Természettudomány

/ 2017.11.30., csütörtök 14:31 /

Az elmúlt években a természettudomány képzési terület népszerűsége az első helyes jelentkezők száma alapján nem volt kiemelkedően magas. Az összes képzési szintet nézve a jelentkezők három százaléka, több mint háromezer fő, az alap- és osztatlan mesterképzésekre jelentkezők két és fél százaléka, közel kétezer fő választja elsőnek az ide tartozó hét alapképzés valamelyikét. A felvett hallgatók között a képzési terület részesedése valamivel magasabb, három és fél százalék körüli.

2017-ben természettudományi alapképzést 12 intézményben vagy karon hirdettek meg. Idén ősszel a nappali munkarendre felvett hallgatók valamivel több mint fele a három fővárosi egyetem valamelyikén kezdhette meg tanulmányait.

A legnépszerűbb alapszakos képzések között minden munkarendet és finanszírozási formát vizsgálva évek óta nem találunk természettudományi szakot, de az állami ösztöndíjjal támogatott nappali munkarendű képzések felvettjei között idén a biológia alapszakos hallgatók képezik a kilencedik legnépesebb csoportot. A képzési terület legnépszerűbb alapszakja is a biológia, mely a 2017-es év általános felvételi eljárásában nappali munkarendű képzésben közel 700 első helyes jelentkezőt vonzott, és körülbelül ugyanennyi felvett kezdhette meg tanulmányait. A képzési terület második legnépszerűbb szakja a földrajz alapszak, amelyen több mint kétszáz első helyes jelentkező és nappali munkarendre felvett hallgató volt idén. A sorban harmadik a matematika alapképzés volt, melyet hasonló számban választottak a jelentkezők nappali munkarendben első helyen, és körülbelül ugyanannyian jutottak be erre a képzésre.

A természettudomány képzési terület az alapképzéseit tekintve jellemzően nappali munkarenden meghirdetett és oktatott terület. E tekintetben az egyes szakok között sem látunk jelentős különbségeket: a levelező munkarendű hallgatók aránya a földrajz alapképzés esetében a legmagasabb, de itt is csupán 15 százalék körüli. A felvettek többségét az állami ösztöndíjas képzésekre jelentkezők adják a képzési területen, arányuk minden szakon 90 százalék fölötti. Nagyobb különbségeket figyelhetünk meg a szakok között a felvettek nemi arányait illetően.

Míg a nők részaránya meghaladja a 60 százalékot a biológia és a környezettan alapszakra felvettek körében, arányuk csak 40 százalék körüli a földrajz, a földtudomány, a matematika és a kémia szakos felvettek között, a fizika alapszakos felvetteknek pedig már a háromnegyede férfi.

A rangsorelemzés alapján elmondható, hogy a képzési terület szakjain általában magas az első helyes jelentkezők bejutási aránya, ugyanakkor a nagy presztízsű egyetemeken komoly verseny van a bekerülésért, amit a magas, 400 pont feletti pontátlagok is jeleznek.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

termeszettudomany_01.jpg
termeszettudomany_02.jpg
termeszettudomany_03.jpg
termeszettudomany_04.jpg

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.