A kakaófától a krampuszig

Csokoládémúzeum Bécsben

/ 2018.03.21., szerda 14:23 / Hírforrás: Válasz.hu

Hány múzeum is van Bécsben? A Wikipédia szerint 106, köztük olyan csudák is, mint a Cipő- vagy a Kéményseprő-múzeum, de például az Erste Bank – létező – múzeuma nincs a listán, ami a számadat pontosságát máris gyanússá teszi. Úgyhogy mondjuk azt, hogy legalább 100-110, és akkor a művészeti galériákról, templomokról, kastélyokról és egyéb építészeti látnivalókról még nem szóltunk. Ezek közül az egyik a Schokomuseum.

Igazi megváltás volt, amikor az idei tél legcudarabb havazásából kikecmeregve megérkeztünk a 12. kerületbe, Meidlingbe. A környék ipari létesítményei közül messziről kiragyog a sárga-rózsaszínben pompázó gyárépület. Parkolni egy kis beugró udvarban tudunk, de buszparkolójuk is van. A bejáratot lehet, hogy más se találja meg elsőre: elvonja az ember figyelmét az éppen vele szemben lévő boltajtó meg az összes kirakati finomság.

De ne, ne legyünk ilyen gyenge jellemek, irány a múzeum! 9-től 4-ig vannak nyitva, csoportok esetén lehet egyezkedni. A belépés 5 év alatt ingyenes, 5 és 10 év közöttieknek 5 euró, 11 évesnél idősebb látogatóknak 6 euró. Ezért a pénzért nemcsak megnézhetjük, de végig is kóstolhatjuk a háromféle folyékony csokoládéalaptól a kész bonbonok, pralinék és nápolyik bőséges választékáig. Felnőttek további két, 5 és 18 év közötti ifjoncok egy euróért vehetnek részt német vagy angol nyelvű tárlatvezetésen, de erre nem biztos, hogy érdemes áldozni, mert a magyar látogatók itt igazán el vannak kényeztetve: a kiállítás igen nagy részén háromnyelvűek a feliratok – és a harmadik a magyar!

Maga az épület olyan csúnya, amilyen csúnya egy 1950-es évekből származó gyár csak lehet. De a fogadótérben a növények és az alkalmazottak is mosolyognak, a kasszánál ajándék banáncsokival kedveskednek, miközben a hátunk mögött kitódul egy tucat, láthatóan elégedett óvodás. A házimoziban kezdünk: egy tízperces, jól összerakott filmecske (magyar hangbemondással!) ismertet meg a Heindl családdal, az üzem és a múzeum történetével. Mert igen: ez nem állami intézmény, hanem egy családi vállalkozás egyik „melléküzemága”. Nem is kicsi.

A kiállítás egyik fele a földszinti terekben helyezkedik el: jól kiválasztott illusztrációkkal kísért tablósorozat és néhány tárlónyi tárgy mutatja be a kakaó történetét, kezdve a Kr. előtt 1500 körüli olmékokkal – akik már használták – és a majákkal, akik Kr. után 600 körül már termesztették. Aztán jöttek az aztékok, akik a XV–XVII. században egyszerűen keserű víznek, „xoco-atl”-nak titulálták a vízzel kevert kakaóport, és már meg is lett a csokoládé neve. Már ők is tettek bele egy kis vaníliát vagy Cayenne-borsot. Az aztékokról az is kiderül, hogy adó fejében vagy kereskedőktől szerezték be a kakaót, és nem súlyra, hanem darabra számolták.

A kakaóbab fontos fizetőeszköz volt, Cortez 1519-ben több mint ezer tonnát talált belőle a frissiben meghódított Mexikó uralkodójának, Moctezumának a palotájában. Érdemes rápillantani arra a tárlóra, amely a kakaóbab feldolgozásának eredeti eszközeit kínálja. Engem különösen a szép, faragott kavarók hoznak lázba, ezeket az amerikai kontinensen ma is forgatják.

A kakaót Európában eleinte csak csokoládéital készítéséhez használták, ára miatt csupán a leggazdagabbak. Ők aztán nagyjából mindent beleraktak, ami ritka és drága gyarmatáru volt: a nádcukor mellett szegfűszeget, ánizst, szerecsendiót, borsot, paprikát, fahéjat, csilit, rózsavizet, narancslevet – és melléjük egy kis hazai sót… Idő kellett hozzá, míg ezek a vadhajtások lekoptak. Viszont rájöttek egy előnyös újításra: víz helyett tejjel főzték, így simább és finomabb lett.

Itt meg kell torpannunk egy pillanatra: egy tabló ugyanis arról tudósít, amit a filmen is láttunk, s ami Heindlék egyik büszkesége. Hogy ugyanis „fair-trade” kakaóval dolgoznak. A család fiatalabb nemzedékéből ketten, Walter és Barbara 2014-ben el is mentek Elefántcsontpartra megnézni, hol és hogyan terem az alapanyag, amelyet használnak. Ekkor a világ kakaókereskedelmének mindössze 1,2 százaléka származott „tisztességes” forrásból – ami egyszerűen azt jelenti, hogy a harmadik világ gazdálkodói is jussanak méltányos haszonhoz, és dolgozzanak emberi körülmények között.

A Heindl cég azóta is részt vesz a programban, sőt abban a fejlesztésben is, amely a helyi termelést igyekszik modernizálni, gazdaságosabbá és jövedelmezőbbé tenni. És ez még nem minden: a gyár tetőzetének nagy részén napelemek sorakoznak, a termelésben emitt keletkező hőt amott visszaforgatják más berendezésekbe. A divatos kulcsfogalmak lábnyomokról és fenntarthatóságról itt koránt sem üres szólamok.

Saly Noémi irodalomtörténész bécsi beszámolója a Magyar Konyha Online oldalán olvasható el! 

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.