Természettudomány

/ 2016.11.24., csütörtök 15:16 /

Az elmúlt években a természettudomány képzési terület népszerűsége az első helyes jelentkezők száma alapján nem kiemelkedően magas, az összes képzési szintet nézve a jelentkezők 3,5 százaléka, az alap- és osztatlan mesterképzésekre jelentkezők három százaléka választja első helyen. A felvett hallgatók között a képzési terület részesedése ennél valamivel magasabb, négy százalék körüli. Az alap- és osztatlan mesterképzési szakokra felvettek létszáma ugyanakkor két százalékkal, 2200-ra emelkedett a tavalyihoz képest.

2016-ban természettudományi alapképzést 13 intézményben vagy karon hirdettek meg. Idén ősszel a nappali munkarendre felvett hallgatók valamivel több mint fele a három fővárosi egyetem valamelyikén kezdhette meg tanulmányait, a többiek legnagyobb része valamelyik vidéki nagyváros (tudomány)egyetemének természettudományi karán. A kisebb egyetemek részesedése ezen a képzési területen a többi területhez képest valamivel alacsonyabb.

A legnépszerűbb alapszakos képzések között minden munkarendet és finanszírozási formát vizsgálva évek óta nem találunk természettudományi szakot, de az állami ösztöndíjjal támogatott nappali munkarendű képzések felvettjei között a biológia alapszakos hallgatók képezik idén a hatodik legnépesebb csoportot. A képzési terület legnépszerűbb alapszakja szintén a biológia, mely a 2016-os általános felvételi eljárásában nappali munkarendű képzésben több mint 700 első helyes jelentkezőt vonzott, és körülbelül ugyanennyi felvett kezdhette meg a tanulmányait.

A képzési terület második legnépszerűbb szakja a földrajz alapszak, melyen több mint háromszáz első helyes jelentkező és nappali munkarendre felvett hallgató volt idén. A sorban harmadik a fizika alapképzés, amelyet nappali munkarendben 275-en választották első helyen, és 228-an jutottak be erre a képzésre.

A természettudomány képzési terület az alapképzéseit tekintve tipikusan nappali munkarenden meghirdetett és oktatott terület – az első helyes jelentkezők túlnyomó többsége nappali munkarendben oktatott természettudományi alapképzést célzott meg, s e tekintetben az egyes szakok között sem láthatunk jelentős különbségeket.

A diplomás pályakövetési adatok azt mutatják, hogy a természettudományi terület hallgatói kisebb arányban vállalnak tanulmányaik alatt munkát. Ez összefüggésben lehet a végzés utáni némileg hosszabb álláskeresési idővel is. A terület végzettjei körében az átlagnál ritkább a határozatlan idejű foglalkoztatási forma, megoszlásuk a magán- és közszféra foglalkoztatottjai között kiegyenlítettnek mondható. A pályakövetési adatok alapján érdemes kiemelni, hogy a természettudományi friss diplomások körében az átlagnál nagyobb, tíz százalékot meghaladó a külföldön munkát vállalók aránya, ugyanakkor ez az esetek egyharmadában nem szakterületi munkavállalást jelent.

A képzési terület szakjain általában magas az első helyes jelentkezők bejutási aránya, ugyanakkor a nagy presztízsű egyetemeken éles verseny van a bekerülésért, amit a magas, 400 pont feletti pontátlagok is jeleznek.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

termeszettudomany_01.jpg
termeszettudomany_02.jpg
termeszettudomany_03.jpg
termeszettudomany_04.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.