Természettudomány

/ 2015.11.26., csütörtök 13:58 /

A természettudományi képzés népszerűsége az elmúlt években nem sokat változott; az első helyes jelentkezők száma alapján értelmezett legnépszerűbb alapszakos képzések között évek óta nem találunk természettudományi szakot. A terület leginkább kedvelt alapszakja a biológia, mely a 2015-ös év általános felvételi eljárásában több mint 700 első helyes nappali munkarendű jelentkezőt vonzott. A képzési terület népszerűségi listáján a második, harmadik és negyedik helyezett alapszakok – a földrajz, a fizika és a kémia – csaknem megegyező létszámú, 300 fő körüli első helyes jelentkezőt tudhatnak magukénak.

A természettudományi terület – hasonlóan az informatikához és a műszaki képzéshez – inkább a férfiak számára vonzó, különösen magas a férfiak aránya a fizika alapszakra jelentkezők között; női többség csak a terület legnagyobb és legkisebb alapszakán, a biológián és a környezettanon figyelhető meg.

Természettudományi alapképzést viszonylag kevés helyen, 13 intézményben hirdettek meg 2015-ben. A képzés nagyrészt egyetemi karokon zajlik, a meghirdetők között hét egyetemi természettudományi kart és négy egyéb egyetemi kart találunk; a főiskolák részesedése ezen a képzési területen kifejezetten alacsonynak mondható.

A természettudomány alapképzéseit tekintve tipikusan nappali munkarenden meghirdetett és oktatott terület – az első helyes jelentkezők 80 százaléka nappalis alapképzést célzott meg, kirívó különbségek az egyes szakok között sem látszanak. A természettudományi mesterképzések közül az első helyes jelentkezőszámot tekintve a biológus és a geográfus szak emelkedik ki (300 körüli jelentkezői létszámmal), de a vegyész, a fizikus vagy az alkalmazott matematikus mesterszak iránt is jelentősnek mondható az érdeklődés.

A diplomás pályakövetési adatok azt mutatják, hogy a terület hallgatói kisebb arányban vállalnak tanulmányaik alatt akár szakterületi, akár nem szakmai munkát. Ez kihathat arra, hogy a végzés után némileg hosszabb az álláskeresési időszak is. A végzettek többnyire formális úton – álláshirdetésre való jelentkezéssel, önéletrajz beküldésével – találnak munkát; a személyes, informális kapcsolatok szerepe e területen az átlagosnál kisebbnek mutatkozik. A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya más képzési területekhez képest kedvezőtlennek mondható, és a friss diplomások havi bruttó jövedelme is bőven hagy kívánnivalót maga után. Valószínűleg ezek a tényezők is szerepet játszanak abban, hogy a képzési terület szakjai nem tartoznak a legnépszerűbbek közé. Mindez nem újdonság és nem magyar sajátosság: e képzések korlátozott vonzereje számos nyugati országban is a felsőoktatás megoldásra váró kulcsproblémái közé tartozik.

Ami a foglalkoztatási helyzetet illeti, a végzettek körében az átlagnál ritkább a határozatlan idejű foglalkoztatási forma. A természettudományi területen végzettek körében a magán-és a közszférában foglalkoztatottak közti megoszlás kiegyenlítettnek mondható. A pályakövetési adatokból kirajzolódik az az érdekes információ, hogy a természettudományi friss diplomások körében az átlagnál nagyobb, tíz százalékot meghaladó a külföldön munkát vállalók aránya. Ez azonban gyakran (az esetek egyharmadában) nem szakterületi munkavállalást jelent.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

termeszettudomany1.jpg
termeszettudomany2.jpg
termeszettudomany3.jpg
termeszettudomany4.jpg

Önálló egyetem az állatorvosképzésnek
A természettudományi képzési területen az intézményi rangsort a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara vezeti, mely a legtöbb jelentkezőt vonzó biológia alapszakon is az élre került. A Rottenbiller utcai kar története jelentős fordulóponthoz közeledik: a felsőoktatás intézményi átszervezésének részeként 2016-ban ismét létrejöhet az önálló Állatorvos-tudományi Egyetem. A szakegyetemmé válással az állatorvosképzés művelőinek régi óhaja valósul meg, és a remények szerint ez a nemzetközi felsőoktatási piacon is erősebb pozíciókhoz juttathatja az intézményt, mely már jelenleg is sok külföldi hallgatót vonz. Az állatorvosképzés budapesti fellegvára története nagyobb részében önálló intézményként működött: 1851-es alapításától 1934-ig többszörös névváltoztatás után főiskolaként, 1952-től ismét önállóan főiskolaként, majd egyetemként 2000-ig.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.