Pedagógusképzés

/ 2017.11.30., csütörtök 14:22 /

A pedagógusképzés az első helyes jelentkezések szempontjából a második, a felvettek létszámát tekintve a harmadik legnagyobb képzési terület. A 2017-es általános felvételi eljárásban az első helyes jelentkezések több mint 14 százaléka a képzési terület valamelyik alap- vagy osztatlan szakjára irányult, és a nappali munkarendű alap- és osztatlan mesterképzésre felvettek létszáma tavalyhoz képest több mint hat százalékkal nőtt.

A pedagóguspályát választók 2018-ban csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus és konduktor alapképzésre, valamint osztatlan tanári szakra jelentkezhetnek. A kínálat bőségét mutatja, hogy 2017 tavaszán a jelentkezők a képzési terület szakjaira 55 intézmény, kar meghirdetései közül választhattak. Pedagógusképzés az ország minden régiójában elérhető, a meghirdető intézmények között számos egyházi fenntartású egyetemet, főiskolát is találunk. A nappali munkarendű alap- és osztatlan mesterszakos jelentkezői ranglistában az elmúlt években szinte mindig előkelő helyen szerepeltek az óvodapedagógus, a tanító, illetve a gyógypedagógia alapszakok. Nappali munkarendű képzésre óvodapedagógusnak másfél ezernél, tanítónak ezernél többen jelentkeztek első helyen, a gyógypedagógiára jelentkezők száma is megközelítette a 800-at. A felvettek száma közel 800 az óvodapedagógus, közel 700 a tanító és több mint 500 a gyógypedagógia alapszak esetében. Ám a területen a legnagyobb első helyes jelentkezői létszámú szak a 2013-ban bevezetett osztatlan tanári képzés, amelyen belül számos osztatlan tanári szakra, szakpárra lehet jelentkezni. (Az osztatlan tanárképzési szakokat kínáló felsőoktatási intézmények rangsorában ezért nem tüntettünk fel ponthatárokat.)

Az osztatlan tanárképzésnek a képzés kimenete és szerkezete szempontjából három típusa van. A közismereti tanárképzésben mesterfokozat és tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amely meghatározott szakpárokban folyik. A tanárszakok egy részének négy formája jött létre: az általános iskolai, a középiskolai, a 4+1 féléves és az 5+1 féléves tanárképzés (a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat). A zeneművészeti tanárszakoknak két csoportja van: a zenetanárszakok az alapfokú művészetoktatásra, a zeneművésztanár szakok a középfokú művészetoktatásra készítenek fel. Végül a szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár és a közgazdasági szakképzés számára képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat. A szakmai tanárképzéshez tartozik még az egészségügyi tanár és a pedagógiatanár képzés is. Ezekben a képzésekben is közös, hogy mindegyik szakmai gyakorlattal végződik. Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni.

A képzési terület jellemzője, hogy az alap- és osztatlan mesterképzési szakokon csak csekély, 1-3 százalékos arányban találunk önköltséges formában felvett jelentkezőket. Szintén jellemző, hogy az alapszakokon – a tanító szak kivételével – a nők aránya meghaladja a felvettek 90 százalékát. Ugyanakkor az osztatlan tanárképzésre felvettek között a nemi arány kiegyenlítettebb, a férfiak részaránya itt több mint 40 százalék.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

pedagoguskepzes_01.jpg
pedagoguskepzes_02.jpg
pedagoguskepzes_03.jpg
pedagoguskepzes_04.jpg
pedagoguskepzes_05.jpg
pedagoguskepzes_06.jpg
pedagoguskepzes_07.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.