Természettudomány

/ 2015.11.26., csütörtök 13:58 /

A természettudományi képzés népszerűsége az elmúlt években nem sokat változott; az első helyes jelentkezők száma alapján értelmezett legnépszerűbb alapszakos képzések között évek óta nem találunk természettudományi szakot. A terület leginkább kedvelt alapszakja a biológia, mely a 2015-ös év általános felvételi eljárásában több mint 700 első helyes nappali munkarendű jelentkezőt vonzott. A képzési terület népszerűségi listáján a második, harmadik és negyedik helyezett alapszakok – a földrajz, a fizika és a kémia – csaknem megegyező létszámú, 300 fő körüli első helyes jelentkezőt tudhatnak magukénak.

A természettudományi terület – hasonlóan az informatikához és a műszaki képzéshez – inkább a férfiak számára vonzó, különösen magas a férfiak aránya a fizika alapszakra jelentkezők között; női többség csak a terület legnagyobb és legkisebb alapszakán, a biológián és a környezettanon figyelhető meg.

Természettudományi alapképzést viszonylag kevés helyen, 13 intézményben hirdettek meg 2015-ben. A képzés nagyrészt egyetemi karokon zajlik, a meghirdetők között hét egyetemi természettudományi kart és négy egyéb egyetemi kart találunk; a főiskolák részesedése ezen a képzési területen kifejezetten alacsonynak mondható.

A természettudomány alapképzéseit tekintve tipikusan nappali munkarenden meghirdetett és oktatott terület – az első helyes jelentkezők 80 százaléka nappalis alapképzést célzott meg, kirívó különbségek az egyes szakok között sem látszanak. A természettudományi mesterképzések közül az első helyes jelentkezőszámot tekintve a biológus és a geográfus szak emelkedik ki (300 körüli jelentkezői létszámmal), de a vegyész, a fizikus vagy az alkalmazott matematikus mesterszak iránt is jelentősnek mondható az érdeklődés.

A diplomás pályakövetési adatok azt mutatják, hogy a terület hallgatói kisebb arányban vállalnak tanulmányaik alatt akár szakterületi, akár nem szakmai munkát. Ez kihathat arra, hogy a végzés után némileg hosszabb az álláskeresési időszak is. A végzettek többnyire formális úton – álláshirdetésre való jelentkezéssel, önéletrajz beküldésével – találnak munkát; a személyes, informális kapcsolatok szerepe e területen az átlagosnál kisebbnek mutatkozik. A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók aránya más képzési területekhez képest kedvezőtlennek mondható, és a friss diplomások havi bruttó jövedelme is bőven hagy kívánnivalót maga után. Valószínűleg ezek a tényezők is szerepet játszanak abban, hogy a képzési terület szakjai nem tartoznak a legnépszerűbbek közé. Mindez nem újdonság és nem magyar sajátosság: e képzések korlátozott vonzereje számos nyugati országban is a felsőoktatás megoldásra váró kulcsproblémái közé tartozik.

Ami a foglalkoztatási helyzetet illeti, a végzettek körében az átlagnál ritkább a határozatlan idejű foglalkoztatási forma. A természettudományi területen végzettek körében a magán-és a közszférában foglalkoztatottak közti megoszlás kiegyenlítettnek mondható. A pályakövetési adatokból kirajzolódik az az érdekes információ, hogy a természettudományi friss diplomások körében az átlagnál nagyobb, tíz százalékot meghaladó a külföldön munkát vállalók aránya. Ez azonban gyakran (az esetek egyharmadában) nem szakterületi munkavállalást jelent.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

termeszettudomany1.jpg
termeszettudomany2.jpg
termeszettudomany3.jpg
termeszettudomany4.jpg

Önálló egyetem az állatorvosképzésnek
A természettudományi képzési területen az intézményi rangsort a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara vezeti, mely a legtöbb jelentkezőt vonzó biológia alapszakon is az élre került. A Rottenbiller utcai kar története jelentős fordulóponthoz közeledik: a felsőoktatás intézményi átszervezésének részeként 2016-ban ismét létrejöhet az önálló Állatorvos-tudományi Egyetem. A szakegyetemmé válással az állatorvosképzés művelőinek régi óhaja valósul meg, és a remények szerint ez a nemzetközi felsőoktatási piacon is erősebb pozíciókhoz juttathatja az intézményt, mely már jelenleg is sok külföldi hallgatót vonz. Az állatorvosképzés budapesti fellegvára története nagyobb részében önálló intézményként működött: 1851-es alapításától 1934-ig többszörös névváltoztatás után főiskolaként, 1952-től ismét önállóan főiskolaként, majd egyetemként 2000-ig.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.

Az M1 és a TV2 bukása után az Echo Tv lenne az új csodafegyver

Kálmán Olga a Hír Tv-be megy, az Echo lesz az új Hír TV, az ATV tulajdonosa Orbán Viktort védi és Andy Vajnával vacsorázik. „Ebben a televízióban mi folyik?” – kérdezte a Hit Gyülekezete tévéjében Tamás Gáspár Miklós. A csütörtöki Heti Válaszban mindent megmagyarázunk.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.