Sporttudomány

/ 2016.11.24., csütörtök 15:09 /

A sporttudomány képzési területen indított alapképzési szakok összetételében jelentősebb változások várhatók a 2017-es általános felvételi eljárás során. Humánkineziológia alapképzést a 2017-es keresztféléves felvételi eljárásban lehetett utoljára meghirdetni. Új néven hirdették meg a testnevelő-edző alapszakot, helyette várhatóan az edző alapképzésre lehet majd jelentkezni. Megszűnik az önálló sportszervező, valamint a korábbi rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak. Helyettük sport- és rekreációszervezés alapképzés indul jövőre. (Mivel az összevonásra kerülő szakokat idén és jövőre meghirdető intézmények felvételi adatait nem lehet teljes egészében megfeleltetni egymásnak, a két korábbi képzést kínáló karokat a 2016-os meghirdetésnek megfelelően, külön rangsoroljuk.)

A képzési terület szakjaira idén valamennyi képzési szinten közel háromezer, a négy korábbi alapszakra 2700, nappali munkarenden 2000 első helyes jelentkező volt, így a jelentkezők létszáma alapján az egyik kisebb létszámú területről beszélhetünk. Alapképzésre 1400 hallgatót vettek fel az, ez a felvettek két és fél százaléka. Jelenleg tíz egyetemi és főiskolai kar kínál sporttudományi képzéseket, ezek közül kettő – ahová a legtöbb első helyes jelentkező és a legtöbb felvett hallgató is érkezett – fővárosi, de a felvettek közel háromnegyede valamelyik vidéki intézményben tanul tovább.

A terület legnépszerűbb alapszakja idén a sportszervező volt, nappali munkarendre 700 első helyes jelentkezéssel, de a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak is több mint 600 jelentkező számára bizonyult a legvonzóbb lehetőségnek. A nappali munkarendű testnevelő-edző alapképzést 550 fő jelölte meg első helyen.

A pályakövetési eredmények változatos képet mutatnak a sporttudományi végzettek munkaerő-piaci helyzetéről. E terület végzettjei szakmai, jövedelmi és presztízsszempontból is negatívabban nyilatkoznak pályájuk korai szakaszáról. A sporttudományi diplomások körében mért legalacsonyabb átlagjövedelmeket azonban bizonyos mértékig ellensúlyozza, hogy jelentős részük másodállást, kiegészítő munkavégzést vállal, mely többnyire szakterülethez kapcsolódó tevékenységeket jelent.

A főállásokat vizsgálva ez a szakmai illeszkedés alacsonyabb szintű, hiszen a sporttudományi végzettek majd negyven százaléka szorosan véve nem diplomája területén dolgozik. Sőt, egyharmaduk esetében a főfoglalkozásban végzett munka nem is igényel felsőfokú végzettséget. Mindezek ellenére a sporttudományi végzettek között nem magas a munkanélküliségi arány, sőt, jelentős részük már a képzési időszak alatt is vállalt szakmai vagy más munkát. A szakterület végzettjei körében a diplomázás utáni években a külföldi munkavállalás az átlagosnál gyakrabban fordul elő, jóllehet ez többnyire nem szorosan illeszkedő szakmai munkavégzést jelent.

A rangsorelemzés eredményeit vizsgálva a pontátlagok, a ponthatárok és a bejutási arányok alapján kiderül, hogy a képzési terület szakjaira különösen a fővárosi egyetemek állami ösztöndíjas helyeiért erős a verseny. Az ide való bekerülésben nemcsak a kiemelkedő sporteredményeknek, hanem más kompetenciáknak, így a nyelvtudásnak is fontos szerepe van.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

sporttudomany_01.jpg
sporttudomany_02.jpg
sporttudomany_03.jpg
sporttudomany_04.jpg

* * *

Campusépítés Budán

A következő évek legnagyobb felsőoktatási intézményfejlesztése várható a Testnevelési Egyetemen, amely kiemelt kormányzati projektként újul meg. A döntést idén szeptemberben jelentették be, de már az egyetem sportcsarnokának tavaly októberi leégése után tudni lehetett, hogy a katasztrófát nem egyszerű helyreállítás követi, hanem az egész budai campus rekonstrukciója és bővítése. Erre az állam a tervek szerint 2016 és 2019 között 44 milliárd forintot fordít, és a munkálatok 102 ezer négyzetmétert érintenek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának 2011-ben megkezdett kiépítése után ez lesz a legjelentősebb állami felsőoktatási beruházás. A Testnevelési Egyetem Európa legrégebben alapított testnevelési felsőoktatási intézménye, mely 2014-ben nyerte vissza az önállóságát, miután 1,5 évtizedig a Semmelweis Egyetem karaként működött. Az elmúlt évtizedekben az egyetem mindig kimaradt a fejlesztésekből, és az eredetileg is szűkös Alkotás–Csörsz utcai campus túlzsúfolttá és elavulttá vált.

A bővítés első ütemében, mely 2018 augusztusára valósul meg, az egyetemi campushoz hozzácsatolják a szomszédos Sportkórház területét. Az egészségügyi intézmény elköltözése után felszabaduló helyen az Alkotás utcára néző, 1,5 évtizede befejezetlen modern épületben alakítják ki az oktatás-képzés központját, a védett Hauszmann-féle pavilonokba felújítás után innovációs központ és kutatólaboratóriumok költöznek. Az Országos Sportegészségügyi Intézetnek legkésőbb jövő nyárig kell kiürítenie a telephelyet, és átköltöznie a Karolina úti volt klinikai tömbbe.

Az egyetem Csörsz utcai része is bővül: itt felszín alá süllyesztett sportkomplexumot alakítanak ki. Épül egy új atlétikai csarnok, sportszálló, kollégium, egy újabb sportuszoda, és lesz két mélygarázs is. A projektnek része a mostani egyetemi épületek, többek között a vívócsarnok és az uszoda felújítása, de a távlati tervek között egy újabb jelentős bővítés is szerepel: a Déli pályaudvar átszervezése után felszabaduló volt teherpályaudvari „öblözetét” kapná meg az intézmény. Itt új épületeket és sportpályákat, többek közt az extrém és a jeges sportok gyakorlására szolgáló létesítményeket helyeznének el – ennek megvalósítása azonban még optimista tervek szerint is áthúzódik a következő évtized elejére.

A fejlesztés azonban nemcsak új épületekből áll, hanem a korszerű oktatáshoz szükséges technológiai fejlesztésekből is, többek között biomechanikai, mozgáselemző és fejlesztő rendszerek, dietetikai mérők beszerzéséből. A Testnevelési Egyetem a sporttudományi képzési területen hagyományosan vezető szerepet játszik, de majd’ százéves fennállása alatt mindig kissé a magyar felsőoktatás mostohagyerekének számított, a mostani fejlesztéssel azonban rangjához és múltjához illő körülmények közé kerülhet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.