Orvos- és egészségtudomány

/ 2016.11.24., csütörtök 15:06 /

Az orvos- és egészségtudomány képzési terület szakjai két részterületre oszthatók. Az egyik csoportba a klasszikus gyógykezeléssel és az orvostudományi kutatói tevékenységgel kapcsolatos három osztatlan mesterképzés, az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészképzés tartozik. Ezeket a felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása után is osztatlan formában, egybefüggő, öt-, illetve hatéves képzés során kell elvégezni. A másikat, az egészségtudományi csoportot azok a képzések alkotják, amelyek az egészségügy szolgáltatási funkcióival kapcsolatosak; ezeken alap- és mesterképzésben lehet tanulmányokat végezni.

Orvos- és egészségtudományi képzést (alap- vagy osztatlan mesterképzési szakot) 2016-ban húsz egyetemi kar hirdetett. A jelentkezők valamivel több mint harmadát felvevő fővárosi Semmelweis Egyetem mellett Pécsett, Debrecenben és Szegeden is jelentős orvos- és egészségtudományi képzőközpontok működnek.

A képzési terület szakjai az első helyen alap- és osztatlan mesterképzésre jelentkezők közel kilenc százalékát vonzzák, ezzel a negyedik legnépszerűbb területnek számít. A legtöbb első helyes jelentkezőt vonzó szak az általános orvos osztatlan képzés, amely iránt a 2016-os általános felvételi eljárásban közel 2200 első helyes nappalis jelentkező érdeklődött, és amelyre valamivel több mint 1000 hallgatót vettek fel. A második az egészségtudományi ágat képviselő ápolás és betegellátás – gyógytornász szak több mint ezer első helyes nappali munkarendű képzésre pályázóval, harmadik helyen pedig a fogorvos osztatlan képzés áll több mint 600 első helyes jelentkezővel.

Az orvostudományi terület osztatlan képzésein nem indulnak részidős munkarendben képzések, az egészségtudományi alapszakok némelyikén viszont akár a negyven-ötven százalékot is meghaladja az első helyen levelező képzésre jelentkezők aránya. Ők nagyrészt azok a munka mellett továbbtanulók, akik egészségügyi területen dolgoznak. Az egészségtudományi diplomát szerzők körében a mesterképzésben való továbbtanulás aránya a többi képzési területhez képest alacsony, ugyanakkor a foglalkoztatottak aránya az egész képzési területre vonatkoztatva magas.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

orvos_es_egeszsegtudomany_01.jpg
orvos_es_egeszsegtudomany_02.jpg
orvos_es_egeszsegtudomany_03.jpg
orvos_es_egeszsegtudomany_04.jpg

* * *

„Okosbetegeken” gyakorolnak

Mi történik, ha egy orvostanhallgató először találkozik olyan beteggel, akit újra kell élesztenie? Semmi rendkívüli nincs ebben a számára, a Semmelweis Egyetem szimulációs központjában ugyanis speciális eszközökön már régen begyakorolhatta az ehhez szükséges mozdulatokat. A beavatkozás előtt tudja, mire kell figyelnie, sőt korábban visszajelzést is kapott arról, mely döntései, készségei kitűnőek, és melyekben kell még fejlődnie. Vagyis segítséget hív, és megkezdi az újraélesztést.

A modern kor orvostanhallgatói az okos eszközöknek köszönhetően már azelőtt gyakorolhatják a különféle kezelési módokat, mielőtt valódi betegeket látnának el a klinikákon. Így elméleti tudásuk kellő gyakorlati ismerettel, rutinnal párosul.

Az orvostudományi egyetemen a vérvételt például „vénázókaron” fejlesztik készségszintre, vagyis olyan segédeszközön, amely a laboratóriumi mintavételhez lényeges paraméterben hasonlít az emberére. A kritikus helyzetben lévő betegek ellátását pedig olyan bonyolult műszaki felépítésű okosbábukon tanulják, amelyeknek saját „légzési és keringési rendszerük” van, vagyis informatikai rendszerük segítségével szinte minden súlyos vagy életveszélyes kórállapotot meg tudnak jeleníteni. A bábunak tapintható a pulzusa, nyomható a mellkasa, az orvosi tevékenységre élethűen reagál, és pislogni is tud.

A gyakorlatok során az oktatók végig betegeknek nevezik az okosbábukat, sőt nevet is adnak a műanyag páciensnek, s ezt minden újabb gyakorlatnál megváltoztatják, hogy megmaradjon a beavatkozások személyes jellege. Életmentésnél különösen fontos a megfelelő kommunikáció.

Hiába eszméletlen ugyanis a beteg vagy a sérült, hallhatja, amit körülötte beszélnek, illetve rendszerint ott van a családja, ezért lényeges, hogy a szakszerű, megnyugtató, empatikus kommunikációs elemeket is szituációs-szimulációs jelleggel begyakorolják a hallgatók.

A szimulációs központ célja, hogy a hallgatók védett környezetben hozhassák meg első döntéseiket és végezhessék el a beavatkozásokat. A központ előnye, hogy a fejlődéshez szükséges nehézségi fokú esetek megfelelő sorrendben kerülnek a medikusok elé. A hallgatói csoport a gyakorlatot vezető tapasztalt orvostól – nem ledorongoló, hanem motiváló jellegű – visszajelzést kap a munka minőségéről.

A Semmelweis Egyetem több ezer magyar és külföldi anyanyelvű hallgatója is élvezi, hogy a legmodernebb technológia segítségével tanulhat. A cél tehát az, hogy a betegágy melletti képzés előtt és azzal párhuzamosan minél több gyakorlati készségfejlesztésben és szimulációs képzésben vegyenek részt, a helyes gyakorlat rögződjön bennük. Tudják, milyen, amikor egy bonyolult eset ellátásakor három-öt szakember is együtt dolgozik, mert ilyenkor különösen fontos, mit kell mondaniuk vagy kérdezniük , hogy minimalizálják a félreértések lehetőségét. Az egészségügyben ugyanis minden kolléga speciális részképzettséggel rendelkezik (altatóorvos, sebész, belgyógyász, ápoló vagy betegszállító), mégis szót kell érteniük.

A 400 milliós uniós forrásból három éve megvalósult fejlesztéshez szükséges átépítés költségeit az egyetem főként saját forrásból biztosította. A modern eszközök a szimulációs központon kívül az egyetem klinikáin, intézeteiben és tanszékein segítik a gyakorlati képzést és a manuális készségek erősítését. A képzésnek ez a modern fajtája tehát különleges láncszem az elméleti oktatás és a betegágy melletti gyakorlat között. Ehhez felkészült tanárok (szkill- és szimulációs oktatók), illetve az öt-hét fős kiscsoportos oktatási forma szükséges. Jó minőségű orvosképzés ugyanis elképzelhetetlen a gyakorlati készségfejlesztés és szimulációs képzés nélkül.

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Ezért nem tud nyerni a baloldali ellenzék

„A valahová tartozás – önmagunk szeretetén kívül – a legnagyobb politikai erő forrása. Ameddig a balosok logikailag folttalan érvek mentén haladnak, érzelmileg – hitüket is rabul ejtve – nem tudják megragadni az emberek képzeletét.”

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.