Sporttudomány

/ 2015.11.26., csütörtök 13:50 /

A sporttudomány képzési terület négy alapszakot és négy mesterszakot foglal magába. A négy alapszakra nappali munkarenden megközelítőleg 2000 első helyes jelentkezés érkezett a 2015 szeptemberében induló képzésekre. A jelentkezői létszámot tekintve az egyik legkisebb képzési területről beszélhetünk a hazai felsőoktatásban, amely ugyanakkor tavaly önálló szakegyetemet kapott azzal, hogy a Testnevelési Egyetem visszanyerte az önállóságát.

A sporttudomány képzési kínálata az elmúlt években jelentősen megváltozott: nemcsak bővült és színesedett, hanem gyökeresen újjá is szerveződött. A testkultúra területe magában foglalja a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, a sportszervező, valamint a humánkineziológia alapszakot – közülük az első kettő vonz nagyobb létszámú jelentkezőt, a humánkineziológia viszonylag speciális tartalma révén értelemszerűen kisebb érdeklődést generál.

A terület legnépszerűbb alapszakja a sportszervezői 650 körüli első helyes nappali munkarendű jelentkezéssel, de a rekreációszervezés és egészségfejlesztés is csupán tíz-húsz jelentkezéssel maradt le a lista éléről. Meglepő módon a területet évekig vezető testnevelő-edző szakot csupán 550 fő részesítette előnyben a tavalyi közel ezer jelentkezőhöz képest. A szak levelező munkarenden is nagyjából 100 fővel kevesebb jelentkezést könyvelhetett el az előző évhez képest. A terület mesterszakjaira jelentkezők száma összességében 100 fő alatt marad.

A sporttudományi területen a nemek aránya a testnevelő-edzők számának nagymértékű csökkenésével jelentősen módosult: a 2015 tavaszán jelentkezők körében már csak 60 százalék a férfiak aránya az előző évhez képest, ami tízszázalékos csökkenést jelent. A férfiak aránya a sportszervező és a testnevelő-edző alapszakon hetven százalék körüli. A másik két alapszak elsősorban a női jelentkezőket érdekli: 2015-ben mind a humánkineziológia, mind a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak első helyes nappalis jelentkezőinek 55 százaléka nő volt.

Az alapszakokra jelentkezők munkarendek szerinti megoszlása nagyjából megfelel az átlagnak, kivételt a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak jelent, ahol az átlagosnál nagyobb mértékű a levelező munkarendesek jelenléte.

A legfrissebb pályakövetési eredmények igen színes képet mutatnak a sporttudományi területen végzettek munkaerő-piaci státusáról. Úgy tűnik, helyzetük sok tekintetben kedvezőtlenebb más szakterületek diplomásainál, ami a végzettek visszajelzéseiben is megmutatkozik. A sporttudományi diplomások szakmai, jövedelmi és presztízsszempontból is pesszimistábban nyilatkoznak pályájuk korai szakaszáról a többieknél. A friss diplomások körében mért legalacsonyabb átlagjövedelmek valóban adhatnak okot elégedetlenségre, ezt azonban az itt végzettek jelentős része másodállással, kiegészítő munkavégzéssel igyekszik kompenzálni, mely többnyire a szakterülethez kapcsolódó tevékenységet jelent.

A főállás esetében a szakmai illeszkedés már kisebb mértékű, hiszen a sporttudományi területen végzettek majd negyven százaléka szorosan véve nem a diplomája szerinti állást kap. Sőt egyharmaduk esetében a főfoglalkozásban végzett munka nem igényel felsőfokú végzettséget. Mindezek ellenére a sporttudományi képzést elvégzők között nem magas a munkanélküliségi arány, sőt a mellékállás mellett gyakoriak körükben az atipikus foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidő. A szakterület hallgatóinak sikeres munkaerőpiaci érvényesülését mutatja, hogy jelentős részük már a képzési időszak alatt is vállalt szakmai vagy egyéb munkát. A külföldi munkavállalás az átlagosnál gyakrabban fordul elő a végzettek körében a diplomázás utáni években, jóllehet ez többnyire nem szakmai munkát jelent.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

sporttudomany1.jpg
sporttudomany2.jpg
sporttudomany3.jpg
sporttudomany4.jpg

Tűzvész után építkezés
A Testnevelési Egyetem tavaly szeptemberben nyerte vissza önállóságát és válhatott a sporttudományi képzési terület szakegyetemévé. Idén október 15-én az intézményt óriási csapás érte: tűz ütött ki az Alkotás utcai campuson, és porig égett az atlétikai csarnok. Az anyagi károk mellett rengeteg sporttörténeti szempontból jelentős emléktárgy is odaveszett. Az oktatás zavartalanságát széles körű összefogással sikerült biztosítani: a XII. kerületi önkormányzat mellett az ELTE és más egyetemek is adtak helyiségeket az órák megtartásához. A tűzvész nemcsak tragédia, hanem lehetőség is, mivel már korábban is lehetett tudni, hogy az infrastruktúra az önálló egyetemi működéshez nem elég korszerű. A fejlesztés azonban a katasztrófa után valóban halaszthatatlanná vált, és a kormány ígéretet tett, hogy a campus újjáépítését kiemelt állami feladatként kezelik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Müller Péter Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Trumpra figyel a világ

Gyász Manchesterben, elégedetlenség és káosz Dél-Amerikában, Trump első elnöki útja -ez volt a hét képekben.

Bemutatjuk a Heti Válasz legidősebb olvasóját!

A hét e heti embere annyira szubjektív választás, hogy magyarázatra szorul. Pottyondy Zsófia május 18-án töltötte be a 104. életévét. Ő a Heti Válasz legrégebben fiatal előfizetője.

 „Már meg mer szólalni a műszaki értelmiség is”

A mérnökök sokáig féltek, hogy rájuk sütik a politizálás bélyegét, de ez változóban van – mondja Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara leköszönő elnöke, akit korrupcióról és a lefújt olimpiáról is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Szenzáció: eddig nem ismert Lechner-épületeket azonosítottak

A magyar építészettörténet legizgalmasabb alakjáról számos mű látott már napvilágot. A frissen megjelent Lechner összes című pompás kötet szerzői nem érték be a korábbi eredmények számbavételével, van olyan épület, amit először ők azonosítottak. Részletek a friss Heti Válaszban.