Pedagógusképzés

/ 2017.11.30., csütörtök 14:22 /

A pedagógusképzés az első helyes jelentkezések szempontjából a második, a felvettek létszámát tekintve a harmadik legnagyobb képzési terület. A 2017-es általános felvételi eljárásban az első helyes jelentkezések több mint 14 százaléka a képzési terület valamelyik alap- vagy osztatlan szakjára irányult, és a nappali munkarendű alap- és osztatlan mesterképzésre felvettek létszáma tavalyhoz képest több mint hat százalékkal nőtt.

A pedagóguspályát választók 2018-ban csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus és konduktor alapképzésre, valamint osztatlan tanári szakra jelentkezhetnek. A kínálat bőségét mutatja, hogy 2017 tavaszán a jelentkezők a képzési terület szakjaira 55 intézmény, kar meghirdetései közül választhattak. Pedagógusképzés az ország minden régiójában elérhető, a meghirdető intézmények között számos egyházi fenntartású egyetemet, főiskolát is találunk. A nappali munkarendű alap- és osztatlan mesterszakos jelentkezői ranglistában az elmúlt években szinte mindig előkelő helyen szerepeltek az óvodapedagógus, a tanító, illetve a gyógypedagógia alapszakok. Nappali munkarendű képzésre óvodapedagógusnak másfél ezernél, tanítónak ezernél többen jelentkeztek első helyen, a gyógypedagógiára jelentkezők száma is megközelítette a 800-at. A felvettek száma közel 800 az óvodapedagógus, közel 700 a tanító és több mint 500 a gyógypedagógia alapszak esetében. Ám a területen a legnagyobb első helyes jelentkezői létszámú szak a 2013-ban bevezetett osztatlan tanári képzés, amelyen belül számos osztatlan tanári szakra, szakpárra lehet jelentkezni. (Az osztatlan tanárképzési szakokat kínáló felsőoktatási intézmények rangsorában ezért nem tüntettünk fel ponthatárokat.)

Az osztatlan tanárképzésnek a képzés kimenete és szerkezete szempontjából három típusa van. A közismereti tanárképzésben mesterfokozat és tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amely meghatározott szakpárokban folyik. A tanárszakok egy részének négy formája jött létre: az általános iskolai, a középiskolai, a 4+1 féléves és az 5+1 féléves tanárképzés (a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat). A zeneművészeti tanárszakoknak két csoportja van: a zenetanárszakok az alapfokú művészetoktatásra, a zeneművésztanár szakok a középfokú művészetoktatásra készítenek fel. Végül a szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár és a közgazdasági szakképzés számára képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat. A szakmai tanárképzéshez tartozik még az egészségügyi tanár és a pedagógiatanár képzés is. Ezekben a képzésekben is közös, hogy mindegyik szakmai gyakorlattal végződik. Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni.

A képzési terület jellemzője, hogy az alap- és osztatlan mesterképzési szakokon csak csekély, 1-3 százalékos arányban találunk önköltséges formában felvett jelentkezőket. Szintén jellemző, hogy az alapszakokon – a tanító szak kivételével – a nők aránya meghaladja a felvettek 90 százalékát. Ugyanakkor az osztatlan tanárképzésre felvettek között a nemi arány kiegyenlítettebb, a férfiak részaránya itt több mint 40 százalék.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

pedagoguskepzes_01.jpg
pedagoguskepzes_02.jpg
pedagoguskepzes_03.jpg
pedagoguskepzes_04.jpg
pedagoguskepzes_05.jpg
pedagoguskepzes_06.jpg
pedagoguskepzes_07.jpg

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!