jogi egyetemek között az idei rangsor legnagyobb "nyertese" a tavalyi hetedik helyről a képzeletbeli dobogó legalsó fokáig jutó Pécsi Tudományegyetem, amely az összpontszám tekintetében is a legnagyobb abszolút értékű javulást könyvelheti el 2010-ben. A PTE a kedvező eredményt elsősorban a jogi irodák, közigazgatási szervek, bíróságok és vállalatok elismerő véleményének köszönheti, de a túljelentkezést, a diák/tanár arányt és az oktatói összetételt jellemző mutatók értéke is javult a dél-dunántúli egyetemen. A munkaerő-közvetítő cégek tavaly az ELTE-vel holtversenyben az első helyre sorolták a PTE-t, és idén is az első háromban végzett e tekintetben.

A jogi szakokra jellemző másfélszeres túljelentkezési arány szinte megegyezik a többi képzési terület átlagos értékével. Az egy tanárra jutó diákok aránya kedvezőtlenebbül alakult a 34,6-es átlagnál: a nyolc vizsgált egyetemen átlagosan majdnem 50 diák jut egyetlen oktatóra.

Ez a tendencia az oktatás jellegével magyarázható, hiszen a jogi egyetemeken sokkal nagyobb az előadások aránya a gyakorlatokhoz képest, mint más képzési területeken. Fontos megemlíteni azonban, hogy a foglalkoztatók jelentős része problémaként említette a gyakorlatias egyetemi oktatás hiányát, ami kisebb csoportos szemináriumok szervezésével orvosolható lenne.

A diák/tanár aránnyal ellentétben az oktatói összetétel tekintetében átlag feletti mutató jellemzi a jogi karokat: a tanárok mintegy 64 százaléka rendelkezik valamilyen tudományos fokozattal. A túljelentkezés tekintetében szinte változatlan a tavalyi lista, csupán a harmadik és negyedik helyet elfoglaló Szegedi Tudományegyetem és Debreceni Egyetem sorrendje cserélődött fel. A diák/tanár arányt jellemző mutató szempontjából jelentős átrendeződés történt a 2009-es rangsorhoz képest. A tavalyi hetedik helyezett Széchenyi István Egyetem került a rangsor 2. helyére, a 2009-ben ezüstérmes Miskolci Egyetem áll az élen, az ELTE pedig egy helyezést javítva harmadik lett.

Az oktatói összetétel alapján a tavalyi második Károli Gáspár Református Egyetem állt a rangsor élére, akit az SZTE követ. A harmadik helyezett a négy pozíciót javító ELTE lett, a hetedik és nyolcadik helyen pedig a Debreceni és a Miskolci Egyetem áll.

A megkérdezett foglalkoztatók véleménye nem változott az intézmények oktatási színvonaláról. Továbbra is az ELTE-n végzett diákokkal vannak a legjobban megelégedve a jogászokat foglalkoztató állami intézményekben, ügyvédi irodákban és magánvállalatoknál.

A foglalkoztatók által felállított rangsorban még mindig a PTE és az SZTE áll a második és harmadik helyen az ELTE mögött. A munkaerő-közvetítők pontozásos értékelésében az ELTE-PPKE-PTE hármas vezet. A fejvadász cégek preferenciái nem változtak jelentős mértékben az előző évhez képest, ugyanaz az öt intézmény szerzett 4-es vagy ennél jobb átlagot, és ugyanaz a három intézmény maradt e pontszám alatt.

A munkaerőpiac vélekedése a lefolytatott interjúk alapján egységes a képzés általános jellemzőivel kapcsolatban: mind a foglalkoztatók, mind a fejvadászok megfelelőnek találják a képzések többségét, preferenciáik évek óta hasonlóak.

A túlképzés a jogi területeken is hosszú ideje probléma, és az oktatás túlságosan elméleti jellege ezen a pályán állandó kritikák tárgya. A nemzetközi hátterű ügyvédi irodák változatlanul hangsúlyozzák az idegen nyelv és a szakmai tapasztalat elsajátításának fontosságát, szerintük a képzés egy részét ösztöndíjjal külföldön töltő hallgatók jól megállják a helyüket a gyakorlatban. Többen említették, hogy napjainkban gyakran kényszerpályaként választják a fiatalok a jogi karriert.

A szakvizsgarendszer is sok hiányosságot hordoz magában, kevésbé elméleti tudásanyagot kellene számon kérni, a gyakorlati tapasztalatokra helyezni a hangsúlyt és erőteljesebben specifikálni a vizsgát - állítják egyes szakértők.

Sokan úgy tartják, hogy egy szigorúbb és szakmaközelibb vizsgarendszer elősegíthetné az ügyvéd- és bírójelöltek nagyobb fokú specializációját, szűrését.



Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.