Természettudomány

/ 2016.11.24., csütörtök 15:16 /

Az elmúlt években a természettudomány képzési terület népszerűsége az első helyes jelentkezők száma alapján nem kiemelkedően magas, az összes képzési szintet nézve a jelentkezők 3,5 százaléka, az alap- és osztatlan mesterképzésekre jelentkezők három százaléka választja első helyen. A felvett hallgatók között a képzési terület részesedése ennél valamivel magasabb, négy százalék körüli. Az alap- és osztatlan mesterképzési szakokra felvettek létszáma ugyanakkor két százalékkal, 2200-ra emelkedett a tavalyihoz képest.

2016-ban természettudományi alapképzést 13 intézményben vagy karon hirdettek meg. Idén ősszel a nappali munkarendre felvett hallgatók valamivel több mint fele a három fővárosi egyetem valamelyikén kezdhette meg tanulmányait, a többiek legnagyobb része valamelyik vidéki nagyváros (tudomány)egyetemének természettudományi karán. A kisebb egyetemek részesedése ezen a képzési területen a többi területhez képest valamivel alacsonyabb.

A legnépszerűbb alapszakos képzések között minden munkarendet és finanszírozási formát vizsgálva évek óta nem találunk természettudományi szakot, de az állami ösztöndíjjal támogatott nappali munkarendű képzések felvettjei között a biológia alapszakos hallgatók képezik idén a hatodik legnépesebb csoportot. A képzési terület legnépszerűbb alapszakja szintén a biológia, mely a 2016-os általános felvételi eljárásában nappali munkarendű képzésben több mint 700 első helyes jelentkezőt vonzott, és körülbelül ugyanennyi felvett kezdhette meg a tanulmányait.

A képzési terület második legnépszerűbb szakja a földrajz alapszak, melyen több mint háromszáz első helyes jelentkező és nappali munkarendre felvett hallgató volt idén. A sorban harmadik a fizika alapképzés, amelyet nappali munkarendben 275-en választották első helyen, és 228-an jutottak be erre a képzésre.

A természettudomány képzési terület az alapképzéseit tekintve tipikusan nappali munkarenden meghirdetett és oktatott terület – az első helyes jelentkezők túlnyomó többsége nappali munkarendben oktatott természettudományi alapképzést célzott meg, s e tekintetben az egyes szakok között sem láthatunk jelentős különbségeket.

A diplomás pályakövetési adatok azt mutatják, hogy a természettudományi terület hallgatói kisebb arányban vállalnak tanulmányaik alatt munkát. Ez összefüggésben lehet a végzés utáni némileg hosszabb álláskeresési idővel is. A terület végzettjei körében az átlagnál ritkább a határozatlan idejű foglalkoztatási forma, megoszlásuk a magán- és közszféra foglalkoztatottjai között kiegyenlítettnek mondható. A pályakövetési adatok alapján érdemes kiemelni, hogy a természettudományi friss diplomások körében az átlagnál nagyobb, tíz százalékot meghaladó a külföldön munkát vállalók aránya, ugyanakkor ez az esetek egyharmadában nem szakterületi munkavállalást jelent.

A képzési terület szakjain általában magas az első helyes jelentkezők bejutási aránya, ugyanakkor a nagy presztízsű egyetemeken éles verseny van a bekerülésért, amit a magas, 400 pont feletti pontátlagok is jeleznek.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

termeszettudomany_01.jpg
termeszettudomany_02.jpg
termeszettudomany_03.jpg
termeszettudomany_04.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.