Tartják a szintet

/ 2010.10.14., csütörtök 17:35 /

Az idei évben már harmadik alkalommal értékeljük a hazai orvosi képzéseket. Az előző kiadványokhoz hasonlóan rangsort ezúttal sem készítettünk, csupán öt különböző mutatószám alapján elemezzük a négy egyetem helyzetét.

A 2009-es évet követően idén is öt szempont szerint értékeltük az orvostudományi képzéseket. Az első négy a többi szak értékeléséhez hasonló módon a túljelentkezés, a diák/tanár arány, az oktatói összetétel, valamint az OTDK-eredmények (ez utóbbiak nem változtak a tavalyi évhez képest, hiszen OTDK-t csak kétévente rendeznek, az utolsóra pedig 2009-ben került sor). Az ötödik mutató a képzésekben részt vevő külföldi diákok aránya, amelyet csak az orvostudományi képzésterületen vizsgálunk.

A túljelentkezés mérőszáma a Semmelweis Egyetem esetében már tavaly is a legmagasabb volt, és idén tovább emelkedett. A tavalyi 1075 első helyes jelentkező után 2010-ben már 1160-an pályáztak a budapesti orvosi egyetemre: közülük 405-en sikeresen be is kerültek az intézménybe. A vidéki intézményekben ezzel szemben kismértékben csökkent a túljelentkezési arányszám. Ez azt mutatja, hogy a jelentkezők továbbra is a területileg hozzájuk legközelebb eső egyetemet preferálják, hiszen a képzési színvonal minden esetben kiváló. A magasabb túljelentkezési aránynak köszönhetően a ponthatár a Semmelweis Egyetem állami finanszírozású képzésére volt a legmagasabb: 434 pont. A debreceni és a szegedi egyetemekre való bejutáshoz egyaránt 419 pontot kellett összegyűjteni, míg Pécsett 418 pontnál húzták meg a határt.

A diák/tanár arány nem mutat jelentős különbségeket, ám érdekes tendencia látszik kibontakozni: a 2009-es felmérés idején az összes egyetem mutatószáma 5 és 7 között mozgott, ami nem tekinthető lényeges különbségnek. A Debreceni Egyetem mutatója azonban évről évre nőtt (ami ennél a mutatószámnál negatív irányú folyamatot jelent), és már a 2009-es 6,8-es adat is a legmagasabbnak számított a négy intézmény között. Az idei évben azonban ez 9,1-re módosult, ami már jelentősen eltér a másik három egyetem - egyébként kismértékben ugyan, de szintén növekvő - arányaitól. Remélhetőleg ez még mindig azon a mértéken belül marad, amelyben az oktatás színvonala változatlanul biztosítható.


Az oktatói összetételt ezen a szakon is az egyetemi oktatók tudományos fokozatainak összehasonlításával vizsgáltuk. Debrecenben a legmagasabb az arány: itt az oktatók közel 80 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. Budapesten 58, Szegeden 73, Pécsett pedig 64 százalék mondhatja magát valamilyen akadémiai titulus birtokosának, így ebben a mutatóban is viszonylag kiegyenlítettnek tekinthető a verseny az intézmények között, csupán a Debreceni Egyetem lóg ki a sorból.

Az OTDK-eredmények összeméréséhez egy súlyozott mutatószámot használtunk, az orvosi diákköri versenyeken egy intézmény által maximálisan beküldhető dolgozatok száma alapján korrigálva. Így ezt az összehasonlítást a Szegedi Tudományegyetem vezeti, mert bár abszolút értékben a Semmelweis Egyetem több helyezést és különdíjat szerzett az elmúlt három megmérettetésen, hallgatói nagyobb számú dolgozattal nevezhetnek, mint a másik három egyetem hallgatói.

Az utolsó mutatót, a külföldi hallgatók arányát csak az orvosképzések esetén vizsgáljuk. Ez azért fontos, mert az orvosi egyetemek a többi képzésterülethez képest nagyobb arányban fogadnak külföldi hallgatókat, és ez a mérőszám az egyetem nemzetközi megítéléséről sokat árulhatnak el. A külföldről érkezett diákok aránya a Pécsi Tudományegyetemen a legmagasabb, közel 62 százalék. Debrecenben is a diákok több mint fele érkezik külföldről, de nem sokkal marad el ettől az aránytól a budapesti és a szegedi egyetem sem. A külföldi hallgatók az egyetemeknek fontos finanszírozási tételt is jelentenek, hiszen mindegyikük fizetős képzés keretében jelentkezhet magyarországi intézménybe.

Az orvosképzésre vonatkozóan releváns munkaerő-piaci mutatók nem képezhetők. Ennek több oka is van: egyrészt az általános orvosi képzés végeztével a végzősök nem kerülnek ki azonnal a munkaerőpiacra, csak jóval később, a szakvizsga letétele után, másrészt az orvosok rendszerint az egyetem régiójába tartozó intézményekben folytatják pályafutásukat. A foglalkoztatóknak nem is nagyon kell differenciálniuk a képzés helye szerint, hiszen a képzések között valóban nincsenek jelentős különbségek.

Az orvosi szakmában sokkal inkább a tehetséges friss diplomások Nyugat-Európába történő kivándorlása jelenti a legfontosabb kihívást. Az emiatt jelentkező általános orvoshiány - főleg a vidéki kórházakban - már most megnehezíti a minőségi betegellátás biztosítását, így a problémára gyors és hatékony megoldást kell találni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.