Pedagógusképzés

/ 2015.11.26., csütörtök 13:47 /

A pedagógusképzés az ország minden térségében elérhető, és a meghirdető intézmények között több egyházi fenntartásút is találunk. A kínálat bőségét mutatja, hogy 2015 tavaszán a jelentkezők 43 intézmény, kar között választhattak.

Alapképzésben csecsemő-és kisgyermeknevelő, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógia, valamint konduktor, osztatlan képzésben pedig osztatlan tanári szakra jelentkezhetnek a pedagóguspályát választók. A 2015-ös általános felvételi eljárásban minden tizedik első helyes nappali munkarendű jelentkezés e képzési terület valamelyik alap-vagy osztatlan szakára irányult.

A területen a legnagyobb létszámban a 2013-ban bevezetett osztatlan tanári képzésre jelentkeztek első helyen. A képzésen belül számos osztatlan tanári szakon, szakpáron lehet tanulmányokat végezni. Bizonyos tanári szakok 10, mások 11 vagy 12 féléves rendszerben indulnak, de közös bennük, hogy mindegyik szakmai gyakorlattal végződik. Ezenkívül az alap-és osztatlan nappali szakra jelentkezők ranglistájában az elmúlt évek során szinte mindig az első húsz helyezett között szerepelt az óvodapedagógus, a tanító vagy a gyógypedagógia alapszak. A területen a mesterszakos továbbmenetel csupán a tanári szakon számottevő, de ez a fajta képzés – az osztatlan tanári szakok bevezetésével párhuzamosan – várhatóan átalakul.

A pedagógusképzés területén a képzési kínálat jellegénél fogva jelentős a nők felülreprezentáltsága, egyedül az osztatlan tanári képzésen közelíti meg a férfiak aránya a 45 százalékot, és az öt alapszak közül egyedül a tanítói képzést első helyen megjelölők között haladja meg a férfiak aránya a 10 százalékot. A leginkább „nőies” szak a csecsemő-és kisgyermeknevelő, ahol a női jelentkezők aránya több mint 99 százalék.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

pedagoguskepzes1.jpg
pedagoguskepzes2.jpg
pedagoguskepzes3.jpg
pedagoguskepzes4.jpg
pedagoguskepzes5.jpg

Középpontban a kisgyermekek nevelése
Az óvodapedagógus szak intézményi rangsorában az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara áll az élen, mely a képzési terület legrégebbi intézménye. Az óvodapedagógus hallgatóknak a kar ötféle specializációs lehetőséget biztosít, melyek közül a diákoknak egyet kötelező elvégezniük. A karon működik a Kisgyermek-nevelési Kutatóközpont és Módszertani Laboratórium, mely azt a hazai viszonylatban egyedülálló célt tűzte ki, hogy kezdeményezője és koordinálója legyen a 0–12 éves korosztállyal foglalkozó kutatásoknak és módszertani fejlesztéseknek. A fejlesztések főként a pedagógusképzésre, elsősorban a tartalmi és szerkezeti megújulásra irányulnak, más kutatások közvetlenül segítik a közoktatási innovációt. A kutatóműhelyek munkájába az egyetem a hallgatókat is bevonja, összekapcsolva a tudományos diákköri tevékenységet a műhelyek tevékenységével. A kutatások változatos spektrumúak a hazai korai két tannyelvű programok vizsgálatától a kortárs gyermekirodalom vizsgálatán át a web2 jelenségeinek hatásáig. A Kisgyermek-nevelési Kutatóközpont Légy KéP-ben címmel rendezvénysorozatot is tart aktuális kérdésekről, ahova más intézményekből is meghívnak vendégelőadókat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.