Természettudomány

/ 2015.11.26., csütörtök 13:58 /

A természettudományi képzés népszerűsége az elmúlt években nem sokat változott; az első helyes jelentkezők száma alapján értelmezett legnépszerűbb alapszakos képzések között évek óta nem találunk természettudományi szakot. A terület leginkább kedvelt alapszakja a biológia, mely a 2015-ös év általános felvételi eljárásában több mint 700 első helyes nappali munkarendű jelentkezőt vonzott. A képzési terület népszerűségi listáján a második, harmadik és negyedik helyezett alapszakok – a földrajz, a fizika és a kémia – csaknem megegyező létszámú, 300 fő körüli első helyes jelentkezőt tudhatnak magukénak.

A természettudományi terület – hasonlóan az informatikához és a műszaki képzéshez – inkább a férfiak számára vonzó, különösen magas a férfiak aránya a fizika alapszakra jelentkezők között; női többség csak a terület legnagyobb és legkisebb alapszakán, a biológián és a környezettanon figyelhető meg.

Természettudományi alapképzést viszonylag kevés helyen, 13 intézményben hirdettek meg 2015-ben. A képzés nagyrészt egyetemi karokon zajlik, a meghirdetők között hét egyetemi természettudományi kart és négy egyéb egyetemi kart találunk; a főiskolák részesedése ezen a képzési területen kifejezetten alacsonynak mondható.

A természettudomány alapképzéseit tekintve tipikusan nappali munkarenden meghirdetett és oktatott terület – az első helyes jelentkezők 80 százaléka nappalis alapképzést célzott meg, kirívó különbségek az egyes szakok között sem látszanak. A természettudományi mesterképzések közül az első helyes jelentkezőszámot tekintve a biológus és a geográfus szak emelkedik ki (300 körüli jelentkezői létszámmal), de a vegyész, a fizikus vagy az alkalmazott matematikus mesterszak iránt is jelentősnek mondható az érdeklődés.

A diplomás pályakövetési adatok azt mutatják, hogy a terület hallgatói kisebb arányban vállalnak tanulmányaik alatt akár szakterületi, akár nem szakmai munkát. Ez kihathat arra, hogy a végzés után némileg hosszabb az álláskeresési időszak is. A végzettek többnyire formális úton – álláshirdetésre való jelentkezéssel, önéletrajz beküldésével – találnak munkát; a személyes, informális kapcsolatok szerepe e területen az átlagosnál kisebbnek mutatkozik. A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya más képzési területekhez képest kedvezőtlennek mondható, és a friss diplomások havi bruttó jövedelme is bőven hagy kívánnivalót maga után. Valószínűleg ezek a tényezők is szerepet játszanak abban, hogy a képzési terület szakjai nem tartoznak a legnépszerűbbek közé. Mindez nem újdonság és nem magyar sajátosság: e képzések korlátozott vonzereje számos nyugati országban is a felsőoktatás megoldásra váró kulcsproblémái közé tartozik.

Ami a foglalkoztatási helyzetet illeti, a végzettek körében az átlagnál ritkább a határozatlan idejű foglalkoztatási forma. A természettudományi területen végzettek körében a magán-és a közszférában foglalkoztatottak közti megoszlás kiegyenlítettnek mondható. A pályakövetési adatokból kirajzolódik az az érdekes információ, hogy a természettudományi friss diplomások körében az átlagnál nagyobb, tíz százalékot meghaladó a külföldön munkát vállalók aránya. Ez azonban gyakran (az esetek egyharmadában) nem szakterületi munkavállalást jelent.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

termeszettudomany1.jpg
termeszettudomany2.jpg
termeszettudomany3.jpg
termeszettudomany4.jpg

Önálló egyetem az állatorvosképzésnek
A természettudományi képzési területen az intézményi rangsort a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara vezeti, mely a legtöbb jelentkezőt vonzó biológia alapszakon is az élre került. A Rottenbiller utcai kar története jelentős fordulóponthoz közeledik: a felsőoktatás intézményi átszervezésének részeként 2016-ban ismét létrejöhet az önálló Állatorvos-tudományi Egyetem. A szakegyetemmé válással az állatorvosképzés művelőinek régi óhaja valósul meg, és a remények szerint ez a nemzetközi felsőoktatási piacon is erősebb pozíciókhoz juttathatja az intézményt, mely már jelenleg is sok külföldi hallgatót vonz. Az állatorvosképzés budapesti fellegvára története nagyobb részében önálló intézményként működött: 1851-es alapításától 1934-ig többszörös névváltoztatás után főiskolaként, 1952-től ismét önállóan főiskolaként, majd egyetemként 2000-ig.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Hun–magyar rejtély: új nyilatkozatok árnyalják a „szenzációt”

A szegedi genetikusok nagy vihart kavaró szeptember végi bejelentése után először véleményezi átfogóan a hun–magyar rokonság kérdését történész, paleoantropológus és néprajztudós. A csütörtöki Heti Válasz összeállításából kiderül: a kulturális közelségnek több bizonyítéka is van, a csodafegyvernek tűnő genetika viszont épp a lényeget illetően néma.

A magyar szexmilliárdos pere: 45 milliárd forint a tét

Ismét pert nyert a leggazdagabb magyarok között számon tartott szexmilliárdos, Gattyán György cége az adóhivatallal szemben, egyelőre mégsem látszik a történet vége. A tét 45 milliárd forint. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

„Lehet, hogy Orbán nem diktátor” – mondja az MSZP elnöke

Ha a ballib értelmiség lázas messiáskeresésében eljutott Vona Gáborig, ahhoz csak gratulálni tud Molnár Gyula. A szocialisták elnöke eddig másodhegedűs volt, Botka László visszalépése után viszont ő viszi majd a prímet a pártban. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Miért tartja Lázár János intellektuálisan kiüresedettnek a kormányzást?

Ilyen még nem volt: egy jó esélyekkel kecsegtető voksolás előtt ­a Fidesz meghatározó politikusa választókerületébe való visszavonulásáról beszél. Lehet, hogy Lázár János csak további gyengülését előzné meg, de a háttérben ott áll a Rogán Antallal kialakult konfliktus is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Ingyenes Szürkemarha Vigadalom Budapesten

Díjnyertes szürkemarhákkal, klasszikus finomságokkal és újragondolt ízekkel várják a látogatókat a VI. Szürkemarha Vigadalomra Budapesten, a Vajdahunyad várába.