Társadalomtudomány

/ 2016.11.24., csütörtök 15:11 /

A társadalomtudomány az alapképzésekre beadott első helyes jelentkezések és a felvettek közti öt százalék körüli részarányával idén is a középmezőnyben található a képzési területek népszerűségi rangsorában, a felvettek létszáma ugyanakkor négy százalékkal növekedett alapképzési szinten. 2017-ben a társadalmi tanulmányok és a kulturális antropológia alapszakok megszűnésével hét alapképzésre lehet jelentkezni, melyek között a korábbi politikatudományok alapszak elnevezése politológiára változik.

A 2016-os általános felvételi eljárásban a képzési területhez tartozó alapképzéseket 44 kar vagy intézmény hirdetett meg, melyek közül csak 14 működik Budapesten, ám ezekre jutott be a nappali munkarendű képzésre felvettek közel háromnegyede. A főváros dominanciáját némiképp ellensúlyozza, hogy a társadalomtudományi alapszakok minden térségben elérhetők.

2016-ban a képzési terület legvonzóbb szakja ismét a kommunikáció és médiatudomány lett, nappali munkarendre 850-nél több első helyes jelentkezővel és 550-nél több felvettel. A nemzetközi tanulmányok alapszakra a tavalyihoz képest 150 fővel kevesebben jelentkeztek első helyen, és valamivel kevesebb mint 500 hallgató jutott be a képzésbe. A sorban harmadik szociológia alapszakra nappali munkarendre közel ugyanannyian nyertek felvételt.

A társadalomtudományi képzési terület friss diplomásait az átlagosnál nehezebb munkaerő-piaci kilépési körülmények és hosszabb átlagos álláskeresési idő jellemzi annak ellenére, hogy a tanulmányok alatti munkavállalás gyakorisága a más képzési területen tanuló hallgatókéhoz hasonló. Az e szakterületen diplomázók keresetei jelentősen elmaradnak a friss diplomás átlagkeresetektől, és a társadalomtudományi diplomával foglalkoztatottak egyötödéről mondható el, hogy olyan munkát végez, amely alacsonyabb végzettségi szintet igényel.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

tarsadalomtudomany_01.jpg
tarsadalomtudomany_02.jpg
tarsadalomtudomany_03.jpg
tarsadalomtudomany_04.jpg

* * *

Kelet-Ázsia a Pázmányon

Keletre nyitnak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, ahol a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport azért jött létre, hogy interdiszciplináris kutatásokat folytasson a világgazdaság motorjává váló térség jelenkori fejlődésével kapcsolatban. A kutatócsoport tevékenysége öt területre összpontosul: az egyes országok politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatainak vizsgálata, a regionális folyamatok elemzése, a térség biztonságpolitikai kockázatainak feltárása, a kultúra és identitás kérdései, a régió kapcsolatai Magyarországgal, a magyar befektetési, diplomáciai és turisztikai lehetőségek kutatása.

A kutatócsoport rendszeresen vendégül látja a térség neves tudósait és politikai szereplőit. Idén a meghívott előadók között volt a hongkongi Törvényhozó Tanács elnöke, az indiai nagykövet, a tajpeji Academia Sinica egyik kutatója, a Japán Külügyi Intézet elnöke, de konferenciákat, pódiumbeszélgetéseket, kiállításokat és workshopokat is szerveztek. A kutatócsoport a magyar felsőoktatásban egyedülálló műhely, ahol a nemzetközi tanulmányok és azokon belül a térség ügyei iránt érdeklődő hallgatók közelebbről megismerkedhetnek a szakterület legjobb hazai kutatóival, és rengeteg információval egészíthetik ki az egyetemi képzés törzsanyagát. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködést kötött a Hangcsoui Tanárképző Egyetemmel, melynek keretében a tavalyihoz hasonlóan ismét lehetőséget kapott tíz pázmányos diák, hogy egy félévet Kínában töltsön.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.