Akinek lámpást adott kezébe az Úr

/ 2010.09.08., szerda 18:30 /

Diogenész, ókori görög bölcs állítólag azzal bosszantotta a korinthosziakat, hogy fényes nappal égő lámpással a kezében járkált az utcákon, s amikor megkérdezték tőle, mit keres, azt válaszolta: "Embert keresek!"

Erre céloz Jancsó Miklós is, amikor filmje címében azt állítja: "Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten". De igaz embert ő sem talált. A mai Magyarországon már az is meglepetés, ha valaki a Pesti Lámpás (V., Károlyi Mihály utca 12.) nevű éttermet megtalálja. Na, nem mintha nagyon el lenne rejtve, hiszen a Belváros szívében, a historizáló neoreneszánsz stílusban felújított Ybl-palota földszintjén működik, csak épp manapság nem szokás étterembe járni. Pedig lámpással sem kereshetnénk jobb helyszínt egy "polgári ihletésű" étteremnek, mint a hajdani Pesti Hazai Első Takarékpénztár átriuma. Nem véletlen, hogy már megnyitásakor (1869-ben) is étterem működött itt, sőt a saroktorony alatti helyiségben kávéház. Aztán befészkelte magát az épületbe a Vízművek (meg az enyészet), s a felújítás után (1999-ben) mindent elölről kellett kezdeni.

Ám Mahut Zsoltnak ez csak kihívás volt. A zsámbéki Lámpás étterem (és galéria) tulajdonosa csak ránézett a háromhajós, keresztboltozatos kapualjra, kicsit hallgatta a belső udvarban csobogó szökőkutat, s már döntött is, ugyanazt a hangulatot fogja itt megteremteni, mint Zsámbékon: "az ízek és ízes szavak találkozását". Étterem, képzőművészeti kiállítás, koncert és pódiumműsor. A sors azonban nem mindig szíveli a harmóniát. Mire elkészült a Pesti Lámpás, a "jávorpálos" úri étterem, ahogy egyesek tréfásan nevezték, végéhez érkezett Mahut Zsolt élete is. Éppen négy esztendeje.

Az éttermet azóta barátja és üzlettársa, Tóth Zsolt viszi. A régi szellemben. Magyar gasztronómiai hagyományokra építő, a korszerű technológiát felhasználó "kézműves konyha", friss, szezonális alapanyagokból, kistermelőktől vásárolt hozzávalókkal, saját cukrászattal. "Ambiciózus, útkereső konyha" - írta róla az Alexandra étteremkalauz legutóbbi kiadásában. Mára azonban Lipher Tamás séf az oroszlánkörmeit is kimutatta. Bösztöri kecskesajt (egy kiskunsági tanyáról) sült zöldalmával, tökmagolajos (kicsit kesernyés) tölgysalátával. Elegáns vörösboros szilvaleves, fahéj - habbal, a nyárutó fogása. Édesburgonya-krémleves, selymes és pikáns, kókusztejjel és chili paprikával ízesítve. (Csípőssége "késleltetve" jelenik meg, s nem is túl erős.) A kelkáposztafőzelék (természetesen rántás nélkül) roppanó és karakteres, hozzá mangalicakolbász-chips. De olyan elegáns, játékosan pihekönnyű, mintha fityiszt akarna mutatni a hagyományos magyar konyha ellenségeinek. És folytathatnánk a sort további fogásokkal. A törzsvendégek körében már-már klasszikus "Ybl" kacsatrió: konfitált comb, grillezett máj, omlós, rózsaszín, sou-vide-olt mell, Amedei csokoládéval ízesített fekete szedermártással, vagy a malachoz készült pompás dijoni mustárszósz, amihez az akácmézet rokonának, a tápiószelei Boros Lászlónak a méhészetéből hozta. És szinte mindegy, hogy a házi kenyér nem eléggé karakteres és ropogós, a burgonyafánk langyos és unalmas, a sült gnocchi (amit makacsul "h" betű nélkül írnak) rágós és nehézkes - a Pesti Lámpás ár/érték arányban ínyenceknek ajánlható hely. Főként a napi menüt tekintve, ahol 1350 forintért kínálnak három fogást.

A petróleumlámpákról pedig (amiből az étteremben jó néhányat összegyűjtöttek) a hajdani legendás figura, Lámpás Rudi jut eszünkbe. A régi Tabán szívében, a Kereszt téren működött Albecker Albert vendéglője, ahol remek sashegyi vöröset és szikrai kadarkát mértek. A Filléres budapesti útikalauz nevű kiadványból tudjuk, hogy a derék Al-Beckr (aki a hiedelemmel ellentétben nem sváb, hanem arab felmenőkkel büszkélkedhetett) egy különös szolgáltatásáról volt híres. Az átmulatott éjszaka után a tántorgó léptekkel hazainduló vendéget égő lámpással kísérték hazáig. Az őrangyal a pesti éjszaka ismert alakja volt: Lámpás Rudi. Hogy az igaz embert megtalálták-e, nem tudom. Gyanítom, többnyire beérték azzal is, ha a lump vendég lakása előkerült.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.