Társadalomtudomány

/ 2015.11.26., csütörtök 13:54 /

A 2015-ös évben a társadalomtudomány képzési terület legtöbb jelentkezőt vonzó szakja ismét a kommunikáció és médiatudomány lett, mintegy száz fővel több első helyes nappali munkarendű jelentkezővel, mint a tavalyi listavezető nemzetközi tanulmányok.

A terület két nagy szakja 700 fölötti jelentkezőszámával messze megelőzi a sorban harmadik és negyedik – közel azonos számú, 400 fő körüli jelentkezőt vonzó – politológia és szociológia szakot. Az alapszakok az átlagosnál több női jelentkezőt érdekelnek, különösen igaz ez a szociálpedagógia és a szociális munka alapszakra. Inkább a férfiakat vonzza a politológia alapszak, és ők vannak közel kétharmados többségben a döntően erre építő politikatudományi mesterképzésre jelentkezők között is.

A társadalomtudományi mesterképzések közül a nemzetközi tanulmányok mesterszak a legjelentősebb a maga 400 fölötti első helyes jelentkezői létszámával, a második helyen pedig a kommunikáció és médiatudomány mesterszakot találjuk valamivel több mint 300 első helyes jelentkezővel.

A társadalomtudomány területhez tartozó alapképzést a 2015-ös általános felvételi eljárásban 44 kar vagy intézmény hirdetett meg. Közülük „csak” 14 működik a fővárosban, a képzési területhez tartozó alapszakok az ország minden régiójában elérhetők; a klasszikus egyetemi városok mellett más településeken is lehetőség van a képzésbe való bekapcsolódásra.

A legtöbb alapszakon a nappali munkarendű képzések dominálnak; kivételt a két „szociális” szak (szociálpedagógia és szociális munka) képez, ezeken 50 százalék körüli vagy afölötti a levelező képzésre jelentkezők aránya.

A 2014-es diplomás pályakövetési adatok szerint a társadalomtudományi képzési terület friss diplomásainak az átlagosnál nehezebb munkaerőpiaci körülmények között kell boldogulniuk, annak ellenére, hogy a tanulmányok végzése alatti munkavállalás gyakorisága nem tér el a hallgatók körében mért átlagtól. Ez hosszabb átlagos álláskeresési időt jelent és nagyobb munkakeresési aktivitást kíván meg a végzettektől. A friss diplomások az esetek felében helyezkednek el a magánszférában. Külföldi tulajdonú cégeknél, nagyvállalatoknál a végzetteknek csak kis hányada, alig egyötöde kapott állást.

A társadalomtudományi friss diplomával végzett munka az esetek egyharmadában nem igényli a szakterületi végzettséget, hanem más tudás felhasználásához kötődik. Ilyen szempontból a pálya korai szakaszában az átlagnál nagyobb a szakmát elhagyók aránya, ez azonban nem feltétlenül kényszer, hiszen akár rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségeket is jelenthet. Az már kevésbé mutatkozik kedvezőnek, hogy a társadalomtudományi diplomával foglalkoztatottak egyötöde olyan munkát végez, amelyhez elegendő az övénél alacsonyabb végzettségi szint. Azt is látnunk kell, hogy az e szakterületen diplomázók kereseti adatai jelentősen – átlagosan havi nettó húszezer forinttal – maradnak el a friss diplomás átlagkeresetektől. Ennek következtében a végzettek visszajelzései sem egyértelműen pozitívak, az elégedettség körükben átlag alatti mind a jövedelmi viszonyokat, mind a karrierszempontokat tekintve.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

tarsadalomtudomany1.jpg
tarsadalomtudomany2.jpg
tarsadalomtudomany3.jpg
tarsadalomtudomany4.jpg
tarsadalomtudomany5.jpg

Mindenhol élen a Corvinus

A társadalomtudományi képzési területen évek óta vezető szerepet tölt be a Budapesti Corvinus Egyetem, mely idén nemcsak az összesített képzési területi rangsorban került az első helyre, hanem a három legnépszerűbb szak – kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, szociológia – rangsoraiban is. A Corvinust érzékenyen érinti a felsőoktatás elhatározott intézményi átalakulása, de az átszervezés pont az intézmény két erősségét, a Közgazdaságtudományi és a Társadalomtudományi Kart érintetlenül hagyja. Az utóbbi kar szeptember 1-től két új intézettel is bővült. A Világgazdasági Intézet valójában nem új, mivel korábban a Közgazdaságtudományi Kar tanszéke volt, mellyel a Nemzetközi Tanulmányok Intézet eddig is együttműködött. A frissen megalakult Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet részben a Gazdálkodástudományi Kar Környezettudományi Intézetének egyes tanszékeiből jött létre, viszont valódi újdonság, hogy az intézeten belül létrejön az MNB Tanszék. A Corvinus ugyanis júliusban együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bankkal, mely elkötelezte magát a közgazdaságtudomány oktatásának és fejlesztésének támogatása mellett. Ennek egyik első példája az MNB-ösztöndíj, melyben regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakok önköltséges hallgatói részesülhetnek.

A kar új szakokkal is gazdagodott: a regionális és környezeti gazdaságtan mellett 2016 szeptemberétől átkerül hozzá a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzési szak is, így az intézmény már nem csak tisztán társadalomtudományi jellegű képzéseket fog kínálni. További újdonság, hogy a Corvinus a kommunikáció és médiatudomány területen vidéki képzést is indít. Ennek helyszínéül Székesfehérvárt választották, ahol hat képzés kezdődhet 2016 szeptemberétől a Budai úti campuson a Fehérvár Médiacentrummal kötött együttműködési megállapodás keretében. Az új képzések erőssége, hogy a corvinusos tudás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati ismeretekre: a televíziózás, rádiózás és újságírás gyakorlatát a Fehérvár Televíziónál, a Vörösmarty Rádiónál, a FehérVár hetilapnál és az online felületeken sajátíthatják el a diákok. Az új képzések indítása egybevág az oktatáspolitika és a munkáltatók részéről jelentkező elvárással, hogy a kommunikáció szak nyújtson a végzetteknek olyan gyakorlati tudást és szakmai tapasztalatot, ami megkönnyíti az elhelyezkedést.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.