Sporttudomány

/ 2016.11.24., csütörtök 15:09 /

A sporttudomány képzési területen indított alapképzési szakok összetételében jelentősebb változások várhatók a 2017-es általános felvételi eljárás során. Humánkineziológia alapképzést a 2017-es keresztféléves felvételi eljárásban lehetett utoljára meghirdetni. Új néven hirdették meg a testnevelő-edző alapszakot, helyette várhatóan az edző alapképzésre lehet majd jelentkezni. Megszűnik az önálló sportszervező, valamint a korábbi rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak. Helyettük sport- és rekreációszervezés alapképzés indul jövőre. (Mivel az összevonásra kerülő szakokat idén és jövőre meghirdető intézmények felvételi adatait nem lehet teljes egészében megfeleltetni egymásnak, a két korábbi képzést kínáló karokat a 2016-os meghirdetésnek megfelelően, külön rangsoroljuk.)

A képzési terület szakjaira idén valamennyi képzési szinten közel háromezer, a négy korábbi alapszakra 2700, nappali munkarenden 2000 első helyes jelentkező volt, így a jelentkezők létszáma alapján az egyik kisebb létszámú területről beszélhetünk. Alapképzésre 1400 hallgatót vettek fel az, ez a felvettek két és fél százaléka. Jelenleg tíz egyetemi és főiskolai kar kínál sporttudományi képzéseket, ezek közül kettő – ahová a legtöbb első helyes jelentkező és a legtöbb felvett hallgató is érkezett – fővárosi, de a felvettek közel háromnegyede valamelyik vidéki intézményben tanul tovább.

A terület legnépszerűbb alapszakja idén a sportszervező volt, nappali munkarendre 700 első helyes jelentkezéssel, de a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak is több mint 600 jelentkező számára bizonyult a legvonzóbb lehetőségnek. A nappali munkarendű testnevelő-edző alapképzést 550 fő jelölte meg első helyen.

A pályakövetési eredmények változatos képet mutatnak a sporttudományi végzettek munkaerő-piaci helyzetéről. E terület végzettjei szakmai, jövedelmi és presztízsszempontból is negatívabban nyilatkoznak pályájuk korai szakaszáról. A sporttudományi diplomások körében mért legalacsonyabb átlagjövedelmeket azonban bizonyos mértékig ellensúlyozza, hogy jelentős részük másodállást, kiegészítő munkavégzést vállal, mely többnyire szakterülethez kapcsolódó tevékenységeket jelent.

A főállásokat vizsgálva ez a szakmai illeszkedés alacsonyabb szintű, hiszen a sporttudományi végzettek majd negyven százaléka szorosan véve nem diplomája területén dolgozik. Sőt, egyharmaduk esetében a főfoglalkozásban végzett munka nem is igényel felsőfokú végzettséget. Mindezek ellenére a sporttudományi végzettek között nem magas a munkanélküliségi arány, sőt, jelentős részük már a képzési időszak alatt is vállalt szakmai vagy más munkát. A szakterület végzettjei körében a diplomázás utáni években a külföldi munkavállalás az átlagosnál gyakrabban fordul elő, jóllehet ez többnyire nem szorosan illeszkedő szakmai munkavégzést jelent.

A rangsorelemzés eredményeit vizsgálva a pontátlagok, a ponthatárok és a bejutási arányok alapján kiderül, hogy a képzési terület szakjaira különösen a fővárosi egyetemek állami ösztöndíjas helyeiért erős a verseny. Az ide való bekerülésben nemcsak a kiemelkedő sporteredményeknek, hanem más kompetenciáknak, így a nyelvtudásnak is fontos szerepe van.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

sporttudomany_01.jpg
sporttudomany_02.jpg
sporttudomany_03.jpg
sporttudomany_04.jpg

* * *

Campusépítés Budán

A következő évek legnagyobb felsőoktatási intézményfejlesztése várható a Testnevelési Egyetemen, amely kiemelt kormányzati projektként újul meg. A döntést idén szeptemberben jelentették be, de már az egyetem sportcsarnokának tavaly októberi leégése után tudni lehetett, hogy a katasztrófát nem egyszerű helyreállítás követi, hanem az egész budai campus rekonstrukciója és bővítése. Erre az állam a tervek szerint 2016 és 2019 között 44 milliárd forintot fordít, és a munkálatok 102 ezer négyzetmétert érintenek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának 2011-ben megkezdett kiépítése után ez lesz a legjelentősebb állami felsőoktatási beruházás. A Testnevelési Egyetem Európa legrégebben alapított testnevelési felsőoktatási intézménye, mely 2014-ben nyerte vissza az önállóságát, miután 1,5 évtizedig a Semmelweis Egyetem karaként működött. Az elmúlt évtizedekben az egyetem mindig kimaradt a fejlesztésekből, és az eredetileg is szűkös Alkotás–Csörsz utcai campus túlzsúfolttá és elavulttá vált.

A bővítés első ütemében, mely 2018 augusztusára valósul meg, az egyetemi campushoz hozzácsatolják a szomszédos Sportkórház területét. Az egészségügyi intézmény elköltözése után felszabaduló helyen az Alkotás utcára néző, 1,5 évtizede befejezetlen modern épületben alakítják ki az oktatás-képzés központját, a védett Hauszmann-féle pavilonokba felújítás után innovációs központ és kutatólaboratóriumok költöznek. Az Országos Sportegészségügyi Intézetnek legkésőbb jövő nyárig kell kiürítenie a telephelyet, és átköltöznie a Karolina úti volt klinikai tömbbe.

Az egyetem Csörsz utcai része is bővül: itt felszín alá süllyesztett sportkomplexumot alakítanak ki. Épül egy új atlétikai csarnok, sportszálló, kollégium, egy újabb sportuszoda, és lesz két mélygarázs is. A projektnek része a mostani egyetemi épületek, többek között a vívócsarnok és az uszoda felújítása, de a távlati tervek között egy újabb jelentős bővítés is szerepel: a Déli pályaudvar átszervezése után felszabaduló volt teherpályaudvari „öblözetét” kapná meg az intézmény. Itt új épületeket és sportpályákat, többek közt az extrém és a jeges sportok gyakorlására szolgáló létesítményeket helyeznének el – ennek megvalósítása azonban még optimista tervek szerint is áthúzódik a következő évtized elejére.

A fejlesztés azonban nemcsak új épületekből áll, hanem a korszerű oktatáshoz szükséges technológiai fejlesztésekből is, többek között biomechanikai, mozgáselemző és fejlesztő rendszerek, dietetikai mérők beszerzéséből. A Testnevelési Egyetem a sporttudományi képzési területen hagyományosan vezető szerepet játszik, de majd’ százéves fennállása alatt mindig kissé a magyar felsőoktatás mostohagyerekének számított, a mostani fejlesztéssel azonban rangjához és múltjához illő körülmények közé kerülhet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.