A sörpiac szabályozását követelik a kisüzemi főzdék

/ 2017.03.22., szerda 16:35 / Hírforrás: Válasz.hu

Újabb csata a magyar sörháborúban: közleményben üdvözli a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete a kormány törekvését, amellyel megvizsgálnák a sörgyárak működését és a sörpiac szabályozását. Szerintük a lépés mindenképpen indokolt és szükséges: a vizsgálat bizonyosan több, versenyjogilag aggályos tevékenységre derít majd fényt.

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete levélben fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, melyben kérte, hogy szülessenek meg azok a döntések, amelyek biztosítják nekik a szabad piacra lépés és a tisztességes piaci verseny feltételeit a HoReCa szektorban.

Amíg Magyarországon 3-4 multinacionális vállalat uralja a piac több mint 90 százalékát, addig 60-65 magyar kisüzemi sörfőzde a piac 1 százalékán versenyez leginkább egymással azokon a helyeken, ahová egyáltalán engedik termékeiket árulni.

 A KSE szerint a multinacionális, tőkeerős, nagyipari sörgyártók marketing és egyéb szerződéses köntösbe bújtatott, ténylegesen azonban inkább piacot vásároló szerződések keretében, anyagi juttatásokért cserében kitiltják a kisüzemi söröket a magyar vendéglátóhelyek sörcsapjairól.  Ezzel a csapolt sörpiac el van zárva a hazai kisüzemi gyártók és az érdemi, valódi minőségi verseny elől.

Becslések szerint a piac legalább 90%-a érintett lehet valamilyen formában a verseny-korlátozásában. Az előre kifizetett, piacvásárlást jelentő támogatások helyszínenként elérhetik az 5-15 millió forintot. A hazai kisüzemek ezzel nem tudnak és nem is fognak tudni versenyezni.

A jelenség azon túl, hogy számos versenyjogi aggályt felvet, jelentős káros hatást eredményez:

- nem a termékek versenyeznek a vendéglátóhelyeken a fogyasztók kegyeiért, hanem a multik támogatásai versenyeznek a vendéglátóhelyek kisajátításáért;

- az árak a fogyasztók számára emelkednek, mert az előre kifizetett “támogatásokat” később a multiknak “vissza kell keresni”;

- a csapolt piac elzárása áttételes, közvetett hatásain keresztül korlátozza a kisüzemi sörök üveges piaci forgalmát is;

- a helyi és regionális magyar sörfőzdék sem helyben, sem regionálisan nem férnek hozzá magyarországi fogyasztóikhoz, nem beszélve az esetlegesen új piacokra való belépéssel, így esélyük sincs fejlődni, növekedni.

A Gazdasági Versenyhivatal néhány éve egy másik multinacionális cég kérésére már vizsgálta a csapolt sörök piacát és számos jogsértést állapított meg. Ennek ellenére az ott megszületett döntés semmilyen kedvező változást nem eredményezett eddig a hazai sörfőzőknek.

Becsléseink és nemzetközi példák szerint, valamint a fogyasztók mérhetetlen mennyiségű pozitív visszajelzései alapján a jelenlegi magyar sörpiacon 10-20%-os piaci részesedéssel kellene rendelkezni magyar kisüzemi főzdéknek. Ez 2-3000 új munkahely létrehozását jelentené. Ez a szám akkor tudna teljesülni, kapacitásaikat a kisüzemi főzdék akkor tudnák bővíteni, ha a termékeik nem lennének elzárva a piaci verseny elől.

A Magyar Konyha Online oldalán további híreket olvashat el! 

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli nagykövet: „Nem védeném meg Sorost csak azért, mert zsidó”

Soros György kritizálása önmagában nem antiszemitizmus – mondja Izrael budapesti nagykövete. Yossi Amrani egyetért azokkal a magyarokkal, akik nem akarják, hogy külföldről mondják meg nekik, mit szabad a saját országukban, s Brüsszelről sincs jó véleménnyel. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.