Pedagógusképzés

/ 2017.11.30., csütörtök 14:22 /

A pedagógusképzés az első helyes jelentkezések szempontjából a második, a felvettek létszámát tekintve a harmadik legnagyobb képzési terület. A 2017-es általános felvételi eljárásban az első helyes jelentkezések több mint 14 százaléka a képzési terület valamelyik alap- vagy osztatlan szakjára irányult, és a nappali munkarendű alap- és osztatlan mesterképzésre felvettek létszáma tavalyhoz képest több mint hat százalékkal nőtt.

A pedagóguspályát választók 2018-ban csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus és konduktor alapképzésre, valamint osztatlan tanári szakra jelentkezhetnek. A kínálat bőségét mutatja, hogy 2017 tavaszán a jelentkezők a képzési terület szakjaira 55 intézmény, kar meghirdetései közül választhattak. Pedagógusképzés az ország minden régiójában elérhető, a meghirdető intézmények között számos egyházi fenntartású egyetemet, főiskolát is találunk. A nappali munkarendű alap- és osztatlan mesterszakos jelentkezői ranglistában az elmúlt években szinte mindig előkelő helyen szerepeltek az óvodapedagógus, a tanító, illetve a gyógypedagógia alapszakok. Nappali munkarendű képzésre óvodapedagógusnak másfél ezernél, tanítónak ezernél többen jelentkeztek első helyen, a gyógypedagógiára jelentkezők száma is megközelítette a 800-at. A felvettek száma közel 800 az óvodapedagógus, közel 700 a tanító és több mint 500 a gyógypedagógia alapszak esetében. Ám a területen a legnagyobb első helyes jelentkezői létszámú szak a 2013-ban bevezetett osztatlan tanári képzés, amelyen belül számos osztatlan tanári szakra, szakpárra lehet jelentkezni. (Az osztatlan tanárképzési szakokat kínáló felsőoktatási intézmények rangsorában ezért nem tüntettünk fel ponthatárokat.)

Az osztatlan tanárképzésnek a képzés kimenete és szerkezete szempontjából három típusa van. A közismereti tanárképzésben mesterfokozat és tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amely meghatározott szakpárokban folyik. A tanárszakok egy részének négy formája jött létre: az általános iskolai, a középiskolai, a 4+1 féléves és az 5+1 féléves tanárképzés (a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat). A zeneművészeti tanárszakoknak két csoportja van: a zenetanárszakok az alapfokú művészetoktatásra, a zeneművésztanár szakok a középfokú művészetoktatásra készítenek fel. Végül a szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár és a közgazdasági szakképzés számára képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat. A szakmai tanárképzéshez tartozik még az egészségügyi tanár és a pedagógiatanár képzés is. Ezekben a képzésekben is közös, hogy mindegyik szakmai gyakorlattal végződik. Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni.

A képzési terület jellemzője, hogy az alap- és osztatlan mesterképzési szakokon csak csekély, 1-3 százalékos arányban találunk önköltséges formában felvett jelentkezőket. Szintén jellemző, hogy az alapszakokon – a tanító szak kivételével – a nők aránya meghaladja a felvettek 90 százalékát. Ugyanakkor az osztatlan tanárképzésre felvettek között a nemi arány kiegyenlítettebb, a férfiak részaránya itt több mint 40 százalék.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

pedagoguskepzes_01.jpg
pedagoguskepzes_02.jpg
pedagoguskepzes_03.jpg
pedagoguskepzes_04.jpg
pedagoguskepzes_05.jpg
pedagoguskepzes_06.jpg
pedagoguskepzes_07.jpg

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.