Pályakezdés - munka nélkül

/ 2010.10.14., csütörtök 17:32 /

A válság kitörése óta ismét nő a munkanélküli diplomások száma hazánkban. A fiatalok a bölcs szakválasztással tehetik legtöbbet jövőjükért, de ha erről lekéstek, az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökből is van esélyük karriert építeni.

Augusztusban szinte a teljes sajtót bejárta a hír, hogy idegen nyelveket beszélő diplomásokat foglalkoztat teremőrként a minimálbérnél is kisebb fizetésért a Baranya Megyei Múzeum. A nyolc meghirdetett állásra 480 jelentkező pályázott, köztük gimnáziumi angoltanár és szobrászművész, de - hogy házunk táján maradjunk - a közelmúltban a Heti Válasz recepciós állását megcélzók között is túlsúlyban voltak a felsőfokú végzettségűek. Nem véletlenül: az elmúlt tíz évben a diplomás munkanélküliség fiatalok ezrei számára vált vagy sanyarú jövőképpé, vagy magává a keserű valósággá.

Mekkora probléma valójában a diplomás munkanélküliség? Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat augusztusban 32 481 diplomás álláskeresőt tartott nyilván, vagyis az összes regisztrált munkanélküli 6,6 százaléka bírt felsőfokú végzettséggel. Ha figyelembe vesszük, hogy az aktív korú népesség közel ötöde diplomás, ez nem rossz arány, de kérdés, hogy a diplomás munkanélküliek mekkora hányada regisztrálja magát. Ráadásul a regisztráltak száma is emelkedett: júliushoz képest 1036-tal, 2009 augusztusához képest 2145-tel, ami a válság számlájára írható. Előtte javult a helyzet: míg 2000 és 2005 között megtriplázódott a munkanélküli diplomás pályakezdők létszáma, a következő három évben, a válság kitöréséig 26 százalékkal csökkent.

A menedzsereknek leáldozott

Mindennek ellenére a diplomásoknak még mindig könnyebb a helyzetük. Az OECD oktatásügyi jelentéséből kiderül, hogy míg a diplomások munkanélküliségi rátája alig két százalékkal nőtt az elmúlt két évben, az alacsonyabb végzettségűeké megközelítette a 11 százalékot. Nem festett lesújtó képet az Educatio Kft. Diplomás pályakövetés 2010 című tanulmánya sem, mely 4511 fiatal helyzetét tárta fel három évvel az oklevél megszerzése után. Döntő többségük, 80,8 százalékuk alkalmazottként dolgozott, hét százalék további tanulmányokat folytatott, öt százalék vállalkozóként vagy szellemi szabadfoglalkozásúként kereste kenyerét, ugyanennyien gyeden vagy gyesen voltak, és csak 2,5 százalék volt a regisztrált vagy nem regisztrált munkanélküli.

"A felsőfokú végzettségűek körében a munkanélküliség kisebb probléma, mint az alacsonyabb végzettségűeknél vagy a végzettséggel nem rendelkezőknél" - szögezi le Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár. Nem mindegy azonban, hogy milyen munkakörben tudnak elhelyezkedni. "Sokan messze nem olyan kvalitású munkát végeznek, amilyet a végzettségük indokolna - mutat rá Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezető partnere. - Egyre több olyan helyet töltenek fel egyetemistákkal, amelyekhez bőven elég lenne a középfokú végzettség."

Diplomás és diplomás között is óriási különbségek vannak, mindenekelőtt abban, hogy milyen szakon szerezte oklevelét. Dobár Attila, a Job Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető-partnere rámutat: a mérnökök, az informatikusok és a pénzügyiszámviteli végzettségűek a válság alatt is könnyen találtak munkát, a menedzser- és kommunikációs képzésekből kikerülők zöme viszont nehezen, és a speciális szaktudással felvértezett jogászok helyzete sem könnyű. Ha vetünk egy pillantást a 2010-ben legnépszerűbb szakokra, paradox képet látunk: az élen épp a legkeresettebb (pénzügy-számvitel, informatikus, gépészmérnök) és a kevésbé kurrens (menedzsment-gazdálkodás, turizmus-vendéglátás, kommunikáció-médiatudomány) szakok a meghatározók.

Nagyok az eltérések a bérezésben is. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2009-es kutatása például kiderítette, hogy a műszaki végzettségűek hat százalékkal magasabb kezdőbérre számíthatnak az átlagnál a versenyszektorban. Jól fizető munkakör a gépészmérnöké, rosszul fizető a turisztikai szakembereké. Előbbiek 201, utóbbiak 140 ezer forintos bruttó kezdő fizetést kapnak. Nem panaszkodhatnak az informatikusok és a villamosmérnökök sem, a HR-munkatársak viszont szintén nincsenek túl jól eleresztve. És ez csak a versenyszféra, nincsenek benne például a kirívóan rosszul kereső, a diplomás átlag alig 60 százalékát hazavivő pedagógusok.

Toborzási nehézségek

Nemcsak az számít, hogy mit tanulunk, hanem az is, hogy hol. Juhos megerősíti: a cégeknél létezik azon intézmények feketelistája, ahonnan nem szívesen vesznek fel hallgatót, de ezt sohasem fogják publikálni. Sokatmondó viszont a GVI honlapján elérhető presztízsrangsor, melyet 1306 személyzeti vezető megkérdezése alapján állítottak fel. A legszélsőségesebb kép a gazdasági képzések megítélésében rajzolódik ki: a Corvinus Egyetem két kara és a BGF Pénzügyi és Számviteli Kara tekintélye messze kiemelkedik a mezőnyből. Juhos szerint az oktatási kormányzat azzal tehetné a legtöbbet a diplomás munkanélküliség ellen, ha országos regisztert állítana össze a felsőoktatási intézményekről, melyben nyomon lehetne követni, hogy a kikerülő hallgatók milyen eséllyel, mennyi idő alatt és milyen bérezéssel tudnak elhelyezkedni.

A munkanélküliséggel párhuzamosan a friss diplomásokat felvenni szándékozó cégek 44 százaléka toborzási nehézségekkel küzd. Nem csak a hiányszakmák miatt: probléma a rossz idegennyelv-tudás és a csekély mobilitási hajlandóság is. Dobár tapasztalatai szerint előfordult, hogy egy cég azért választott munkatársat egy kisebb presztízsű főiskoláról, mivel ott intenzívebb a nyelvi képzés, egy nagyobb egyetemen viszont csak a nyelvvizsgák meglétét kérik számon, ami nem mindig jelent használható nyelvtudást. "Még mindig sokan akadnak fenn itthon a rostán a gyenge angol- vagy némettudás miatt" - mutat rá. Juhos szerint az lenne ideális, ha két alapnyelvet már a középiskolában elsajátítanának a diákok, ezért azt javasolja, hogy felvételük után halasszanak, és töltsenek fél-egy évet külföldi munkával. Ezzel nemcsak nyelvtudásra tesznek szert, hanem olyan rugalmasságra, magabiztosságra is, aminek sok pályakezdő híján van.

A magyar fiatalok vágynak is külföldre: egy friss felmérés szerint a középiskolások alig 39 százaléka képzeli el jövőjét szülőhazájában. A diplomások számára azonban külföldön is csak az itthoni hiányszakmákban könnyű az elhelyezkedés, Németországban vagy Angliában ugyanúgy a műszaki végzettségűekre van kereslet, mint itthon. Nálunk már nem ennyire mobilak a fiatalok. "Már akkor nehézségünk támad, ha Törökbálintra vagy Gödöllőre keresünk embert, nem beszélve arról, ha Hatvanba vagy Kecskemétre kell vinnünk mérnököt vagy specialistát" - mondja a fővárosi munkaerő-közvetítőt vezető Dobár.

Ha valaki már lekésett a bölcsebb szakválasztásról, akkor is vannak esélyjavító stratégiák. Dux szerint kiút lehet, ha az alapképzésből kikerülők nem mesterképzésbe mennek tovább, hanem valamilyen felsőfokú szakképzésben szakmát tanulnak. Hasznosak az egyetemeken tartott állásbörzék is, a próbainterjúk, önismereti tesztek, önéletrajzírási gyakorlatok. A legfontosabb tanács azonban ez: el kell kezdeni dolgozni valamit. Már a képzés során is, ha tudjuk, hogy oklevelünk nem sokat ér.

"Nem nagy presztízsű gazdasági főiskolára jár egy ismerősöm, és nyaranta felszolgál. És lehet, hogy majd elvégez egy vendéglátói főiskolát is" - mond példát Juhos, aki szerint a munkatapasztalat önmagában versenyelőny, ráadásul sokan találják meg élethivatásukat egyetem alatti munka során a képzési területüktől eltérő szakmában. És azoknak is érdemes elvállalni a felkínált munkát, akik hosszú ideje küzdenek a diplomás munkanélküliséggel.

Recepciós felsőfokon

"Ha diplomával azt várják tőlünk, hogy egy recepciós munkát végezzük el tisztességesen, és megfelelő alázattal állunk hozzá a munkához, akkor gyorsan kiemelnek majd" - mondja Dobár. Juhos hozzáteszi: "Ha látják rajtam az igyekezetet, jobb lehetőségeim vannak az előrelépésre, mint egy külsősnek, akivel zsákbamacskát venne a cég." Sok diplomás él ezzel a lehetőséggel, bár a Diplomás pályakövetés 2010 tanúsága szerint a három éve végzettek zömének sikerült szakterületén állást találnia. Harminc százalék csak azok aránya, akiknek munkája nem vagy csak kismértékben fedi végzettségét. A legtöbb ilyen a pedagógus-, az agrár-, a társadalom- vagy a bölcsészettudományi képzésből került ki, az orvosok, jogászok és informatikusok zöme viszont a szakmában helyezkedik el. Sok bölcsész talál munkát a multik szolgáltató központjaiban - persze ha beszél nyelvet, lehetőleg egzotikusat. Ez korántsem ideális helyzet, hiszen sok képzést finanszíroz az adófizetők pénzéből az állam, melyből semmilyen haszna nem lesz a társadalomnak. A hiányszakmák felé kellene terelni a diákokat, de Juhos szerint ehhez nem elég vonzó a természettudományos tárgyak középiskolai oktatása. Javulás nehezen várható, hiszen az alulfizetettség miatt rövidesen elfogynak a természettudomány-tanárok. Tavaly 24-en iratkoztak be ilyen szakra, miközben évente 600-700-an mennek nyugdíjba.

Dux László kilátásba helyezte, hogy a kormány az államilag finanszírozott keretszámok alakításával tereli a hiányszakok felé a fiatalokat, de figyelmeztetett: ez nem csodafegyver. "Olyan szakoknál hiába emeljük a keretszámot, ahol a szükséges alapképzettséget, motiváltságot nem kapták meg a diákok" - mondta az államtitkár. Vagyis attól, hogy magasabb egy mérnöki képzés keretszáma, nem fognak többen jelentkezni rá, csak olyanok is bekerülnek, akik valószínűleg nem fognak végezni. Az viszont nem kérdés, hogy a telített szakokon csökkenteni lehetne az államilag finanszírozott keretszámot.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.