valasz.hu/felsooktatasi_rangsor/jogi-kepzes-126523?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_precedens_201809

http://valasz.hu/felsooktatasi_rangsor/jogi-kepzes-126523?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_precedens_201809

Sporttudomány

/ 2015.11.26., csütörtök 13:50 /

A sporttudomány képzési terület négy alapszakot és négy mesterszakot foglal magába. A négy alapszakra nappali munkarenden megközelítőleg 2000 első helyes jelentkezés érkezett a 2015 szeptemberében induló képzésekre. A jelentkezői létszámot tekintve az egyik legkisebb képzési területről beszélhetünk a hazai felsőoktatásban, amely ugyanakkor tavaly önálló szakegyetemet kapott azzal, hogy a Testnevelési Egyetem visszanyerte az önállóságát.

A sporttudomány képzési kínálata az elmúlt években jelentősen megváltozott: nemcsak bővült és színesedett, hanem gyökeresen újjá is szerveződött. A testkultúra területe magában foglalja a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, a sportszervező, valamint a humánkineziológia alapszakot – közülük az első kettő vonz nagyobb létszámú jelentkezőt, a humánkineziológia viszonylag speciális tartalma révén értelemszerűen kisebb érdeklődést generál.

A terület legnépszerűbb alapszakja a sportszervezői 650 körüli első helyes nappali munkarendű jelentkezéssel, de a rekreációszervezés és egészségfejlesztés is csupán tíz-húsz jelentkezéssel maradt le a lista éléről. Meglepő módon a területet évekig vezető testnevelő-edző szakot csupán 550 fő részesítette előnyben a tavalyi közel ezer jelentkezőhöz képest. A szak levelező munkarenden is nagyjából 100 fővel kevesebb jelentkezést könyvelhetett el az előző évhez képest. A terület mesterszakjaira jelentkezők száma összességében 100 fő alatt marad.

A sporttudományi területen a nemek aránya a testnevelő-edzők számának nagymértékű csökkenésével jelentősen módosult: a 2015 tavaszán jelentkezők körében már csak 60 százalék a férfiak aránya az előző évhez képest, ami tízszázalékos csökkenést jelent. A férfiak aránya a sportszervező és a testnevelő-edző alapszakon hetven százalék körüli. A másik két alapszak elsősorban a női jelentkezőket érdekli: 2015-ben mind a humánkineziológia, mind a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak első helyes nappalis jelentkezőinek 55 százaléka nő volt.

Az alapszakokra jelentkezők munkarendek szerinti megoszlása nagyjából megfelel az átlagnak, kivételt a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak jelent, ahol az átlagosnál nagyobb mértékű a levelező munkarendesek jelenléte.

A legfrissebb pályakövetési eredmények igen színes képet mutatnak a sporttudományi területen végzettek munkaerő-piaci státusáról. Úgy tűnik, helyzetük sok tekintetben kedvezőtlenebb más szakterületek diplomásainál, ami a végzettek visszajelzéseiben is megmutatkozik. A sporttudományi diplomások szakmai, jövedelmi és presztízsszempontból is pesszimistábban nyilatkoznak pályájuk korai szakaszáról a többieknél. A friss diplomások körében mért legalacsonyabb átlagjövedelmek valóban adhatnak okot elégedetlenségre, ezt azonban az itt végzettek jelentős része másodállással, kiegészítő munkavégzéssel igyekszik kompenzálni, mely többnyire a szakterülethez kapcsolódó tevékenységet jelent.

A főállás esetében a szakmai illeszkedés már kisebb mértékű, hiszen a sporttudományi területen végzettek majd negyven százaléka szorosan véve nem a diplomája szerinti állást kap. Sőt egyharmaduk esetében a főfoglalkozásban végzett munka nem igényel felsőfokú végzettséget. Mindezek ellenére a sporttudományi képzést elvégzők között nem magas a munkanélküliségi arány, sőt a mellékállás mellett gyakoriak körükben az atipikus foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidő. A szakterület hallgatóinak sikeres munkaerőpiaci érvényesülését mutatja, hogy jelentős részük már a képzési időszak alatt is vállalt szakmai vagy egyéb munkát. A külföldi munkavállalás az átlagosnál gyakrabban fordul elő a végzettek körében a diplomázás utáni években, jóllehet ez többnyire nem szakmai munkát jelent.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

sporttudomany1.jpg
sporttudomany2.jpg
sporttudomany3.jpg
sporttudomany4.jpg

Tűzvész után építkezés
A Testnevelési Egyetem tavaly szeptemberben nyerte vissza önállóságát és válhatott a sporttudományi képzési terület szakegyetemévé. Idén október 15-én az intézményt óriási csapás érte: tűz ütött ki az Alkotás utcai campuson, és porig égett az atlétikai csarnok. Az anyagi károk mellett rengeteg sporttörténeti szempontból jelentős emléktárgy is odaveszett. Az oktatás zavartalanságát széles körű összefogással sikerült biztosítani: a XII. kerületi önkormányzat mellett az ELTE és más egyetemek is adtak helyiségeket az órák megtartásához. A tűzvész nemcsak tragédia, hanem lehetőség is, mivel már korábban is lehetett tudni, hogy az infrastruktúra az önálló egyetemi működéshez nem elég korszerű. A fejlesztés azonban a katasztrófa után valóban halaszthatatlanná vált, és a kormány ígéretet tett, hogy a campus újjáépítését kiemelt állami feladatként kezelik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.