Természettudomány

/ 2014.11.27., csütörtök 15:46 /

A természettudományi képzés népszerűsége az elmúlt években nem sokat változott; az első helyes jelentkezők száma alapján értelmezett legnépszerűbb alapszakos képzések között évek óta nem találunk természettudományi szakot. Mindez nem újdonság és nem csak magyar sajátosság: a természettudományi képzések viszonylag alacsony vonzereje számos nyugati országban is a felsőoktatás megújulásának egyik kulcsproblémája. A terület legnépszerűbb alapszakja a biológia, mely a 2014-es év általános felvételi eljárásában több mint 700 első helyes jelentkezőt vonzott – nagyjából annyit, mint a képzésterületi listán második földrajz és kémia alapszakok együttesen.

A természettudományi terület – az informatikához és a műszaki képzéshez hasonlóan – inkább a férfiak számára vonzó, különösen magas a férfi hallgatók aránya a biológia alapszakon; női többség csak a terület legkisebb alapszakán, a környezettanon volt tavaly megfigyelhető.

Természettudományi alapképzést viszonylag kevés helyen hirdettek meg 2014-ben; a 12 meghirdető kar/intézmény közül végül 11 helyen indultak ehhez a területhez tartozó alapképzési szakok. A képzés nagyrészt egyetemi karokon zajlik, a főiskolák részesedése a többi területhez képest alacsonynak mondható.

A természettudomány alapképzés tipikusan nappali munkarenden meghirdetett és oktatott terület – az első helyes jelentkezők 80 százaléka nappalis alapképzést célzott meg, e tekintetben az egyes szakok között sem láthatunk kirívó különbségeket.

 
 

 

Atomreaktor a város közepén

Egyetlen magyar egyetem sem dicsekedhet olyan különleges oktatási létesítménnyel, mint a BME Természettudományi Kara: egy igazi, működő atomreaktorral a főváros kellős közepén.

A Műegyetem campusának Petőfi hídhoz közeli részén, az egyik belső udvarban álló vasbeton kupola rejti a Nukleáris Technikai Intézet oktatóreaktorát, amely 1971 óta szolgálja a tudományos kutatást és a hallgatók, valamint a doktoranduszok képzését a nukleáris technika területén. A BME diákjai közül a fizika és az energetikai mérnök alapszak hallgatói vehetnek részt az intézet által szervezett kurzusokon, de más egyetemek és külföldi hallgatók oktatásának is nagy hagyományai vannak.

Idén januárban dél-koreai partnerekkel írt alá megállapodást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a nukleárisszakember-képzésben folytatott együttműködésről. Az oktatóreaktor teljesítménye egy valódi atomerőműhöz, például Pakshoz képest természetesen jelentéktelen, de tökéletesen alkalmas a reaktorokban zajló folyamatok modellezésére. A létesítményhez jól felszerelt radiokémiai laboratóriumok és egy manipulációs kamra is tartozik.

Nem kell aggódni, hogy egyszer az oktatóreaktor miatt pusztul el Budapest: a 2012-ben elvégzett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat szerint a létesítmény működése nem jelent semmilyen veszélyt vagy mérhető terhelést a környezetére, és a legsúlyosabb üzemzavar esetén sem tudna nukleáris katasztrófát okozni.

Vulkán- és ősállatkutatók

A legnépszerűbb szakok rangsorában első helyezett ELTE Természettudományi Karon olyan oktatók állnak a katedrán, akik a legkevésbé sem szobatudósok. A Földrajzi és Földtudományi Intézet munkatársa például Nagy Balázs és Mári László, akik a világ legmagasabban fekvő vulkánján, az Andokban folytatnak az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokat, extrém természeti körülmények között. Az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék tanárai részt vesznek a Kárpát-medence ősi bioszféráját kutató csoportban, amely többek közt az iharkúti „magyar dinoszauruszokat” is felfedezte.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.