Orvosképzés az élmezőnyben

A legjobb hazai egyetem e nemzetközi rangsor szerint a Semmelweis, amely a THE idei, 1102 képzőhelyet vizsgáló rangsorában a 400-500. hely között végzett. Magyarországnak nincs másik TOP500-as felsőoktatási intézménye. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem egyaránt a 601–800. helyezés között végzett. A 801–1000. pozícióban tartják számon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Corvinus Egyetemet és a Debreceni Egyetemet.

A nemzetközi élmezőnyhöz tehát az orvosképzésünk áll a legközelebb. A hazai orvostudományi egyetemek mindegyike ott van a világ legjobb ötszáz medikusképzője közt. A legelőkelőbb eredményt a Semmelweis és a Pécsi Tudományegyetem érte el, a 301–400. hely között, Szeged és Debrecen pedig a 401–500. helyen végzett (pontos sorszámot csak az élboly kap).

Pécsnek magasabb a citációs mutatója, és jobb kapcsolatokat ápol az iparral, mint Budapest, a Semmelweis viszont erősebb a kutatások terén és a tanári gárda összetételében (7-8 százalékuk akadémikus, 11 hallgatóra jut egy tanár, ez utóbbiban itthon verhetetlenek). Több külföldi hallgatója is van, emiatt piacképesebbnek minősül.

Valójában ez az egyik oka annak, hogy a magyar orvosképzés ilyen jó: míg az amerikai és a brit egyetemek valamennyi fakultása nagy tudásimportőr (Oxfordban 38 százalék a külföldi diákok aránya), nálunk ez kiemelten csak az orvostudományi karokra jellemző. A Semmelweisen csaknem minden harmadik hallgató külföldi (31 százalék), Pécsett az arány 17 százalék. Ám az egyéb mutatóiban szintén jó minőségű mérnökoktatás messze leszakad, hiába előzik meg a kutatás terén a Semmelweiset, ha a Műegyetem hallgatóinak mindössze három százaléka külföldi, így az orvosi 78 pontjával szemben csak 29-et kapott a nemzetközi kapcsolatok terén.

Ha a visegrádi államokhoz hasonlítjuk a medikusképzés színvonalát, azt látjuk, hogy a szaklistán a cseh orvosi egyetemek közül ugyanúgy kettő van a 301–400. hely között, mint nálunk, ami azért érdekes, mert a cseh egészségügy a minőségi mutatóiban messze előttünk jár.

Ám a volt szocialista országok legjobb orvosi egyetemét nem Közép-Európában kell keresni, hanem a Baltikumban: az észtek a 201–300. legjobb eredményt érték el tartui képzésükkel. Litvániának, Lengyelországnak, Szlovéniának nincs TOP400-as orvosi egyeteme, Romániának és Szlovákiának TOP500-as sincs.

Földrajzi közelsége miatt fontos még a Bécsi Egyetem, amely TOP125-ös eredményt ért el. Értékes kapcsolat ez a magyar egészségügy számára, mivel számos magyar orvos és nővér ott dolgozik, legalább részmunkaidőben, és fontos tudást hoz haza. Akárcsak Grazban, ahol szintén sok magyar gyógyít, és a 251–300. helyen végzett.

A Semmelweis Egyetem nemcsak az orvosi képzésben, de az élettudományok terén is a 301–400. pozíció között szerepel, akárcsak az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A nemzetközi rangsorok fontos mutatója a nemek aránya. A hét legjobb magyar között ma már csak egyben van csak férfitúlsúly, a Műegyetemen.