Társadalomtudomány

/ 2016.11.24., csütörtök 15:11 /

A társadalomtudomány az alapképzésekre beadott első helyes jelentkezések és a felvettek közti öt százalék körüli részarányával idén is a középmezőnyben található a képzési területek népszerűségi rangsorában, a felvettek létszáma ugyanakkor négy százalékkal növekedett alapképzési szinten. 2017-ben a társadalmi tanulmányok és a kulturális antropológia alapszakok megszűnésével hét alapképzésre lehet jelentkezni, melyek között a korábbi politikatudományok alapszak elnevezése politológiára változik.

A 2016-os általános felvételi eljárásban a képzési területhez tartozó alapképzéseket 44 kar vagy intézmény hirdetett meg, melyek közül csak 14 működik Budapesten, ám ezekre jutott be a nappali munkarendű képzésre felvettek közel háromnegyede. A főváros dominanciáját némiképp ellensúlyozza, hogy a társadalomtudományi alapszakok minden térségben elérhetők.

2016-ban a képzési terület legvonzóbb szakja ismét a kommunikáció és médiatudomány lett, nappali munkarendre 850-nél több első helyes jelentkezővel és 550-nél több felvettel. A nemzetközi tanulmányok alapszakra a tavalyihoz képest 150 fővel kevesebben jelentkeztek első helyen, és valamivel kevesebb mint 500 hallgató jutott be a képzésbe. A sorban harmadik szociológia alapszakra nappali munkarendre közel ugyanannyian nyertek felvételt.

A társadalomtudományi képzési terület friss diplomásait az átlagosnál nehezebb munkaerő-piaci kilépési körülmények és hosszabb átlagos álláskeresési idő jellemzi annak ellenére, hogy a tanulmányok alatti munkavállalás gyakorisága a más képzési területen tanuló hallgatókéhoz hasonló. Az e szakterületen diplomázók keresetei jelentősen elmaradnak a friss diplomás átlagkeresetektől, és a társadalomtudományi diplomával foglalkoztatottak egyötödéről mondható el, hogy olyan munkát végez, amely alacsonyabb végzettségi szintet igényel.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

tarsadalomtudomany_01.jpg
tarsadalomtudomany_02.jpg
tarsadalomtudomany_03.jpg
tarsadalomtudomany_04.jpg

* * *

Kelet-Ázsia a Pázmányon

Keletre nyitnak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, ahol a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport azért jött létre, hogy interdiszciplináris kutatásokat folytasson a világgazdaság motorjává váló térség jelenkori fejlődésével kapcsolatban. A kutatócsoport tevékenysége öt területre összpontosul: az egyes országok politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatainak vizsgálata, a regionális folyamatok elemzése, a térség biztonságpolitikai kockázatainak feltárása, a kultúra és identitás kérdései, a régió kapcsolatai Magyarországgal, a magyar befektetési, diplomáciai és turisztikai lehetőségek kutatása.

A kutatócsoport rendszeresen vendégül látja a térség neves tudósait és politikai szereplőit. Idén a meghívott előadók között volt a hongkongi Törvényhozó Tanács elnöke, az indiai nagykövet, a tajpeji Academia Sinica egyik kutatója, a Japán Külügyi Intézet elnöke, de konferenciákat, pódiumbeszélgetéseket, kiállításokat és workshopokat is szerveztek. A kutatócsoport a magyar felsőoktatásban egyedülálló műhely, ahol a nemzetközi tanulmányok és azokon belül a térség ügyei iránt érdeklődő hallgatók közelebbről megismerkedhetnek a szakterület legjobb hazai kutatóival, és rengeteg információval egészíthetik ki az egyetemi képzés törzsanyagát. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködést kötött a Hangcsoui Tanárképző Egyetemmel, melynek keretében a tavalyihoz hasonlóan ismét lehetőséget kapott tíz pázmányos diák, hogy egy félévet Kínában töltsön.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.