Társadalomtudomány | Válasz.hu

Társadalomtudomány

/ 2017.11.30., csütörtök 14:27 /

A társadalomtudomány képzési terület az alapképzésekre beadott első helyes jelentkezések és a felvettek közötti öt százalék körüli részarányával idén is a középmezőnyben található a népszerűségi rangsorban, a felvettek létszáma ugyanakkor alapképzési szinten négy százalékkal növekedett. Nappali munkarendű alapképzésre több mint 2800 első helyes jelentkező és több mint 2400 felvett volt idén.

A 2017-es általános felvételi eljárásban a képzési területhez tartozó alapképzéseket 40 kar vagy intézmény hirdetett meg, melyek közül csak 14 működik Budapesten, mégis ezekre jutott be a nappali munkarendű képzésre felvettek közel háromnegyede.

2018-ban a társadalomtudományos érdeklődésű továbbtanulni vágyók hét alapszak valamelyikére nyújthatják be jelentkezésüket. A képzési területen a 2017. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban volt utoljára hirdethető a kulturális antropológia és a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.

Idén a társadalomtudomány képzési terület legvonzóbb szakja ismét a kommunikáció és médiatudomány lett, nappali munkarendre közel 900 első helyes jelentkezővel és 600-nál több felvett hallgatóval. A nemzetközi tanulmányok alapszakra a tavalyihoz képest 150 fővel kevesebben jelentkeztek első helyen, és több mint 500 hallgatót vettek fel. A sorban harmadik szociológia alapszakra nappali munkarendre közel ugyanannyian nyertek felvételt.

A társadalomtudomány képzési terület alapképzéseinek többségében a felvettek legnagyobb része állami ösztöndíjas formában kezdhette meg tanulmányait szeptemberben: az önköltséges formában végezhető képzésekre felvettek aránya például a politikatudományok alapképzés esetében öt százalék. Bár a képzések nagy részében a nappali munkarendre felvettek vannak többségben, egyes alapszakokon a levelező munkarendű hallgatók aránya magas: az informatikus könyvtáros szakra felvettek 30 százaléka, a két „szociális szak” (szociális munka, szociálpedagógia) felvettjeinek fele levelező munkarendre iratkozhat be.

A társadalomtudományoknál is jelentős, néhány szak esetében közel kétharmados többségben vannak a női hallgatók. A szociális munka és a szociálpedagógia esetében a különbség még markánsabb, az előbbinél a felvettek körülbelül negyede, az utóbbinál csupán tizede férfi. Kivételes a politikatudományok alapszak, ahol az arány fordított, a nők a felvettek 40 százalékát adják.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

tarsadalomtudomany_01.jpg
tarsadalomtudomany_02.jpg
tarsadalomtudomany_03.jpg
tarsadalomtudomany_04.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.