Természettudomány

/ 2017.11.30., csütörtök 14:31 /

Az elmúlt években a természettudomány képzési terület népszerűsége az első helyes jelentkezők száma alapján nem volt kiemelkedően magas. Az összes képzési szintet nézve a jelentkezők három százaléka, több mint háromezer fő, az alap- és osztatlan mesterképzésekre jelentkezők két és fél százaléka, közel kétezer fő választja elsőnek az ide tartozó hét alapképzés valamelyikét. A felvett hallgatók között a képzési terület részesedése valamivel magasabb, három és fél százalék körüli.

2017-ben természettudományi alapképzést 12 intézményben vagy karon hirdettek meg. Idén ősszel a nappali munkarendre felvett hallgatók valamivel több mint fele a három fővárosi egyetem valamelyikén kezdhette meg tanulmányait.

A legnépszerűbb alapszakos képzések között minden munkarendet és finanszírozási formát vizsgálva évek óta nem találunk természettudományi szakot, de az állami ösztöndíjjal támogatott nappali munkarendű képzések felvettjei között idén a biológia alapszakos hallgatók képezik a kilencedik legnépesebb csoportot. A képzési terület legnépszerűbb alapszakja is a biológia, mely a 2017-es év általános felvételi eljárásában nappali munkarendű képzésben közel 700 első helyes jelentkezőt vonzott, és körülbelül ugyanennyi felvett kezdhette meg tanulmányait. A képzési terület második legnépszerűbb szakja a földrajz alapszak, amelyen több mint kétszáz első helyes jelentkező és nappali munkarendre felvett hallgató volt idén. A sorban harmadik a matematika alapképzés volt, melyet hasonló számban választottak a jelentkezők nappali munkarendben első helyen, és körülbelül ugyanannyian jutottak be erre a képzésre.

A természettudomány képzési terület az alapképzéseit tekintve jellemzően nappali munkarenden meghirdetett és oktatott terület. E tekintetben az egyes szakok között sem látunk jelentős különbségeket: a levelező munkarendű hallgatók aránya a földrajz alapképzés esetében a legmagasabb, de itt is csupán 15 százalék körüli. A felvettek többségét az állami ösztöndíjas képzésekre jelentkezők adják a képzési területen, arányuk minden szakon 90 százalék fölötti. Nagyobb különbségeket figyelhetünk meg a szakok között a felvettek nemi arányait illetően.

Míg a nők részaránya meghaladja a 60 százalékot a biológia és a környezettan alapszakra felvettek körében, arányuk csak 40 százalék körüli a földrajz, a földtudomány, a matematika és a kémia szakos felvettek között, a fizika alapszakos felvetteknek pedig már a háromnegyede férfi.

A rangsorelemzés alapján elmondható, hogy a képzési terület szakjain általában magas az első helyes jelentkezők bejutási aránya, ugyanakkor a nagy presztízsű egyetemeken komoly verseny van a bekerülésért, amit a magas, 400 pont feletti pontátlagok is jeleznek.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

termeszettudomany_01.jpg
termeszettudomany_02.jpg
termeszettudomany_03.jpg
termeszettudomany_04.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.