Természettudomány

/ 2015.11.26., csütörtök 13:58 /

A természettudományi képzés népszerűsége az elmúlt években nem sokat változott; az első helyes jelentkezők száma alapján értelmezett legnépszerűbb alapszakos képzések között évek óta nem találunk természettudományi szakot. A terület leginkább kedvelt alapszakja a biológia, mely a 2015-ös év általános felvételi eljárásában több mint 700 első helyes nappali munkarendű jelentkezőt vonzott. A képzési terület népszerűségi listáján a második, harmadik és negyedik helyezett alapszakok – a földrajz, a fizika és a kémia – csaknem megegyező létszámú, 300 fő körüli első helyes jelentkezőt tudhatnak magukénak.

A természettudományi terület – hasonlóan az informatikához és a műszaki képzéshez – inkább a férfiak számára vonzó, különösen magas a férfiak aránya a fizika alapszakra jelentkezők között; női többség csak a terület legnagyobb és legkisebb alapszakán, a biológián és a környezettanon figyelhető meg.

Természettudományi alapképzést viszonylag kevés helyen, 13 intézményben hirdettek meg 2015-ben. A képzés nagyrészt egyetemi karokon zajlik, a meghirdetők között hét egyetemi természettudományi kart és négy egyéb egyetemi kart találunk; a főiskolák részesedése ezen a képzési területen kifejezetten alacsonynak mondható.

A természettudomány alapképzéseit tekintve tipikusan nappali munkarenden meghirdetett és oktatott terület – az első helyes jelentkezők 80 százaléka nappalis alapképzést célzott meg, kirívó különbségek az egyes szakok között sem látszanak. A természettudományi mesterképzések közül az első helyes jelentkezőszámot tekintve a biológus és a geográfus szak emelkedik ki (300 körüli jelentkezői létszámmal), de a vegyész, a fizikus vagy az alkalmazott matematikus mesterszak iránt is jelentősnek mondható az érdeklődés.

A diplomás pályakövetési adatok azt mutatják, hogy a terület hallgatói kisebb arányban vállalnak tanulmányaik alatt akár szakterületi, akár nem szakmai munkát. Ez kihathat arra, hogy a végzés után némileg hosszabb az álláskeresési időszak is. A végzettek többnyire formális úton – álláshirdetésre való jelentkezéssel, önéletrajz beküldésével – találnak munkát; a személyes, informális kapcsolatok szerepe e területen az átlagosnál kisebbnek mutatkozik. A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya más képzési területekhez képest kedvezőtlennek mondható, és a friss diplomások havi bruttó jövedelme is bőven hagy kívánnivalót maga után. Valószínűleg ezek a tényezők is szerepet játszanak abban, hogy a képzési terület szakjai nem tartoznak a legnépszerűbbek közé. Mindez nem újdonság és nem magyar sajátosság: e képzések korlátozott vonzereje számos nyugati országban is a felsőoktatás megoldásra váró kulcsproblémái közé tartozik.

Ami a foglalkoztatási helyzetet illeti, a végzettek körében az átlagnál ritkább a határozatlan idejű foglalkoztatási forma. A természettudományi területen végzettek körében a magán-és a közszférában foglalkoztatottak közti megoszlás kiegyenlítettnek mondható. A pályakövetési adatokból kirajzolódik az az érdekes információ, hogy a természettudományi friss diplomások körében az átlagnál nagyobb, tíz százalékot meghaladó a külföldön munkát vállalók aránya. Ez azonban gyakran (az esetek egyharmadában) nem szakterületi munkavállalást jelent.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

termeszettudomany1.jpg
termeszettudomany2.jpg
termeszettudomany3.jpg
termeszettudomany4.jpg

Önálló egyetem az állatorvosképzésnek
A természettudományi képzési területen az intézményi rangsort a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara vezeti, mely a legtöbb jelentkezőt vonzó biológia alapszakon is az élre került. A Rottenbiller utcai kar története jelentős fordulóponthoz közeledik: a felsőoktatás intézményi átszervezésének részeként 2016-ban ismét létrejöhet az önálló Állatorvos-tudományi Egyetem. A szakegyetemmé válással az állatorvosképzés művelőinek régi óhaja valósul meg, és a remények szerint ez a nemzetközi felsőoktatási piacon is erősebb pozíciókhoz juttathatja az intézményt, mely már jelenleg is sok külföldi hallgatót vonz. Az állatorvosképzés budapesti fellegvára története nagyobb részében önálló intézményként működött: 1851-es alapításától 1934-ig többszörös névváltoztatás után főiskolaként, 1952-től ismét önállóan főiskolaként, majd egyetemként 2000-ig.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Hogyan cseréljünk diktátort?

Az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót, két rombolót, három cirkálót és több kísérő hajót is a koreai partok közelébe küldött, hogy jelezze: a „stratégiai türelem” időszaka véget ért. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Öngyilkosságok: növekedés a 30 éven aluliak körében

Az elmúlt tíz évben közel negyedével csökkent hazánkban az öngyilkosságok száma. Alleluja? Igen, csakhogy az utolsó három évben a 30 éven aluliak körében emelkedés tapasztalható. Miért? Válaszok a friss Heti Válaszban.

A franciák szeme láttára dőlt össze a politikai rendszer

Sem jobbközép, sem balközép jelölt nem jutott a francia elnökválasztás második fordulójába. A centrista Emmanuel Macron az esélyes a jobboldali radikális Marine Le Pennel szemben, ám nem tudni, milyen többséggel kormányoz majd. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Szent háború Soros ellen: ki mond igazat?

Itt az újabb front a Nyugattal vívott háborúban: a parlament elé került a civilszervezeteket szabályozó törvény. Az átlátható amerikai vagy az átlátszó orosz minta a példa? Minden kiderül a friss Heti Válaszból.

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.