valasz.hu/gasztronomia/szalonczukkedli-34121

http://valasz.hu/gasztronomia/szalonczukkedli-34121

Baha-rahha-rahaha

/ 2016.12.22., csütörtök 13:27 /

A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe. Jézus halászcsónakból prédikál a sokasághoz, a templomadót egy hal szájából kivett pénzzel fizeti meg (a halpénz a bőség jele), az első négy apostol mindegyike halász volt.

Galilea tengere mellett járva Krisztus így szól a hálót vető Simonhoz és Andráshoz: „Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok.” Emberhalász az, aki a mély sötétjéből a fénybe segíti a lelkeket. A korai keresztények az üldöztetések idején két negyedkört rajzoltak a házfalakra: amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet. A motívum népszerűségében szerepet játszhatott egy szójáték is: ha a „Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó” szavak görög kezdőbetűit összeolvassuk, akkor azt a szót kapjuk, ichtüsz. Márpedig ez görögül halat jelent. Így lett jelkép a hal. És böjti eledel. Hal nélkül tehát nincs karácsony. A kérdés inkább az, hal van-e?

Valamikor volt. Kálti Márk levéltáros írja a Képes krónikában, hogy I. András királyunk 1053-ban ötven vizát küldött III. Henrik német-római császár éhező seregének megsegítésére. A XIV. században annyi halfajta élt az országban, hogy egy francia dominikánus barát szerint a parasztok kenyér helyett halat ettek. A híres török utazó, Evlia Cselebi azt mondja 1664-ben, hogy elég megmeríteni fejfedőnket a Dunában, biztos, hogy halak ficánkolnak benne. Az angol orvos, Edward Browne meg egyenesen azt írja úti jegyzeteiben, hogy a Tisza két rész vízből és egy rész halból áll. Viza, harcsa, süllő, csuka, pozsár, márna, menyhal, compó, kecsege, kilencszemű hal, csík, kophal. A XVI. századi Szakácstudomány és a XVII. századi Bornemissza fejedelemasszony-féle szakácskönyv több mint félszáz halfajtát sorol fel.

Hogyan lett ebből argentin hekk, nílusi sügér, kazah ruhafogas? Rejtély. Mindenesetre ideje volna átírni Kodály Zoltán Háry János című daljátékának betétdalát: „Ó, mely sok hal terem az nagy Balaton-baha-rahha-rahaha”. Mert nem terem. Vagy ha terem, abból mi nem eszünk. Legfeljebb a horgászlobbi. Bár – a hírek szerint – ők is nonszensznek tartják, hogy a tóparti éttermekben nem lehet balatoni halat kapni. Úgyhogy lázadás van készülőben. A jelszó: „Balatoni halat az asztalra – legálisan!”

De mi az, hogy balatoni hal? Hiszen balatoni ponty lényegében nem létezik: a potyka nem tud szaporodni a tóban. Az az 58 tonna ponty, amit még a halászati tilalom bevezetése előtt a halászati társaság eladott, nem a tóból származott. A Balatonban legfeljebb két tonnát fogtak.

Illúzió tehát, hogy a kedves vendég balatoni halat eszik. De mit meg nem adunk egy kövér illúzióért? Krúdy tudta ezt: „Olyan egyszerű a balatoni lány, mint a balatoni hal. Minden balatoni lányban van valami a Kisfaludyak muzsikájából, amely sohasem múlik el. Minden balatoni halban van valami az ősök egyszerűségéből, amikor itt még pogány magyarok bujdostak a nádasokban.”

Úgyhogy busára fel, bús magyar! Emlékeznek rá, amikor néhány éve a halszakértők összedugták busa fejüket és meghirdették az „Egye ki a busát a Balatonból!” kampányt? Kiszámolták, hogyha minden csecsemő, nagymama, telektulajdonos, gebines és lángossütő csak évi néhány kiló busát kieszik a tóból, megmenekül a Balaton. Akkor a nagy kövér kínai hal (mert az) nem falja fel a baktériumokat és a planktonikus élőlényeket, kihalás szélére sodorva az őshonos fajtákat.

De a busa a kutyának sem kellett. Hiába kínált a halgazdálkodási vállalat (melynek egész életében nyűg volt a halkereskedelem és a halfeldolgozás) busás pólót, kulcstartót, strandpapucsot a busaevőknek, a busás jutalom nem kellett senkinek. Maradt a büféállat. A hekk. Meg a Gyenesdiáson nagy csinnadrattával megnyitott Balatoni Autentikus Bio- és Látványpiac, ahol hal helyett be kellett érnünk annak látványával. De ebben sincs semmi újdonság: a „látott hal” fogalmát Herman Ottó rég leírta A magyar halászat könyvében. Amikor a „hegyenjáró” a tihanyi dombon állva meglátja a „látott halat”, elüvölti magát: gaardaa! A falu apraja-nagyja pedig rohan a csónakokhoz.

Valami hasonló van készülőben. A szaktárca – ha jól értem – azon tépelődik, hogy támogatja „a horgászaton alapuló halellátást”. Magyarán: ki akarják fehéríteni a rabsicok illegális keretek között űzött gazdasági tevékenységét. A bérhorgászok – évi 480 ezer forint ellenében – eladhatnák az általuk kifogott halat és – láss csodát! – egyből lenne balatoni hal a vendéglőkben. Egyesek szerint azonban abszurd a pecások haleladási joggal történő felruházása, hiszen a Balatoni horgászrend világosan kimondja: „A horgászzsákmány eladása, gazdasági cseréje szigorúan tilos.” Arról nem is szólva, hogy ha értékesítési jogot adnak a pecásnak, akkor egyből halásznak minősül. Akkor meg érvénybe lép a balatoni halászati tilalom. Fából vaskarika.

Pedig az ötletgazdák már a bérhorgászok szigorított vizsgarendszerét is kidolgozták, egy modern informatikai eszköz segítségével pedig a hal is meg a horgász is nyomon követhető lenne. A rendszer regisztrálja a fogás helyét, időpontját, a horgász és a vendéglős személyazonosságát, az adásvétel idejét, így minimálisra csökkenne a csalás veszélye. Ezt a rendszert használja a CIA is. Bűnözőknél remekül beválik, pecásokon még nem próbálták.

Emellett a szaktárca jövőre bevezeti a „magyarhal-tanúsító védjegyet”. Védjegy lesz, hal nem. Legfeljebb alaszkai tőkehal, pangasius, méregdrága tengeri hal. De hal nem is kell. Ez csak a vendéglősök mániája. A magyar nem is halevő nemzet. Mi jobban szeretjük kifogni a halat, mint megenni. Viszont lesz halfogyasztást népszerűsítő kampány, haltelepítési pályázat, karácsonyi halvásár, nemzetközi workshop, uniós támogatás az ómega-3 zsírsavak népszerűsítésére. Aki meg véletlenül felfedez az étlapon friss balatoni fogast, dévérkeszeget, csukát, compót, kősüllőt, kiabálhat, mint a halfigyelő legény Herman Ottó könyvében. Vagy elskandálhatja Padányi Gulyás Jenő híressé vált plakátjának Karinthy Frigyes-féle szövegváltozatát: „Mondja marha, mért oly bús? Olcsóbb a hal, mint a hús!”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.