valasz.hu/gasztronomia/dezsonek-meg-kell-halnia-35188

http://valasz.hu/gasztronomia/dezsonek-meg-kell-halnia-35188

A betűleves

/ 2018.01.10., szerda 18:40 /

Amikor Michael D. Gershon, a Columbia Egyetem tanszékvezető professzora előállt az ötlettel, hogy a bélrendszer is gondolkodik, tudóstársai kikacagták. „Persze – gúnyolódtak –, kell egy zsigeri agy, hogy elolvashassa a betűtésztát!” Nem is sejtették, mennyire a lényegre tapintottak. Hangulatunkat a gyomorműködésünk határozza meg. Bélrendszerünknek nemcsak a táplálékot kell feldolgoznia, hanem érzelmeinket is. Csalódásaink pedig nehezebben emészthetők.

Az Egyesült Államokban a Baton Rouge magazin már 1867-ben reklámozta – mint konyhai újdonságot – az alphabetical soup tésztáját, amely „főzés után is megtartja eredeti formáját”. Versláb vagy borjúláb? Az amerikai has számára nem volt kérdés: jöhetett mindkettő.

Ám mit tehet szegény magyar gyomor? Még görcsbe sem rándulhat, legfeljebb gorcsbe, hiszen a hagyományos latin ábécében 26 betű található. A magyarban meg 44. Hogy olvasson ilyen feltételek mellett a magyar bendő Kosztolányi-verset? Abban minden csupa ő, csupa ű, csupa á, csupa é. A betűlevesben azonban ilyen nincs. Hiába hittük azt a korgó gyomor szellemi táplálékáról (akár hamis hús-, akár konzerv paradicsomlében úszik), hogy a kádári menza találmánya.

Nem az. A Campbell Soup, a H. J. Heinz Company már a számlevest is forgalmazza az 1880-as évektől kezdve. A magyar betűleves – a hosszú magánhangzók hiánya miatt – mindig is olvashatatlan volt. Nyilván ezért jelent a szlengben ma is értelmetlen, zagyva dolgot: „Kevés vagy, mint betűtésztában a cselekmény!” Pedig a betűtészta – a kerék és a mobiltelefon mellett – az emberiség harmadik legfontosabb találmánya. Evés ürügyén megtanítani valakit olvasni, zseniális ötlet. De ki akar ma olvasni?

Egy elszánt német fogyasztó levelet írt a tasakos betűlevest forgalmazó Maggi cégnek: tekintettel van-e a gyártó a betűk előfordulásának gyakoriságára, vagy csak úgy zsupsz, belecsúsztatja őket a zacskóba? A válasz így hangzott: „A tasak minden betűfajtából 13-15 darabot tartalmaz. Ha valamelyik betűtípusból (például „A” vagy „T”) aránytalanul több került a termékbe, az csomagolástechnikai kérdés.”

A betűtésztának tehát semmi köze a scrabble-höz. Sem az akronimák (betűszavak) elszaporodásához. A New Deal idején (1933–1938 között) Franklin D. Roosevelt amerikai elnök vezette be a mozaikszavakat (WHO, CIA, FBI), és az iskolai menzákon kötelezővé tették a betűlevest, hogy a kisiskolások megértsék a mozaikszavak értelmét.

Hasonló kísérletre Szombathelyen is sor került 2016-ban. Fiatal művészek egy csoportja a városi csónakázótóba méteres gumibetűket helyezett. Az olvasni vágyó kirándulók csónakáztak az óriási betűlevesben. Hogy mit találtak benne? Többnyire csak szóközöket. Hosszú magánhangzó ott sem volt.

Bár erre manapság semmi szükség. A magyar énekesek többsége már nem tesz különbséget rövid és hosszú magánhangzó között, a prozódia rég ment a levesbe, ráadásul pár éve megszületett a rovásírásos betűtészta is. Tönkölybúzából. És ez rendjén is volna. Magyar levesbe magyar betű. A gond csak az, hogy gyerekkoromban a paradicsomleves rég kihűlt, mire kiraktam a nevemet. Ez most a székely-magyar rovásírással, amely minden hangra külön jelet alkalmaz, attól tartok, hogy még döcögősebb lesz.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!